Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Szapu Magda: Vajda az, aki annak mondja magát. Rendhagyó vajdaavatás egy kaposvári romungró cigány csoportnál - Voivod is who claims to be voivod. Irregular voivod initiation at a Romungro Gipsy group of Kaposvár

VAJDA AZ, AKI ANNAK MONDJA MAGÁT 27 A korábbi vajda és családja A kecelhegyaljaiak egyik legtekintélyesebb és iegmódosabb tagja a Horváth család feje, Horváth István, becenevén Picsók volt. Feleségével a csatkai cigány búcsúban ismerkedtek meg negyvenhat évvei ezelőtt.

19 Irénke tizenhat évesen kelt egybe a nála két évvel fiatalabb fiúval, négy élő gyermekük - két fiuk és két lányuk - van. Horváthné népes családból származik, tizenketten voltak testvérek. Legidősebb lányukat a telep másik jeles, tíz gyermeket nevelő Balogh család egyik fia vette feleségül.

20 A két család közötti házasságkötésnek már voltak előzményei. Picsók jómódú fémkereskedő volt, ezt szimbolizálja dísztéglávai kirakott, a magaslaton, a domb oldalán álló háza is, nagy udvarral. Telkét kerítés határolja állandóan nyitott kertkapuval, hogy folyamatosan biztosítsák az udvaron nagy halmokban összegyűjtött fém (és fémedények) szállítását. A foglalkozás az apa halála után két fiára szállt, akik családjukkal és az özveggyel lakják e nyári konyhával megtoldott családi házat. Az udvar egy részét magas fák árnyékolják, az árnyékba tavasztól őszig asztalokat és padokat helyeznek el, ahol a család tagjai - mindenekelőtt az özvegy és az unokák - tartózkodnak. De itt étkeznek, fogadnak vendégeket, itt tartják - nagy sátrakban - a család fontosabb ünnepeit, összejöveteleit is. A közösséget, a rokonságot az ünnepek, a rítusok tartják össze, szertartásaik kötöttek, a közösség által ellenőrzöttek. Ugyanakkor fogékonyak a környezeti hatásokra is, értékrendszerük, szokásrendjük folyamatosan új elemekkel gazdagodik, fokozatosan átalakul. Vallásosságuk - noha Istenfélők és erős a Szűz Mária-hit körükben -jobbára kimerül a külsőségekben. Rendszeresen eljárnak a „csatkai" cigány búcsúba, lakásukban vagy a körül kegyszobrokat, kegytárgyakat helyeznek el. Jelesebb ünnepek, nagyobb családi események alkalmával ugyan az egyházi szertartáshoz is ragaszkodnak, ám annak különösebb jelentőséget nem tulajdonítanak. Közösségi és családi ünnepeiket saját szokásaik szerint tartják, az alkalom bőkezűvé, tékozlóvá teszi az érintetteket. Jól példázza mindezt Picsók unokájának, Balogh Dezső legidősebb lányának nyolc évvel korábbi esküvője. A templomi szertartás passzív résztvevőjeként megfigyeléseimet a sajtó híradásai egészítik ki. A vőlegény családjával haragban álló örömapa magára vállalta legidősebb, tizenhét éves lánya esküvői költségeit. A roma családok lányaikat korán adják férjhez, mielőtt még a becsületükön folt esne. Hiszen tisztaságukat, érintetlenségüket a véres lepedővel bizonyítják. Az esküvőt nagy érdeklődés övezte. Ahogyan azt a források leírják, a hintóval érkező pár esküvői szertartása tetemes összeget emésztett fel, 1997-ben ez meghaladta a hatszázezer forintot.

21 A pár „rövidített, de szabályos" esküvői szertartásban részesült a Nagyboldogasszony Római Katolikus Templomban, amelyen egy szűk kör - tizenhat fő - vett részt. Az egyházi szertartás láthatóan nem érintette meg a jelenlévőket, nem kötötte le a figyelmüket. 19 Horváth István kaposszerdahelyi, felesége göllei születésű. 20 Balogh Dezső testvérének, a fiatalon meghalt Balogh Ferencnek díszes kriptája szintén Kaposváron, a Nyugati Temetőben áll. 21 A Kapós Szállóban kétszáznegyven ezer forint értékben szolgáltak fel vacsorát a menyasszony vendégserege, a nyolcvanfős násznép számára. Töltött káposzta, hurka, kolbász volt a menü, harmincöt torta és háromszázötven sütemény kíséretében. Az asztalokon méterenként művirágkosarak és "banánhegyek takarták el a gyerekek hadát". A menyasszony gyöngyökkel kivarrt ruháját százötvenezer forintért vették Budapesten, nyolcvanezer forintba került a tükördarabokkal és ékkövekkel díszített korona. Tüllbetétes „üvegcipő", nyakba akasztott arany „óriásmedál" és „óriás-fülbevaló", valamint tíz aranygyűrű egészítette ki az ara öltözetét. A vőlegény királykék öltönyben vezette oltárhoz párját. A férfiak, így az örömapa is „aranygombos" fekete öltönyben, fehér ingben és fehér zokniban, súlyos arany ékszerekkel feldíszítve állt felesége oldalán. Az örömanya királykék bársony hosszú ruhát viselt, haját lila és kék tüll szalag fogta össze. Lábbelije fehér-fekete magas talpú és sarkú cipő, kiegészítői szintén a feltűnő mennyiségű és súlyú arany ékszerek voltak.