Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Faragó László: Médiafogyasztási elemzés a Kaposvári Egyetemen A képernyő előtt az újságban bíznak - Media consumption analysis at the University of Kaposvár Confidence is in the newspaper before the screen

MÉDIAFOGYASZTÁSI ELEMZÉS A KAPOSVÁRI EGYETEMEN A KÉPERNYŐ ELŐTT AZ ÚJSÁGBAN BÍZNAK 77 Végezetül arra voltam kíváncsi, melyik médium típust tartják a leginkább megbízhatónak.

48 A kimagaslóan magas tévénézési adatok alapján azt vártam volna, hogy itt is megerősítik a televízió csatornák vezető szerepét, de nem. Az újságokat (37%) tartják leginkább megbízhatónak a megkérdezettek.

49 A rádió utolsó helye (13%) ismételten elgondolkodtató, az internet 18 százalékkal lett harmadik, a televízió megbízhatósági indexe azonban 32 százalék. Összefoglalva: a hallgatók csaknem kétharmada az újságokat és a tévét tartja megbízható médiumnak. A tévé híreit a lányok fogadják el megbízhatóbbnak (35/27%) az internet információit pedig fiúk (13/25%). A lekérdezési mátrix lehetőséget ad egy újabb ellenőrző kérdésre: a rádiót legmegbízhatóbbnak választók állomás-preferenciái szerint az Enjoy Rádiót még többen választották (27%), alig marad el a most is első Danubius (30%) előtt. A tévék információiban bízók 89 százalékban a két kereskedelmi csatornára (RTL Klub Televízió és a TV2) szavaztak. Az internet híreiben megbízók 36 százaléka az Origó kereső és híroldalt támogatja, kétszer annyira, mint bármelyik másik website-ot (Google 18%, Freemail 15%). A fentiek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a hallgatók kétharmada az újságot és televíziót tartja legmegbízhatóbb médiumnak. A fiatalok a helyi hírekre és a kultúrára is kíváncsiak. A lakóhelyükkel kapcsolatos információkat tekintve, de csakis itt, az internet szerepe már jellemző. Összefoglaló - Kulturális tartalomhoz a digitális média Az utóbbi évekre jellemző, hogy a szabadidő alapvető részévé vált a médiafogyasztás. Az Informatikai Minisztérium honlapján közzétett adatok szerint „Magyarországon az összes szabadidős tevékenység 67%-át a tartalomfogyasztás teszi ki."

50 A kultúra után érdeklődők figyelme egyre inkább a médiában elérhető tartalmakra irányul. Mindez előrevetíti, hogy a vidéki Magyarországon még kezdetleges állapotában lévő internethasználat jelentősen kiszélesedjen, mind a felhasználók körét illetően, mind pedig a világháló elérhetőségét tekintve. Ennek egyik biztosítéka az Európai Unió irányelve, amely 2012-re minden tagországban kötelezővé teszi a digitális műsorszórás bevezetését. A digitális csomagok magukban foglalják majd a szélessávú internet-szolgáltatást is. A kultúra-közvetítőknek még akkor is ezt a lehetőséget kell kihasználni, ha az előbb említett adatok szerint a legtöbben a világhálótól maradnak távol. Miután a tévé és a megyei lap „fogyasztása" intenzív, a fiatalok kétharmada ezt a két médiumot tartja legmegbízhatóbbnak, a tévét és a helyi lapokat felhasználva kellene a fiatal-felnőtt korosztály figyelmét felhívni a kulturális intézmények programjaira. Mindezek után olyan tartalmakat kell elérhetővé tenni a kulturális intézmények honlapjain, amelyek a hallgatók kutatómunkájához nélkülözhetetlenek. A vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karára járó fiatal-felnőtt korosztály, ha nem is masszív, de alapos médiafogyasztó. Konzervatívnak tekinthetjük őket, hiszen az egyetem viszonylag jó infrastruktúrája ellenére nem használják ki megfelelően a világháló adta lehetőségeket. Az internet-használat beépülhet a hallgatók tudatába a szocializáció során, de a fent említett módon meg kell próbálni „rávezetni" őket. A megyei napilap vezető pozíciójához nem fér kétség. A legkitartóbb újságfogyasztók pedig a bejárók. Kitűnik, hogy a főiskolás fiatalok kizárólag kereskedelmi rádiót hallgatnak. A helyi rádiók hallgatottsága is magas, de az országos kereskedelmi Danubius Rádió „piacvezető" a vizsgált korosztálynál. A főiskolások a legtöbb időt a tévénézéssel töltik, a férfiak kitartóbbak a képernyő előtt, a kereskedelmi televíziók nézettsége eléri a 2/3-os arányt. 48 Legmegbízhatóbb az a médium, amelynek az információiban nem kételkedik a „fogyasztó", amelyet akkor vesz elő, ha valamiről informálódni akar, vagy a vitás kérdésben mérvadó véleményt szeretne kapni. Ezek az eligazító mondatok szerepeltek a kérdőívben. 49 Vö. XIII. ábra/ Médiumok megbízhatósága. so Kovács, 2006.