Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Kevey Balázs: A somogyi Dráva-ártér gyertyános-tölgyesei - Oak-hornbeam forests of the floodplains of the Drava river in Somogy, SW. Hungary

86 KEVEY BALÁZS Cardamine impatiens, Carex divulsa, Cerasus avium, Corydalis cava, Dryopteris filix-mas, Fraxinus angustifolia, Galanthus nivalis, Galeopsis pubescens, Glechoma hederacea, Sambucus nigra, Stachys sylvatica, Stellaria holostea, Viola cyanea. - К III: Athyrium filixfemina, Brachypodium sylvaticum, Chaerophyllum temulum, Corydalis solida, Corylus avellana, Crataegus oxyacantha, Deschampsia caespitosa, Dryopteris carthusiana, Galeobdolon luteum, Geranium robertianum, Heracleum sphondylium, Knautia drymeia, Polygonatum multiflorum, Rubus caesius, Sanicula europaea, Ulmus laevis, Urtica dioica, Veronica chamaedrys, V. montana, Viburnum opulus (1. táblázat). A statisztikai számítások adatai egyelőre csak tájékoztató jellegűek. Valós informatív értékük akkor lesz, ha egyéb szomszédos tájegységek (pl. Belső-Somogy homokvidéke, Baranyai-Dráva-sík, Harkány-Nagynyárádi-sík) gyertyános-tölgyeseinek elemzésére is sor kerül. Jelen tanulmányban ezért csak a karakterfajok csoportrészesedési arányát (2. táblázat) ismertetem, az egyéb elemzési eredményeket pedig a drávamenti gyertyános-tölgyesek kutatásának befejezése után fogom közölni. A karakterfajok csoportrészesedése (2. táblázat) tekintetében feltűnő a mészkedvelő, mezofil lomberdők karakterfajainak (Fagetalia) magas aránya (32,0 %). Viszonylag magas értéket érnek el a keményfaligetek {Alnion incanae s.l.) növényei is (10,5 %) jelezvén, hogy e síkvidéki gyertyános-tölgyesek közel állnak a tölgy-kőris-szil ligeterdőkhöz (Knautio drymeiae-Ulmetum). A nyugat-balkáni mezofil lomberdők (Aremonio-Fagion) növényei ezzel szemben alig vannak képviselve (0,5 %). Mindez megkérdőjelezi a Dráva-sík somogyi szakaszának Dél-Dunántúl flóravidékéhez (Praeillyricum) való tartozását, s azon gondolat ismételt felvetését, mely szerint talán helyesebb lenne e tájat az Alföld (Eupannonicum) peremvidékének tekinteni (vö. CHOLNOKY 1910; BOROS 1924; SZABÓ 1964; SIMON 1967; KEVEY 2002). E kérdés újabb részletes megvitatására azonban egy másik dolgozat keretében szeretnék kitérni. A Somogyi-Dráva-sík gyertyános-tölgyeseinek cönoszisztematikai helye Soó és Pócs (in Soó 1957b) a nedvesebb, „Quercus robur"-os gyertyános-tölgyeseket különválasztotta az üde, „Quercus petraeaë'-s állományoktól. Később Soó (1980) a Querco robori-Carpinetum alatt már csak az alföldi gyertyános-tölgyeseket értette. Mivel a nómenklatúra szabályai (WEBER et al. 2000) szerint e név részben homonim (31. §), részben pedig nem egyértelmű (36. §), BORHIDI (2003) Circaeo-Carpinetum néven foglalta össze az alföldi gyertyános-tölgyeseket. Eddigi vizsgálataim szerint a síksági gyertyános-tölgyesek faji összetétele igen eltérő. A cluster-analízis dendrogramján (1. ábra) azonban érdekes módon az egymástól távoli tájak ártéri gyertyános-tölgyesei között viszonylag nagyobb hasonlóság állapítható meg, míg a kavicson (Szigetköz, Hanság pereme), homokon (Nyírség, Dél-Mezőföld) és löszön (Kerecsend, Észak-Mezőföld, Harkány-Nagynyárádi-sík) előforduló állományok különkülön csoportokat képeznek. A síksági gyertyános-tölgyesek osztályozását ezek szerint elsősorban termőhelyi vonatkozásban érdemes végezni. Ezek alapján úgy látom, hogy az alföldi gyertyános-tölgyesek négy - egymással rokon - asszociácót képeznek. Mivel legelterjedtebbek a „ligeterdős" jellegű, nedvesebb állományok, ezért a Circaeo-Carpinetum BORHIDI 2003 nevet emendálva csak az ártéri gyertyános-tölgyesekre értelmezem. Circaeo-Carpinetum BORHIDI 2003 em. KEVEY hoc loco Bas.: Querco robori-Carpinetum Soó et Pócs in Soó 1957b em. Soó 1980 (31. §, 36. §). Syn.: Quercus robur-Carpinus ass. Soó 1928 nom. nud. p.p. (2b. §), ill. subass. Soó 1931 p.p. (37. §), 1933 (37. §); Querceto-Carpinetum hungaricum Soó 1940 nom. nud. (34. §), 1950 (34. §), Soó et ZÓLYOMI 1951 (34. §), BALÁZS 1943 (34. §), SIMON 1950 (34. §), 1951 (34. §), 1957 (34. §); Quercetum roboris carpinosum MAGYAR 1933 (37. §), Carpinetum betuli Soó 1936 nom. nud. (2b. §); Ulmeto-Querceto-Carpinetum HARGITAI 1943 (10a§, 37. §). Non: Quercus robur-Carpinus betulus ass. KLIKA 1931, nec aliorum.