Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Winkler Ferenc: Az európai szabadtéri néprajzi gyűjtemények megvalósításának módszere - Realizing Methods Of European Open Air Museums

20 WINKLER FERENC érvényesülése esetén tartjuk a szabadtéri néprajzi reprezentánsainak. Kivételként neveztük meg Hagent, amely - álláspontunk szerint - európai jelentőségű gyűjtemény. Építésük, vagy inkább létesítésük alapelveit tekintve két nagy csoportba sorolhatók az eu­rópai szabadtéri néprajzi gyűjtemények, jóllehet, számos átmeneti változatuk is megjelenik: 1. az építés helyszínén megőrzött épületegyüttesek és a 2. teljes egészében áttelepítéssel létrehozott szabadtéri gyűjtemények. Az első csoport inkább műemlékvédelmi, a második azonban elsősorban múzeológiai ér­deklődés- és feladatköröket takar, miközben ezek átfedései sem ritkák. Külön is hivatkoz­tunk a stavangeri, a toruni és a stordi példákra, ahol a már korábban hivatkozott Heves me­gyei szervezetre utaltunk vissza jelezvén, hogy a hazai változatban a szabadtéri néprajzi gyűjtemények egy sajátosan diaszporikus típusát látjuk, amely - mindenféle ellentmondá­sosság ellenére - olyan megoldási módszert kínál, amelyet Európa aprófalvas település­szerkezetű tájain bízvást alkalmazni érdemes. A kulturális rezervátumokat csak nagyon szigorú kritériumok teljesítése esetén és akkor is csak fenntartásokkal fogadtuk el szabadtéri néprajzi gyűjteményként. A rekonstrukcióval létrehozott szabadtéri néprajzi gyűjtemények köréből egyelőre szőrös­tül-bőröstül kizártuk a régészeti tárgyúakat, mintegy jelezvén is a szakágon - és az abba lépten-nyomon belekotnyeleskedő építészetben - dúló rekonstrukció körüli vitákat. A sza­badtéri néprajzi épületegyüttesekkel kapcsolatban - bizonyos tekintetben ellentétben az ICOM szerintünk túl szigorú, régimódi építészeti aspektusú állásfoglalásával - bizony a hi­teles rekonstrukciót magunk egyértelműen elfogadottnak, hasznosnak tekintjük és már je­leztük, hogy a dokumentáció összefüggésében, más dolgozat keretei között még visszaté­rünk rá. Itt csak utalni kívánunk ismételten a földfal-problematikára, illetve az eredetiség mindenre kiterjedő kérdéskörére. Rámutattunk, hogy a gyűjtemények kiterjedtsége csaknem egyenes arányban növekszik azok áttelepítettségi mértékével. Álláspontunk szerint valójában nem reális az ICOM állás­foglalása, amely szerint az eredeti helyszínen való megőrzést célszerű preferálni az áttele­pítés kárára. A deklarációban az 'in situ' mellett felhozott indokcsomagot álláspontunk sze­rint alig egy évtized múltán bizony szükségszerű lesz átfogalmazni, már amennyiben csak­ugyan komolyan gondolták azokat. A bemutatás elveit szem előtt tartva park- illetve falumúzeumokat különböztetünk meg. A lillehammer! példa segítségévei igyekeztünk rámutatni a szabadtéri néprajzi múzeumok mintegy évszázados történetében lejátszódott szemléletváltozásra, jóllehet, azt nem minő­sítettük, mivel mindkét konstrukció és ezek átmeneti formaváltozatai legalább annyi kiak­názható előnyt, mint amennyi hátrányt rejtenek. Keleti német példán érzékeltettük, mennyi­re szükséges illetve hasznos művelődés- és kultúrtörténeti értelemben egyaránt a szabad­téri néprajzi múzeumok átgondolt koncepció mentén való nemzeti (országos) hálózattá fej­lesztése. Bemutattunk egy elméleti alapjait tekintve vadonatúj, ugyanakkor meglehetősen régimódi szemléletű múzeumi szervezeti formát, a francia ecomuséet, melynek gyakorlati megvalósításával összefüggésben számos kérdőjel maradt bennünk. Utaltunk rá, hogy a G. H. Rivière nevével fémjelzett gondolat talán idővel nagyobb népszerűségre tesz szert Euró­pában, kivált annak déli vidékén, ahol napjainkban bizony alapvetően nélkülözni vagyunk kénytelenek e kiállítási-szervezeti formát. Érintettük a szabadtéri néprajzi múzeumok élővé tételének problematikáját, 31 s ezzel összefüggésben a vegetációs kiegészítés kérdéseit, a gazdaságszerkezeti bemutatási tö­rekvésekre is rámutattunk. Ezzel együtt úgy véljük, hogy a hazeliusi komplex gondolkodás bemutatásban történő „lefordítása" alapvetően helyes elképzelés, csupán a megfelelő for­mát és arányokat szükséges megtalálni hozzá. Utaltunk a belső berendezés némely felold­hatatlannak tetsző ellentmondására is. 31 Jóllehet, a témának mára önálló szakirodalma van, amit külön tanulmányban ugyancsak érdemes lesz a későbbiek folyamán elemezni.

Next

/
Thumbnails
Contents