Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)
Juhász Magdolna: A Barcsi Borókás növényzete - Vegetation of the Barcs Nature Reserve (Hungary)
A BARCSI BORÓKÁS NÖVÉNYZETE 129 nése miatt a társulás számára a termőhelyi körülmények kedvezőtlenekké váltak. Égeres láperdők alakultak ki a deflációs eredetű lapos felszínekbe mélyedő ún. „széllyukakban" is, ahol a talajvíztükör tartósan a felszín fölé került. Helyenként széles átmeneti zóna alakult ki az égeres láperdők és a kékperjés cseres-tölgyesek között, ahol a hosszabb klímaperiódusoknak megfelelően hol az egyik, hol a másik társulás fajai kerültek előtérbe. A vizsgált terület nagy része időszakosan lefolyástalan, síksági vízválasztó jellegű. Többé-kevésbé állandó vizű (saját mederrel rendelkező) patakok csak a terület nyugati részén és keleti-délkeleti szélén találhatók. Valaha - keskeny sávban - égerligetek (Carici pendulae -Alnetum Borhidi & Kevey in Borhidi & Kevey 1996), keményfaligetek (Knautio drymeiae-Ulmetum Borhidi & Kevey 1996) és helyenként égeres mocsárerdők (Angelico sylvestri-Alnetum glutinosae Borhidi in Borhidi & Kevey 1996) kísérhették ezeket a patakokat, azonban a vízfolyások mentén a természetes társulások nagy része megsemmisült. A felmérések során csupán kicsiny keményfaliget és égeres mocsárerdő fragmentumok megléte volt megállapítható. Az egykori égerligetek a végsőkig degradálódtak, jelenlegi fajösszetételük alapján társulástani hovatartozásuk sem állapítható meg. Elképzelhető, hogy a patakok közelében hajdan kisebb gyertyános-tölgyes (Fraxino pannonicae-Carpinetum Soó & Borhidi in Soó 1962) állományok is előfordultak, de erre vonatkozóan biztos adat nem került elő. Az erdőirtásokat követő legeltetés idején, évszázadokon át mészkerülő homoki gyepek (Festuco dominii-Corynephoretum Borhidi [1958] 1996) és homoki legelők (Thymo serpylliFestucetum pseudovinae Borhidi 1958) voltak a jellemző, tájképet meghatározó növényzeti típus. Az állatok taposása miatt fellazult talajfelszín helyenként alapkőzetig erodálódott, ilyen helyeken mészkerülő pionír gyepek (Filagini-Vulpietum Oberd.1938, Airo-Vulpietum Раиса 1941) jelentek meg. A legeltetés felhagyásával fokozatosan csökkent a homoki gyepek kiterjedése, helyükre részben fatermesztési (és homokkötési) célú ültetvények kerültek, más részük spontán erdősült. Az aktuális növényzet két felmérése között - 10 év alatt - is felére csökkent a homoki gyepek kiterjedése. A vízi, mocsári és lápi élőhelyek termőhelyi szempontból igen változatosak. Állandó, nyílt víztükörrel rendelkező természetes és mesterséges tavak, valamint változó vízállású lápi és mocsári termőhelyek sokasága található a területen. A vízellátás szempontjából mindenféle átmenet előfordul, az időszakos vízborításhoz kötődő lágyszárú társulások a vízjárásnak megfelelően időről-időre elmozdulnak. Természetes vízi élőhelyek a láptavak, közülük legnagyobb a darányi Nagyberek, melyben sokféle úszó, lebegő és gyökerező hínártársulás él. Időszakosan sekély vízzel borított parti övezetében alakult ki a savanyú iszaptársulás (Ranunculo flammulae-Gratioletum officinalis Borhidi & Juhász 1985). Mesterséges mederben lévő állóvizek a halastavak, ezek helyén valaha fajgazdag láprétek húzódtak, melyeknek létezéséről BOROS Ádám feljegyzései (BOROS ined.) tanúskodnak. A tavakban a halászati hasznosítás felhagyása után természetes szukcessziós folyamatok indultak be, jelenleg főként nádas és magassásos társulások (Phragmiti-Magnocaricetea Klika in Klika & Novak 1941) alkotják a növényzetet. Vegetációtérképek A növénytársulások és növényzeti típusok elhelyezkedésének és területi kiterjedésének ábrázolására 1985-ben és 1995-ben 1:10000 méretarányú aktuális vegetációtérképet készítettem (2. és 3. ábra). Az alábbiakban a területen található növényzeti típusokat a térképen megállapított kategóriák szerint ismertetem. Erdők esetében asszociáció-szintű, fátlan növényzeti típusok esetében - a méretarány adta lehetőségekhez igazodva - összevont kategóriákat alkalmaztam. A társulások nevezéktana tekintetében BORHIDI (2003) munkáját követtem. A vegetációs egységek alább tárgyalt sorrendje megegyezik a növényzeti térképek (2. és 3. ábra) jelmagyarázatában szereplő sorrenddel.
