Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Gáspár Ferenc: Mesterek kiállítása. Nagyvárad, 1916. február Újabb adatok Rippl-Rónai József és Nagyvárad kapcsolatához - Exhibition of the Masters. Nagyvárad, february 1916. Recent datas to relationship of Rippl-Rónai József and Nagyvárad

MESTEREK KIÁLLÍTÁSA. NAGYVÁRAD, 1916. FEBRUÁR ÚJABB ADATOK RIPPL-RÓNAI JÓZSEF ÉS NAGYVÁRAD KAPCSOLATÁHOZ 131 Az esemény „menedzselése" mai megítélés szerint is hatékonynak mondható. A figyelem­felkeltés és ébrentartás eszközei, a пар-mint nap megjelenő újabb és újabb híradások mel­lett az önérzetre ható lélektani eszközöket felhasználó írást is olvashatunk (budapesti kelte­zéssel!): „A pesti ember önző, és mi úgy képzeltük nem veszítene Várad semmit, ha előbb Buda­pesten rendeznék meg a Négyek az ő kiállításukat, és csak azután utazzanak le Váradra. Tudom, ma már minden lamentalás hiábavaló, a Fészekben a legilietékesebbek megmond­ták, hogy a teljes anyagot viszi már a vonat Nagyvárad felé, de tévednek a művész urak, ha azt képzelik, Budapesten nincs szükség az ő apostolkodásukra. Hallom, hogy Gerő Ödönt, a festők poétáját, a kitűnő kritikust is viszik magukkal a pikto­rok. Vajon tudják-e Váradon olyan jól, hogy ki a Viharos, mint ahogy mi ismerjük a váradi Dutka Ákost és Karácsonyi Gézát. Mi féltjük azokat, akiket szeretünk és sokra tartunk, ezért nagyon meg volnánk sértődve, ha Várad népe nem volna nagyon kedves, nagyon szeretet­reméltó a mi Gerő Ödönünkkel szemben." 4 Február elejére megváltozik a kiállító művészek névsora, hiányzik Mednyánszky, helyet­te megjelenik Kallós Ede, és először olvashatunk a vendégekről is: „...Lejön Bárdos Arthur a Modern Színpad igazgatója, Ernst Lajos a kiváló műgyűjtő esz­tétikus, az Ernst Múzeum igazgatója, Kallós Ede a kiváló szobrász, aki szintén ki fog állíta­ni a kiállításon és külön üzeni a kiállítás rendezőségének, hogy az ő kedves tanítványát, Ka­rácsonyi Gézát is ott akarja látni új müveivel a váradi kiállításon." 5 A kiállítás keretei egyre tágulnak, az országos hírű esztétákon túlmenően „jön Szabolcs Bá­lint a kiváló esztétikus és Annie Anette (sic!) Rippl-Rónai francia születésű nevelt lánya." A résztvevők több csoportban érkeznek: Rippl-Rónai József, Anella, Kallós Ede, Bölöni György, Purjesz Lajos és Szabolcs Bálint szombaton este szállnak ki a budapesti gyorsvo­natból. A helybéliek ekkor már tudják, hogy a párizsi internálás részleteit Anella fogja majd elmondania megnyitás napjának délutánján. 6 Kialakult a végleges cím - Mesterek kiállítása - és a sok rendezvényt megélt vármegye­háza nagyterme is készen várta az eseményt. A rendező Kosztolányi Kann Gyula, aki ko­rábban a „velencei magyar kiállítás rendezésével nagy sikert aratott", a termet öt fülkére osztotta, amelyekben egymástól elkülönülve szerepeltek az egyes alkotók. Sámuel Kornél (1883-1914) szobrász, 1910-ben a Harkányi díj nyertese, az első áldozatok között volt. Az Uzsoki szorosban vívott csatában vesztette életét. Nekrológok: Sámuel Kornél Művészet 13. 1914. 429-434, Szamovolszky Ödön Művészet 14. 1915. 53-55. 4 Nagyváradi Napló, XIX. 1916. 20. 3. Gerő Ödön (1863-1939) író, újságíró, esztéta. Eredeti végzettsége mérnök, de újságíróként szerzett hírnevet: a Pesti Hírlap, a Pesti Napló munkatársa, a Világ, majd 1912-ben a Tolnai Világlapja szer­kesztője. 1919-től a Pester Loyd-nál dolgozik. Évekig Viharos álnéven publikált. 5 Uo. 30. 5.: Művész-ünnep Nagyváradon. 6 Uo. 36. 2-3.: Rippl-Rónai franciaországi internáltságának története. A korabeli tudósításban olvasható visszaemlékezés lényegét tekintve változatlan, (de Anella által szerkesztett) formában olvasható: Horváth János: Rippl-Rónai Emlékkönyv. Paris Anella visszaemlé­kezéseivel Rippl-Rónairól. 1995. Rippl nagyon készülhetett az eseményre, mert nem csak rokonait, és a hozzá közel álló pesti bará­tait hozta magával, de tudomásunk van róla, hogy Adyékat is - már korábban - levélben meghívta: „Rsppl egy aranyos levelet írt nekünk-nekem a héten. Nagyon hívott bennünket Váradra...." Csinsz­ka levele Fehér Dezsőnéhez. Csúcsa, 1916. február 19. Dénes Zsófia: Élet helyett órák. 1967. 260. A velük együtt érkező Purjesz Lajos (1881-1925) ebben az időben a Világ felelős szerkesztője, az Újságírók Egyesületének főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents