Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Király Gergely: Kiegészítések Külső-Somogy edényes flórájának ismeretéhez - Additions to the vascular flora of Külső-Somogy region (Hungary)

KIEGÉSZÍTÉSEK KÜLSŐ-SOMOGY EDÉNYES FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 33 Alopecurus aequalis SOBOL* Kisgyalán, a községtől ÉK-re, a víztározó partján [9573/4], iszaptársulásokban, Potentilla supina, Rumex palustris, R. maritimus társaságában (HKG, 2004). Arum orientale M. В. Magyaratád, Tátomi-erdő [9573/2], bolygatott gyertyános-tölgyesben (2004). Ságvár, Jabapusztától ÉK-re [9174/3], gyertyános-tölgyesben (leg. KG - SG, 2006). Kereki, Amáliapuszta, Katonavár [9273/1], gyertyános-tölgyesben (leg. KG - SG - KA, 2006). Külső-Somogyból elsőként KEVEY (1993) közölte Döbrököz mellől. Bromus benekenii (LANGE) TRIMEN* Szántód, Vaskereszt-oldal [9173/2], gyertyános-tölgyesben (leg. KG - SG - KA, 2006). Kereki, Amáliapuszta, Katonavár [9273/1], gyertyános-tölgyesben (leg. KG - SG - KA, 2006). Pusztaszemes, Kapás [9273/2], gyertyános-tölgyesben (leg. KG - SG - KA, 2006). A taxon korábbi adatait nem lehet elválasztani a ß. ramosus s. str.-tól, így bár HORVÁT (1943) régi megfigyelései valószínűleg szintén a B. benekenii-re vonatkoznak, biztosnak mondható külső-somogyi jelzése nem volt. Carexbrizoides L* Nak, a községtől É-ra a Várongi-árok mellett [9574/1], spontán cserjésedő patakoldalban kis folton. Carex gracilis CURT.* A fajt, nyilván véletlen elírás miatt, nem említi HORVÁT (1943), holott a Kapos-völgyben számos helyen társulásalkotó, de a kisebb vízfolyások mellett is mindenütt megtalálható. Feljegyzésre a következő kvadrátokban került: 9474/3, 9573/2, 9573/4, 9574/1, 9574/2, 9574/3, 9574/4, 9674/2, 9675/1 (2001-2004). Carex hordeistichos VILL* Kapospula, Alsóhetény, a községtől É-ra a temető melletti halastó partján [9574/4], a halastó kifolyója mellett (HKG, 2004). Carex otrubae PODP.* Korábbi feldolgozásokban gyakran nem választották el a Carex vulpina s. str.-tól, így pontos hazai előfordulása ma is tisztázatlan. HORVÁT (1943)-nál csak C. vulpina s. I. szerepel. DRASKOVITS (1968) a C. cuprina-t revíziója során nem említi Külső-Somogyból. A C. otrubae a Kapos-völgyének magassásosaiban Dombóvár és Csorna között [9674/1, 9674/2] sokfelé önálló társulást alkot, de előfordul a Kapós több külső-somogyi mellékvölgyében is. Itt feljegyzésre a következő kvadrátokban került: 9474/3,9573/2, 9574/1, 9574/4. Carex spicata HUDS.* Korábbi feldolgozásokban a Carex muricata s. I. csoport tagjait gyakran nem választották el, így - az egyébként országosan gyakori - C. spicata régi adatai részben bizonytalanok. HORVÁT (1943)-nál csak „C. muricata L. = C. contigua HOPPE" szerepel, az is csak BORBÁS (1900) flóraműve révén a Balaton mellékéről. A faj valójában egész Kü!ső-Somogyban gyakori, erdőkben ill. nem túl száraz kultúr- és természetszerű gyepekben. Carex tomentosa L. * Somogyszil, az Inámi-víz hídja mellett [9474/3], mocsárréten (2003). Catabrosa aquatica (L.) BEAUV. * Kapospula, Alsóhetény, a községtől É-ra a temető melletti halastó partján [9574/4], a halastó kifolyója mellett (HKG, 2004). Somogyszil, az Inámi-víz hídja mellett [9474/3], feltöltődő csatorna mocsári növényzetében (HKG, 2003). Nak, az Inámi-víz községtől Ny-ra fekvő oldalvölgyében [9574/1], szép forráslápokon, Scirpus sylvaticus, Glyceria plicata, Epilobium parviflorum, Leersia oryzoides mellett (2003). Kisgyalán, a községtől ÉK-re, a víztározó partján [9573/4], iszaptársulásokban, Potentilla supina, Rumex palustris, R. maritimus társaságában (HKG, 2004). Bár a területről eddig egyáltalán nem jelezték, a löszvölgyekben kialakuló forrásos helyek jellemző növényének nevezhető, amely várhatóan még számos más helyen is előkerül.