Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Imrő Judit: Húsvéti népszokások és hímes tojások Somogyban - Easter folk customs and painted Easter eggs in Somogy

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK ES HÍMES TOJÁSOK SOMOGYBAN 45 3. Levélrátétes díszítés A levélrátétes díszítés azért is volt közkedvelt, mert nem igényelt nagy kézügyességet, eszköz se kellett hozzá, mégis mutatós húsvéti tojásokat lehetett készíteni a technikával (28. ábra). Falusi, mezővárosi, városi környezetben egyaránt ismerték. Ebben az esetben apró, lehetőleg differenciált szélű leveleket simítanak a nedves tojásra. Ritka szövésű rongyba vagy gézbe kötik, úgy teszik a festőlébe, amely lehetett hagymahéj, de bármely más festék is alkalmas volt a technikához. Miután megfőtt a tojás, a levél helye világos maradt. Malonyay is találkozott, ahogyan írja, ezzel a „másmilyen cifrázási móddal." A tojást „falevélkével, vadfűvel teliraggatjuk, mint a sebes ember ujját, ronggyal jól bekötözzük, s úgy tesszük a börzsönybe. Van amelyik szép lesz, de nem bizonyos. A legtöbb nem igen szokta megvallani a formáját, mert a börzsöny alá fut, s nem adja meg úgy a figuráját úgy, mint ahogy kellene." 4. Savval maratott díszítés Az előre festett tojásra savval, általában ecettel és sósavval maratták a mintákat. Ez a díszítési mód kevés helyen volt ismert Somogyban. 5. Egyéb tojásdíszítési módok Már a 19. század végén, 20. század elején is van már híradás arról, hogy a falvakban is feltűntek a hagyományostól eltérő húsvéti tojások. Az „intelligencia" - tanító, jegyző, pap, orvos - közvetítésével megjelentek faluhelyen is a korábban csak városi, mezővárosi környezetben népszerű tojásdíszítő technikák is. „Föstenek már faluhelyt is íarkatojást, bolti analinföstékkel, van már minden színű, feketétől a hupikékig, áru! a zsidó színesfoltos papírost, azzal be kell pólyázni a tojást s csak vizet a papirosra, kész a tarkatojás. Levevős képet is rá lehet kenni a tojásra, mindenféle bolondságot, nemcsak szentképet. Van színes szövetpántlikával behúzott tojás, bodzafabéllel díszített tojás."

23 Gönczi nemcsak a paraszti használatra szánt hímes tojásokat gyűjtötte, hanem a már említett falusi „intelligencia" valamint a városi polgárság által kedvelteket is. A „színesfoltos" papírral készített húsvéti tojás sem követelt ügyes kezeket, és, megfelelt a kor ízlésének (29. ábra). Már az 1920-as években megjelenik az ecsetes festés, általában naturalisztikus virágmintával (31-32. ábra). Ebben az időszakban, 1925-ben készültek Nagyatádon a hazafias érzelmekről tanúskodó hímes tojások is (33-34. ábra). Ritkán előforduit, hogy a húsvéti tojásra nem kerüit semmilyen díszítmény, csak befestették egyszínűre, falun hagymahéjjal, városban tojásfestékkel, esetenként belekarcolták a készítés évét (35. ábra). 6. Patkolt tojás A díszített tojások különleges fajtáját képviselik a patkolt tojások. Az imént felsoroltak a lányok-asszonyok kézügyességét dicsérik, a tojáspatkolás azonban a férfiak leleményességét tükrözi. A kovácsok mellett patkoltak tojást a „fúró-faragó" férfiak, azaz ezermesterek is. A festetlen, kifújt tojásra apró szegekkel vertek kis patkót, esetenként miniatűr kovács szerszámokat (36. ábra). „Vékonyka vaslemezből valósággal patkót remekel egy-egy ügyes kovácslegény. Istencsodája, hogy a sok babrálás közt mégsem törik össze a tojás vékony héjjá." Malonyay által emlegetett ügyes kovácslegények méltó utóda volt a somogyvámosi Hansel László (1935-2005). A hímes tojás festésére paraszti környezetben a leggyakrabban a hagymahéj főzetét használták. Ez nemcsak szép színt adott a tojásnak, hanem a hagymalében főzött tojás különösen ízletes volt. Az idősek emlékezetében még él a börzsöny. Ez eredetileg a vegyes»Malonyay 1911.256.