Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)
Winkler Ferenc: Az európai szabadtéri néprajzi gyűjtemények megvalósításának módszere - Realizing Methods Of European Open Air Museums
12 WINKLER FERENC jegyében alapított gyűjtemény egyre megújuló elképzelések mentén fejlődik tovább, s az évtizedek folyamán teljesen átalakulnak belső arányai, ezzel együtt arculata (Turku/Abo). 12 A szinte maradéktalanul eredeti helyén megőrzött együttesre szolgáltat példát számunkra a Man-szigeti Cregneash. A voltaképpeni szabadtéri néprajzi gyűjteményt a hajdani faluban eredeti helyén megőrzött tíz építmény alkotja, amelyhez a földek és az utak is hozzá tartoznak - gondoljunk csak egy pillanatra G. H. Rivière okomuzeumára, persze kicsiben...! A berendezett épületek, a lakott település együttesként a tipikus XIX. századi kelta településképet, építkezést és lakáskultúrát, valamint a gazdálkodás szerkezetének teljes keresztmetszetét mutatja be, a kézművesek, a halászok és egyéb munkások működő társadalmának segítségével. 13 Ám az ilyen típusú szabadtéri múzeummal kapcsolatban óhatatlanul fölmerül a kérdés: vajon mi lesz a sorsa egy fél évszázad múltán, amikorra ez a manapság még oly hagyományosnak mutatkozó falusi közösség és életforma - az „abnormális" mértékű idegenforgalom következtében - teljesen átalakul? Ugyanebbe a szabadtéri gyűjtemény típusba sorolható a lundi Östarp és pl. a finnországi Hankasalmi gyűjtemény. A két alaptípus - az eredeti helyén őrzött és a teljes egészében áttelepített gyűjtemény összekapcsolására hozzuk példának a västernorrlandi Härnösandot. Itt a szabadtéri néprajzi gyűjteményt - a Västemorrlands Löns Museum Murbergetet - úgy hozták létre a század első harmadában, hogy egy távolabb fekvő, összesen 27 építményből álló, komplett és eredeti helyéről ide áttelepített hatalmas északi svéd parasztporta-együttessel egészítették ki az eredeti helyén megmaradt építményegyüttest. Ettől a gyűjtemény típustól már csak egyetlen lépés azokig, amelyek nem áttelepítéssel hoztak létre központi szabadtéri néprajzi gyűjteményeket, hanem olyan jellegű - „in situ" megőrzött, sporadikus - múzeumi hálózatot alkotnak építményeik, amilyent éppen a mi Heves megyénkkel összefüggésben emlegettünk. E gyűjteménytípus legpregnánsabb példáit Norvégiában találjuk Stavanger illetve Stord központtal. 14 A stavangeri módszert, amely szerint mintegy 130 km sugarú körzeten belül kilenc, eredeti helyén megőrzött építményegyüttes csatlakozik a központi múzeumhoz, gyakorlatilag a puszta véletlen szülte. Stavangerben 1936-ban P. Heskstad alapította a Rogaland Folkemuseumot, méghozzá szabadtéri néprajzi gyűjteményként. Az építményeket áttelepítéses módszerrel kívánták gyűjteménybe rendezni a jól bevált metódusok szerint. Egy középkori eredetű magtár lebontásával és újraépítésével meg is kezdték az építkezést. Hanem Stavanger éghajlatát az épület képtelen volt elviselni, ezért aztán megint lebontották és eredeti helyére vitték vissza. Ma is ott látható. Mivel a szabadtéri néprajzi múzeum gondolatát nem akarták föladni, a magtár példájából okulva úgy döntöttek, hogy nem telepítik össze egyetlen bekerített központi területre a kiválasztott építményeket, hanem a szervezetet úgy hozzák létre, hogy a kiválasztott hajlékokat eredeti helyükön őrzik meg. Gyakorlatilag ugyanezt a módszert követte a stordi múzeum is azzal a szépséghibával, hogy itt a városban egy kisebb, áttelepítéssel létrehozott magja is van a szabadtéri gyűjteménynek. Lényegileg a stordival teljesen azonos szervezetű a toruni múzeum (Lengyelország) köré fölépített szabadtéri gyűjtemény, amelynek központja a kicsiny „Skansen Wislany", s melynek eredeti helyén megőrzött, vagy újjáépített település-tartozékai: Mietlica, Mogilno, Godzimierz, Silnow, Kaszczorek, Pilkovo Vielke, ahol is épületek, együttesek és porták állnak. Zippelius még úgy vélekedett, hogy éppen az ilyen múzeumi hálózat típusok a dokumentatív értelemben leghitelesebb formák a hagyományőrzés számára. 15 Magunk azt az álláspontot képviseljük, hogy e szórványból álló szabadtéri múzeumokban (gyűjteményekben) legalább a megőrzés esetlegessége, mint bármely egy helyre telepített együttesben. Nagy „előnye" az észak-európai település- és gazdaságszerkezetnek, hogy kiterjedt olykor több száz holdnyi - birtokon fennmaradt, tanyára emlékeztető szórványtelepülés 12 SAHLBERG, I. 1966. ' 13 A GUIDE TO... 1964. 14 ENGELSTAD, E. S. 1959. 15 ZIPPELIUS, A.. 1971. 54-55, 117, 138.