Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)
Winkler Ferenc: Az európai szabadtéri néprajzi gyűjtemények megvalósításának módszere - Realizing Methods Of European Open Air Museums
20 WINKLER FERENC érvényesülése esetén tartjuk a szabadtéri néprajzi reprezentánsainak. Kivételként neveztük meg Hagent, amely - álláspontunk szerint - európai jelentőségű gyűjtemény. Építésük, vagy inkább létesítésük alapelveit tekintve két nagy csoportba sorolhatók az európai szabadtéri néprajzi gyűjtemények, jóllehet, számos átmeneti változatuk is megjelenik: 1. az építés helyszínén megőrzött épületegyüttesek és a 2. teljes egészében áttelepítéssel létrehozott szabadtéri gyűjtemények. Az első csoport inkább műemlékvédelmi, a második azonban elsősorban múzeológiai érdeklődés- és feladatköröket takar, miközben ezek átfedései sem ritkák. Külön is hivatkoztunk a stavangeri, a toruni és a stordi példákra, ahol a már korábban hivatkozott Heves megyei szervezetre utaltunk vissza jelezvén, hogy a hazai változatban a szabadtéri néprajzi gyűjtemények egy sajátosan diaszporikus típusát látjuk, amely - mindenféle ellentmondásosság ellenére - olyan megoldási módszert kínál, amelyet Európa aprófalvas településszerkezetű tájain bízvást alkalmazni érdemes. A kulturális rezervátumokat csak nagyon szigorú kritériumok teljesítése esetén és akkor is csak fenntartásokkal fogadtuk el szabadtéri néprajzi gyűjteményként. A rekonstrukcióval létrehozott szabadtéri néprajzi gyűjtemények köréből egyelőre szőröstül-bőröstül kizártuk a régészeti tárgyúakat, mintegy jelezvén is a szakágon - és az abba lépten-nyomon belekotnyeleskedő építészetben - dúló rekonstrukció körüli vitákat. A szabadtéri néprajzi épületegyüttesekkel kapcsolatban - bizonyos tekintetben ellentétben az ICOM szerintünk túl szigorú, régimódi építészeti aspektusú állásfoglalásával - bizony a hiteles rekonstrukciót magunk egyértelműen elfogadottnak, hasznosnak tekintjük és már jeleztük, hogy a dokumentáció összefüggésében, más dolgozat keretei között még visszatérünk rá. Itt csak utalni kívánunk ismételten a földfal-problematikára, illetve az eredetiség mindenre kiterjedő kérdéskörére. Rámutattunk, hogy a gyűjtemények kiterjedtsége csaknem egyenes arányban növekszik azok áttelepítettségi mértékével. Álláspontunk szerint valójában nem reális az ICOM állásfoglalása, amely szerint az eredeti helyszínen való megőrzést célszerű preferálni az áttelepítés kárára. A deklarációban az 'in situ' mellett felhozott indokcsomagot álláspontunk szerint alig egy évtized múltán bizony szükségszerű lesz átfogalmazni, már amennyiben csakugyan komolyan gondolták azokat. A bemutatás elveit szem előtt tartva park- illetve falumúzeumokat különböztetünk meg. A lillehammer! példa segítségévei igyekeztünk rámutatni a szabadtéri néprajzi múzeumok mintegy évszázados történetében lejátszódott szemléletváltozásra, jóllehet, azt nem minősítettük, mivel mindkét konstrukció és ezek átmeneti formaváltozatai legalább annyi kiaknázható előnyt, mint amennyi hátrányt rejtenek. Keleti német példán érzékeltettük, mennyire szükséges illetve hasznos művelődés- és kultúrtörténeti értelemben egyaránt a szabadtéri néprajzi múzeumok átgondolt koncepció mentén való nemzeti (országos) hálózattá fejlesztése. Bemutattunk egy elméleti alapjait tekintve vadonatúj, ugyanakkor meglehetősen régimódi szemléletű múzeumi szervezeti formát, a francia ecomuséet, melynek gyakorlati megvalósításával összefüggésben számos kérdőjel maradt bennünk. Utaltunk rá, hogy a G. H. Rivière nevével fémjelzett gondolat talán idővel nagyobb népszerűségre tesz szert Európában, kivált annak déli vidékén, ahol napjainkban bizony alapvetően nélkülözni vagyunk kénytelenek e kiállítási-szervezeti formát. Érintettük a szabadtéri néprajzi múzeumok élővé tételének problematikáját, 31 s ezzel összefüggésben a vegetációs kiegészítés kérdéseit, a gazdaságszerkezeti bemutatási törekvésekre is rámutattunk. Ezzel együtt úgy véljük, hogy a hazeliusi komplex gondolkodás bemutatásban történő „lefordítása" alapvetően helyes elképzelés, csupán a megfelelő formát és arányokat szükséges megtalálni hozzá. Utaltunk a belső berendezés némely feloldhatatlannak tetsző ellentmondására is. 31 Jóllehet, a témának mára önálló szakirodalma van, amit külön tanulmányban ugyancsak érdemes lesz a későbbiek folyamán elemezni.
