Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV

56 HONTI SZILVIA ET AL. kép). A valószínűleg agyagnyerő gödörként meghatározható objektumok nagyobb mennyiségű leletanyagot tartalmaztak, a település hulladékával töltődtek fel. A lelőhelyen talált római objektumokban jelentős mennyiségű leletanyag volt. Igen nagy mennyiségű kerámiatöredék - köztük sok terra sigillata darab, valamint fazekak, nagyméretű tárolóedények, korsók, tálak, dörzstálak, fedők töredékei - mellett több fibuladarab, üvegdarabok, vas- és bronztöredékek, nagyobb menynyiségű tégladarab és őrlőkő került elő ezekből. A római kori telep valószínűleg hosszabb ideig állt fenn, erre utalhat, hogy az erre az időszakra keltezett objektumok több esetben metszik egymást. Két nyújtott csontvázas, viszonylag gazdag melléklettel eltemetett sír biztosan, egy melléklet nélküli sír pedig feltételesen, a római korra tehető. Mindegyik sírgödörben háton fekvő, nyújtott helyzetben temették el a halottat. Az 1. sír a lelőhely déli részén helyezkedett el. Délnyugat-északkeleti tájolású volt, az elhunyt jobb vállához és a bal bokájához edényeket tettek, az övén vaskés függött. A sírtól nem messze egy erősen bolygatott sír feküdt, ebben csak az alsó lábszár és néhány egyéb csont maradt meg. Az 515. sírt az előbbiektől nagy távolságra, a lelőhely északi részén találtuk meg. ÉNy-DK-i tájolású volt, a medencecsonttól jobbra egy edényt és egy szekercét találtunk. Az elhunyt fibulát és ezüstgyűrűt viselt, a mellkasára egy pénzt - halotti obulust - tettek (XVIII. tábla 5. kép). Feltártunk több avar kori gödröt, egy épületet és egy magányos késő avar sírt is. A gyermeksír erősen bolygatott volt, de több övveret és egy fülbevaló is megmaradt a mellékletei közül. A lelőhely dél végében, magányos, erősen sérült, nyugat-keleti tájolású, melléklet nélküli sír került elő (53. objektum), a kora ismeretlen, elképzelhető, hogy a tőle nyugatra lévő templom körüli temetővel lehet kapcsolatba. Kibontottunk több Árpád-kori objektumot: egy házat, három kemencét és több gödröt. Az Árpád-kori objektumok, a lelőhely déli, templomrom melletti részén, valamint északon, a mai Rádpuszta település északi házaitól nyugatra jelentkeztek. A földbe mélyített épület mély, körülbelül 370 cm hosszú és 250 cm széles gödrének északnyugati sarkában félig bevájt kemence volt. A nyugati, rövid oldalán, a kemence mellett, másfél méter hosszú, lejtős bejáratot figyeltünk meg. Hasonló elrendezésű házakra számos példát találunk az Árpád-korban, elsősorban annak korai szakaszában.

87 Az épület nyugati rövid oldalán és közepén sikerült egy-egy cölöplyukat kibontani. A ház betöltésében igen gazdag leletanyag volt: több fenőkő, egy fél sarkantyú, egy sarló, agyagnehezék, tégladarabok mellett nagy mennyiségű, az Árpád-kor korábbi szakaszára keltezhető kerámiatöredéket - csigavonalas díszű és hullámvonalköteg-díszes fazekak valamint cserépbográcsok töredékeit, egy közel ép állapotú, zömök, kisméretű fazekat - találtunk. A lelőhely északi irányban folytatódik, összeér a 67/4. lelőhellyel. Egy rövid, közlekedésre meghagyott sávot nem humuszoltunk le, ennek feltárása előre láthatóan jövőre a 67/4. lelőhelyen folytatódó munkálatok kapcsán történik meg. Látrány-Téglaházi dűlő (67/6 lelőhely) Hajdú Ádám Dávid A lelőhely Látránytól északkeletre, a Tetves-patak és a Diós-hegy déli vége között helyezkedik el. A Dióshegy és a Hosszú-hegy ezen részén, egy kisebb, DKÉNy-i irányú völgy található, amely kiemelkedve a környezetéből félszigetszerűen lehúzódik a Tetves-patak partjáig. 2005. őszén, szeptember 22.-november 11. között, szondázó jellegű kutatást folytattunk a lelőhelyen a nyomvonalszakasz régészeti érintettségét vizsgálandó.

88 A kijelölt észak-déli irányú ásatási felület a domb északi oldalán helyezkedett el. Ezen 5 különböző méretű és tájolású kutatóárkot húztunk, amelyben késő bronzkori és késő kelta telepjelenségek kerültek elő. A feltárás során igen nagy szintbeli eltéréseket mutatva, helyenként elérve a 1, 5 méter mélységet is, jelentkezett az altalaj feletti természetes feltöltődés, amely arra enged következtetni, hogy igen nagy mértékű lehetett a késő kelta időszak utáni erózió. Az egyes szondákban összesen 24 különböző jellegű objektumot, így gödröket, cölöplyukakat és egy árkot tudtunk feltárni. A leletanyagot főleg a késő kelta kor (LT-D) és kisebb hányadban a késő bronzkori Urnamezős kultúra különböző típusú edénytöredékei tették ki, emellett az egyik méhkas alakú tárolóveremből előkerült egy bronzdrótból készült fibulatű is. A késő bronzkori jelenségek a domb tetején és annak északi oldalán elszórtan, míg a kelta objektumok csak a domboldal északi részén, egy csoportba tömörülve kerültek elő. A feltárt jelenségek elhelyezkedése és kis száma a két különböző korszakra keltezhető telep külső részére utal. Látrány-Szarka-irtás-dűlő (67/7 lelőhely) Koós István A Tetves-pataktól keletre haladó útnyomvonal itt a patak irányában lejtő domboldalon fut végig. A felszínen igen kevés szórványanyag volt, ennek koncentrációja enyhén erősödött a patak felé, a nyomvonalon kívül. Intenzív lelőhelyre a kisajátítási határokon belül nem számíthattunk. Az 1700 m

2-es felületű szonda során, 2005. szeptember 5. - október 6. között 33 objektumot tártunk fel. A feltárásra kijelölt területen gépi munkával hoszszanti szondákat nyitottunk. A nyugat felé erősen lejtő sáv keleti (I.) és nyugati (II.) szélén, valamint közöttük (III.); a három szondát a déli végükön összenyitottuk. Ezektől északra két kisebb szelvénnyel vizsgáltuk meg a kijelölt terület végét (IV-V). A legmélyebben fekvő nyugati szonda régészeti szempontból teljességgel érdektelen volt; benne a humusz alatt induló, szürke, lejjebb iszapos mocsári altalaj jelentkezett. A II. számúban egyértelmű objektumfoltok nem jelentkeztek, viszont három, jól elkülöníthető, árokszerű jelenség volt észlelhető (14-15-16. objektumok). Ezeket egy-egy ponton átvágtuk; igen sekély, egyszerű profilú árkoknak bizonyultak. Egyrétegű betöltésükből leletanyag alig került elő.