Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Kevey Balázs: A somogyi Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligetei - Hardwood gallery forests of the floodplains of the Drava river in Somogy, SW. Hungary

Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17: 103-122 (2006) Kaposvár, 2007 A Somogyi-Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligetei 1 (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in ASZÓD 1935 corr. Soó 1963) KEVEY BALÁZS Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. E-mail: keveyb@ttk.pte.hu KEVEY, В.: Hardwood gallery forests of the floodplains of the Drava river in Somogy, SW. Hungary. Abstract: In this paper hardwood gallery forests (Fraxino pannonicae-Ulmetum) occurring along the Dráva River in Somogy county are characterized using 50 phytosociological records. This association occupies habitats in the higher river floodplain influenced by groundwater. It shows some similarities to the hardwood gallery forests occurring on sandy soil in the neighbouring Belső Somogy (Knautio drymeiae-Ulmetum), especially in the presence of some species with submediterranean distribution. Keywords: Syntaxonomy, Duna-Dráva National Park, Hungarian plains, cluster-analysis. Bevezetés Mint ismeretes, a Dráva-ártér somogyi szakasza Zákánytól Barcs térségéig terjed. Politi­kai korlátok miatt kutatására hosszú ideig alig volt lehetőség. 1980-ban BORHIDI professzor úr írásbeli javaslatára sikerült határmegközelítési engedélyhez jutnom, s ekkor kezdtem a határmenti zóna erdeivel ismerkedni. A 90-es évek elején került sor a Duna-Dráva Nemzeti Park területének zóna-kijelölésére, amelyben több kutatóval együtt magam is résztvettem. A síkvidéki tölgy-kőris-szil ligetek összehasonlító-cönológiai elemzését már korábban terv­be vettem (vö. KEVEY 1984, 1986, 1999; KEVEY és CZIMBER 1982, 1986). Jelen tanulmány e témakörrel kapcsolatos kutatásaim egy részét tartalmazza. Anyag és módszer A Zürich-Montpellier növénycönológiai iskola (BECKING 1957) hagyományos kvadrát-mód­szerével - 1982-tól 2004-ig - 51 cönológiai felvételt készítettem. Ezek egyike (Berzence „Perdócmajor") egy degradált parkerdőből származik, ezért a táblázatból kihagytam. Vala­mennyi kvadrátban két időpontban végeztem felmérést: tavasszal és nyár közepén. Olyan esetekben, amikor a tavaszi és nyári borítási érték különbözött, a nagyobb értéket vettem fi­gyelembe. A cönológiai felvételek táblázatos összeállítását, valamint a karakterfajok cso­portrészesedésének számítását az „NS" számítógépes programcsomag (KEVEY és HIRMANN 2002) segítségével történt. A hagyományos statisztikai számítások módszerének részlete­sebb ismertetése korábbi dolgozataimban KEVEY (1993b, 1997) megtalálható. A hagyomá­nyos elemzések közül csak a karakterfajok csoportrészesedését vizsgáltam, ugyanis eddi­gi tapasztalatom szerint e kiasszikus módszerrel jellemezhetők legjobban a társulási viszo­nyok. Az életformákkal, flóraelemekkel, az ökológiai értékszámokkal és a szociális magatar­tási típusokkal (BORHIDI 1993, 1995) történő számításokra a síksági tölgy-kőris-szil ligetek összehasonlító vizsgálatának befejeztével kerül sor. A SUN-TAX 2000 program (PODANI 2001) segítségével cluster-analízist is alkalmaztam (1. ábra). Tekintettel a nagyszámú felvé­teli anyagra (200 felvétel) - a könnyebb áttekinthetőség érdekében - a táblázatos anyag (KEVEY 2006b) százalékban kifejezett konstancia-értékeivel végeztem kvantitatív elemzést (hasonlósági index: correlation; fúziós algoritmus: complete link). Tehát nem a felvételeket, hanem az egyes asszociációk átlagát hasonlítottam össze. 1 A kutatásokat az OTKA támogatta (T 037632)

Next

/
Thumbnails
Contents