Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)
Z. Horváth József: Adatok somogyi tájak flórájához - Data to the flora of landscapes in Somogy county, Hungary
Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17: 57-68 (2006) Kaposvár, 2007 Adatok somogyi tájak flórájához Z. HORVÁTH JÓZSEF H-7400 Kaposvár, Virág u. 12., Hungary Z. HORVÁTH, J.: Data to the flora of landscapes in Somogy county, Hungary. Abstract: The author was born in Kaposvár in the Somogy county (Hungary) and he walked often this region. This paper enumerate all plant species what he (and his friends) observed during about sixty years (1948-2005). They walked mainly in the hills Zselic near Kaposvár. Keywords: floristical walks, Zselic hills Bevezetés Kaposváron születtem (1936), ilyen módon nemcsak lábamhoz, de szívemhez is közel van a Zselic. Főleg e táj ritkább növényeit kutattuk néhány barátommal és az alábbiakban azok előfordulási helyeit ismertetem az utókor számára. A Zselicen kívül Somogy megye más tájaira is tettünk botanikai kirándulásokat, az ott feljegyzett adatokat is felsoroljuk (1. ábra). Néhány ritkább növényfaj adatát korábban már közöltük (KEVEY 1993, 1998, KEVEY -HORVÁT 2000), de megfigyeléseink eredményei így összességében még sehol nem jelentek meg. Manapság bármerre járunk a Zselicben, az elszomorító látvány felett szemet hunyni nem lehet. A mezőket, réteket, patakpartokat elborítja a parlagfű, az aranyvessző, a varádics, a csalán, a felfutó komló és iszalag. Újabban már mindenütt a süntök díszeleg. Az eldugott szép helyeken is foltokban a selyemkóró, az álkörmös virul. Az aljnövényzetet elnyomja a bodzarengeteg. Az erdőkbe betörtek az akácok és egyre inkább tért hódítanak. A régen szép rétek feltörve és a gaztenger alatt a kiálló kukorica kompok jelzik, hogy már művelve volt valaha. Természeti adottságok Somogy megye Magyarország délnyugati részén, a Balaton és a Dráva közt terül el. Keleten Tolna megye, délkeleten Baranya megye, délen a Dráva folyó (mely országhatár is), nyugaton Zala megye, északon a Balaton és Veszprém megye, míg északkeleten Fejér megye határolja. Somogy megye területén nagyrészt a korábbi geológiai korokban lerakódott üledékes kőzetek vannak a felszínen. Az egykori Pannon-tenger vastag üledékére a jégkorszak idején széllel hordott lösz rakódott. A Zselicben vastagabb a löszréteg, míg Belső-Somogyban a homokos részek nagyobb területeket borítanak. A zselici völgyek nyugati oldalán is homok rakódott le foltokban (itt több homokbánya is működött). A lösz vastagsága több helyen látható az ún. „lösz mélyutak"-ban. Néhol magasabb lösszel fedett formák maradványai magasodnak (pl. Szenna, „löszbástyák" maradványai). Vízmosások és források környékén gyakran meszes képződmények láthatók, melyek löszbabák, konglomerátok, kőkoponyák, kőpadok alakjában figyelhetők meg (pl. Kaposvár, Nádasdi-erdő: „kőkút"; Cserénfa: „csorgókút"; Kaposgyarmat: Lozsit; Gálosfa: Csepegőkő; Bőszénfa: Szenttamás, Surján-forrás alatti „Kőkoponya-völgy"; Simonfa: Cigány-forrás - itt homokpadok is láthatók). A Balaton északi partját vulkáni hegyek sora koszorúzza. A pliocén vulkáni kúpokból a déli partra is jutott. így a fonyódi Várhegy (233 m) kettős púppal és Balatonbogláron volt a másik. Ezek a „tanúhegyek" már nem is viselik eredeti formájukat (a kemény követ széthordták építkezni). A gyönyörű Badacsony is hasonló sorsra jutott volna, de szerencsére leállí-