Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)
Szabó István, Kercsmár Vilmos, H. Szőnyi Éva, L. Nyéki Erika: Florisztikai és vegetáció tanulmány a Jaba völgyében (Külső-Somogy) - Floristic and vegetation studies in Jaba valley (Hungary, Somogy county)
70 SZABÓ I. - KERCSMÁR V. - H. SZŐNYI É. - L. NYÉKI E. A táj gazdasági potenciálja mezőgazdasági jellegű, a dél-dunántúli átlaghoz alulról közelít, a legeltető állattenyésztés történelmileg dominál. Természetes elemekben gazdag, antropogén befolyású természeti táj, amelyben kontinentális és szubatlanti hatás alatt álló, mezőgazdasági hasznosítású, gyengén tagolt dombsági; mérsékelten kontinentális, szubatlanti vagy szubmediterrán hatás alatt álló, erdő- és mezőgazdasági hasznosítású, közepesen tagolt dombsági; főleg szubatlanti hatás alatt álló, részben zárt erdejŭ, erősen tagolt, magasra kiemelt dombsági; azonális, hidro- és szemihidromorf talajú, rét-legelő-hasznosítású tájtípusok vannak (ÁDÁM et al. 1981). A hagyományos jellegű tájhasználat ma is meghatározó. Elérhetőnek látszik a természeti értékek, az élőhelyi sokféleség és a fajgazdagság megtartása. A Jaba és a Balaton, illetve a Jaba és a Kis-Koppány közötti terület egy része „Ságvári dombok" néven szerepel az Európai Unió Natura 2000 hálózatában (1. ábra). Növényföldrajzi szempontból a Praeillyricum és az Eupannonicum határterülete, a mezőföldi flórajárással (Colocense) érintkező somogyi rész. Potenciális vegetációja sok délies vonást mutat, de a pannon xerotherm vegetáció tagjainak fellépésével flórájának balkáni jellege gyengül (LEHMANN 1981). Az elterjedési határok és a potenciális vegetáció értékelésében egyetértés van (BOROS 1929, HORVÁT 1943, JAKUCS 1974, Pócs 1991, Soó 1962, BORHIDI 2003). Eredeti növénytakarója túlnyomórészt cseres tölgyes (Quercetum petraeae-cerris), számos délies vonással rendelkező ezüsthársas gyertyános-tölgyes (Tilio argenteae-Quercetum petraeae-cerris), illetve mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum) erdő volt (BARCZI 2000). Az utóbbi kettő maradványfoltjai ma is léteznek. A keleti és északkeleti peremek ősi társulásai alföldi jellegű tatárjuharos lösztölgyesek voltak (Aceri tatarici-Quercetum roboris). Ugyanott megjelennek az elsősorban az Alföldre jellemző löszpusztarétek (Salvio-Festucetum rupicolae), eredeti foltokban, de másodlagos élőhelyeken is. Mára szinte teljes egészében lösz-kultúrterületté alakult át. Az egykori vegetációra néhány erdő és legelő, vizes élőhely maradvány utal (BARCZI 2000, HORVÁT 1943). A száraz rétek és legelők, a kisebb-nagyobb kiterjedésű természetes száraz gyepek, helyenként kopárok, semleges vagy meszes talajú erdők helyén kialakult legelők a használattól függően pusztarét jellegűek, cserjésednek, vagy túl vannak legeltetve. A nedves és üde kaszálórétek a széles Jaba-völgyet kitöltő holocén alluviális ártéri üledéken létrejött mocsárrétek, amelyek magassásosokkal, magaskórósokkal és nádasokkal együtt fordulnak elő. Antropogén állományok az erdei ültetvények, a telepített gyepek, a szántóföldi, útszéli és ruderális gyomnövényzet. A fás és dudvás özönfajok állományai előretörőben vannak. Kutatási terület és módszer A Jaba folyásának délnyugati - északkeleti fő irányában a völgyének kijáratában elterülő Ságvár alatt, halastóvá duzzasztva egyesül a Kis-Koppánnyal. A forrás és a felső folyás kertek alatt, szántóföldek szomszédságában, erősen igénybe van véve. A patakkísérő fehérfűz-ligetet tájidegen fajok szennyezik. A patak medre később mély és csatornázott, nádasok, mocsárrétek, magaskórósok, szántóföldek és a parlagok között fut. Patakkísérő feketedió és hibridnyár ültetvények vannak. Az aszályos évjáratokban a patakmenti kaszálók egy részét szántó- és vadföldnek felszántották; a régebbiek helyén parlagok és telepített gyepek vannak. A meder és a part növényzetét többé-kevésbé rendszeresen vágják, a természetes magaskórós fajokkal együtt jellemzőek a ruderális és az újonnan betelepülő özönnövények is. A Ságvár alatti magassás- és mocsárrétek vízállásosak. A pannóniai gyertyános-tölgyesek lombkorona szintje zárt, cserjeszintje és gyepszintje közepesen fejlett, a Jaba-völgy É-i kitettségű, hűvös, meredek völgylejtőire szorultak vissza. A mészkedvelő molyhos-tölgyes erdők az eróziós - deráziós völgyek lejtőin kapaszkodnak fel a gerinc élekre, ahol bokorerdők töredékei lejtősztyepprét mozaikokkal, az Alföld felé tekintő ÉK-i meleg, száraz mikroklímájú, karbonátos talajú peremeken, zonális jellegű vegetáció komplexet képeznek. Számos helyen akác és fenyő ültetvények vannak.
