Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Komiszár Dénes: Mezőgazdaság és protokoll – Losonczi Pál kitüntetései a sajtó tükrében - Agriculture and protocol – Decorations of Pál Losonczi in the mirror of the press

92 KOMISZAR DENES KV póttagja, 1957-től 1989-ig az MSZMP KB, 1975-től 1987-ig a PB tagja.

3 Varga Zsuzsanna történész - akinek szakterülete a magyar mezőgazdaság korabeli története - álláspontja szerint: „Losonczi nagyon sikeres TSZ-elnöknek számított. Az általa alapított barcsi szövetkezet sem 1953-ban (Nagy Imre első miniszterelnökségekor), sem 1956 novemberében nem oszlott fel. Az ilyen szövetkezetek ritkák és ezért nagyon fontosak voltak a hatalom számára, és ezért vezetőik elég jó érdekérvényesítők is voltak. Losonczi azért volt képes egyben tartani a szövetkezetét, mert nem a szovjet mintát másolta. A munkaegység alapú elszámolás helyett olyan díjszabási rendszert állapított meg, amelyben a tagok jobban megtalálták a számításukat."

4 Ennek eredményeképpen Losonczi Pál teeszelnökkent rövid idő alatt a szocialista Magyarország legmagasabb kitüntetéseit, rendjeleit kapta meg. 1. Munka Érdemrend (1953. április 4.). Mint „a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet (Somogy megye) elnöke, a felszabadulás 8. évfordulója alkalmából" vette át államfői-hivatali elődjétől, Dobi Istvántól.

5 A kitüntetést a Magyar Népköztársaság érdekeinek szolgálatában, a szocializmus építése terén kimagasló érdemeket szerzett polgári személyek elismerésére alapította az Országgyűlés 1953-ban. Egy fokozata volt. 1954-ben külalakja módosult. 1963-ig állt fenn. Szalagsáv (miniatűrrel) tartozott hozzá.

6 2. Szocialista Munka Hőse (1954. január 30.). „Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa a minisztertanács javaslatára a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésében és példamutató társasgazdaságok kialakításában szerzett érdemeik elismeréséül 45 termelőszövetkezeti elnököt magas kitüntetésben részesített. Heten közülük a Szocialista Munka Hőse címet kapták."

7 Az 1953-ban alapított, legrangosabb adományozható kitüntetésnek a legelső tulajdonosa lett, mint (későbbi) politikus.

8 A kitüntetés tulajdonosa nyugdíj-kiegészítést, illetőleg nyugdíjminimumot kapott akkor is, ha nem volt meg a szolgálati ideje.

9 A kitüntetést és kitüntető címet 1953-ban alapította az Országgyűlés. A szocializmus építésében, az állam vezetésében végzett több évtizedes kiemelkedő munka elismeréseként, illetve a társadalmat súlyos következményektől megóvó, hősi helytállásért polgári és katonai személyeknek egyaránt adományozták.

10 3. Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1954. január 30.). „A Szocialista Munka Hőse kitüntető cím adományozásával 1953-tól 1964-ig együtt járt a Magyar Népköztársaság Érdemrendjének adományozása is."

11 Ezt a gyakorlatot a szocialista országok a szovjet 3 Bölöny József- Hubai László: Magyarország kormányai 1848-2004. Ötödik, bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, 386. 4 Magyari Péter: Losonczi: TSZ-elnök az Azték Sas Szalagrendjével, www.origo.hu/20050329/losonczi.htm

. 2005. március 29., kedd, 17:44. (internet). 5 Magyar Közlöny, 1953. április 4. (13. szám); Kitüntetések április 4. alkalmából. Szabad Nép, 1953. április 4. (94. szám) 6 Makai Ágnes - Héri Vera: Kereszt, érem, csillag. Kitüntetések a magyar történelemben. Helikon Kiadó, 2002. (a továbbiakban: Makai - Héri, 2002.) 237. 7 „[...] Akitüntetettek nevében Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag tsz elnöke, a szocialista munka hőse mondott köszönetet. - Most, a kitüntetés átvétele alkalmából fogadjuk meg valamennyien - mondotta -, hogy fáradságot nem ismerve tökéletesítjük termésfokozó módszereinket és átadjuk tapasztalatainkat az egész mezőgazdaságnak. [...]" Kiváló termelőszövetkezeti elnököket tüntetett ki az Elnöki Tanács. Hét termelőszövetkezeti elnök a Szocialista Munka Hőse címet kapta. Szabad Nép, 1954. február 1. (32. szám) 8 Magyar Közlöny, 1954. január 30. (31., 7. szám) 9 Makai - Héri, 2002. 234. 10 Makai - Héri, 2002. 234. 11 A Magyar Népköztársaság kitüntetései. Az előszót írta: Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Összeállította: Dr. Besnyő Károly, Ruda Ilona. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1966. (a továbbiakban: Besnyő - Ruda, 1966.) 13.