Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 51 ÉS A67-ES ÚTON (2004-2005) ELŐZETES JELENTÉS IV régészei végeztek itt leletmentést. Ennek során több római objektum (földbevájt házak és gödrök), egy jelen­tős, a korai mészbetétes időszakba sorolható gödör­építmény, 81 valamint egy késő avar temető néhány sírja 82 került elő. Szerencsésen az út nyomvonalában a rekultiváció csak kis mértékben sértette meg a felszí­nét, így a lelőhely viszonylag jó állapotban maradt meg. A lelőhelyrészen az intenzív őskori megtelepedés és a római telep objektumainak északról-dél felé megfi­gyelt sűrűsödése jellemző (XVII. tábla 1. kép, a felület déli része még feltáratlan): A Bolerazi csoport és a Badeni, Somogyvár-Vinkovci, Kisapostagi kultúra mel­lett a késő kisapostag-korai mészbetétes időszak vala­mint a Halomsíros kultúra települései képviselik az ős­kort, míg a római korból középső császárkori (2-3. szá­zad) leletanyag került elő. Néhány objektum avar illetve Árpád-kori. 2005. szeptember 15 - november 15. kö­zött 7000 m 2 nagyságú felületen 350 régészeti objektu­mot tártunk fel. 83 Legnagyobb számban a késő rézkori Bolerazi cso­port és a Badeni kultúra objektumai kerültek elő. A nagyméretű, szabálytalan gödrök szélén és betöltésé­ben számos esetben tüzelőhelyet, égésnyomot figyel­tünk meg, ezek közül több a gödörégetéses kerámiaké­szítés emléke lehet. Ezek mellett agyaggal kitapasztott aljú, hamusgödörrel ellátott szabályos, földbevájt, bolto­zatos kemencéket is találtunk. Az egyik, háromszor megújított tüzelőlapos kemence előtérgödrének alján döngölt padlót figyeltünk meg, ez eszerint valamilyen állandóbb építmény lehetett, bár cölöpszerkezetre uta­ló nyom nem volt (XVII. tábla 4-5. kép). Érdekes módon a kemence előterét egy korábbi, szabálytalan gödörbe mélyítették. A méhkas alakú tárolóvermek viszonylag kevesebb leletanyagot tartalmaztak, az egyik betöltésé­be egy erősen zsugorított, feltehetőleg összekötözött halottat temettek el (XVI. tábla 5. kép). A leletanyag egy része talán még a bolerazi időszakba tartozik, a többsé­ge azonban a korai és klasszikus badeni jellegzetessé­geket mutatja: legnagyobb számban a tárolóedények ­a durvított felszínű tálfazekak és hombárok - töredékei kerültek elő, az ujjbenyomásos bordasorral díszített fa­zekak mellett. A finomkerámiát a kannelúra-díszes és zeg-zug mintás tálak, korsók és bögrék képviselik. A kő­eszközök között pattintott kovaeszközöket, csiszolt kő­baltákat és vésőket találunk, a csonteszközök közül a szép csont nyílhegyeket emelhetjük ki. A lelőhely a korai bronzkor teljes időszakában lakott volt. A Somogyvár-Vinkovci kultúra időszakából egy nagyméretű, szabálytalan körvonalú gödörkomplexum­hoz többször „átépített", de gyengén átégett, földbevájt kemencék csatlakoztak (55-57, 223-224. objektum, XVI. tábla 6. kép). A kultúra leletanyaga (seprűdíszes fazéktöredékek, megvastagított peremű edények töre­dékei) a lelőhelyen többnyire ehhez hasonló, szabály­talan gödrökből illetve néhány kerek tárolóveremből ke­rült elő. A méhkas alakú hombárgödrökből több a Kisapostagi kultúrába tarozott. Az 1986. évi, a késő­kisapostag-kora-mészbetétes időszakhoz sorolható építményhez közel, a feltárt felület nyugati részén egy csoportban, további hasonló korú gödröket (leginkább méhkas alakú vermeket) tártunk fel. A 67/5 Romtemp­lom melletti lelőhely területén ezeknél fiatalabb, a kö­zépső mészbetétes időszakba sorolható urnasírok ke­rültek elő, innen délre mintegy 200 m-re. A középső és késő Halomsíros kultúra időszakából (RB C-D) származó gödrök némelyikében igen gazdag leletanyagot találtunk (XVII. tábla 2. kép): több kiegészít­hető edény töredékein kívül különösen nagy számban kerültek elő belül áglenyomatos, kívül lesimított felszínű paticsok, egyik-másik gödröt ezek töltöttek ki. A megnyi­tott felület déli részén egy hatalmas, 40x60 méteres folt felszínén ennek a kultúrának a leletanyagát találtuk meg, a gödörkomplexum feltárása 2006-ra maradt. A római korból házak, kemencék, árkok, oszlopsor­ok kerültek elő. Két, szokatlanul hosszúkás, téglalap alaprajzú, félig földbemélyített épületnek döngölt padló­ja volt, a tetőt tartó szerkezetre egy-egy, a rövidebb ol­dalon található oszlophely mutatott. Az épületek kis mérete és a tüzelőhely hiánya alapján feltehetően nem lakóházak voltak, hanem gazdasági célú épületek. Egy nagyobb, földfelszíni épületre utal egy kettős oszlop­lyuk-sor. A feltárt felület közepén és déli részén megfi­gyelt árkok rendszere, funkciója sajnos nem egyértel­mű, mivel sekély voltuk miatt csak egy-egy szakaszuk volt megfigyelhető. Egy részük bizonyára a település­szerkezethez tartozik, a különféle funkciójú település­részeket választja el. A leletanyag 2-3. századi, közép­ső császárkori. Ugyanebbe a korba tartozik az a magá­nyosan eltemetett gyermeksír, melynek melléklete egy bronzfibula volt. Meglepő, hogy a 67/4 és 67/5 lelőhely területén, egymástól kb. 150-200 méterre került elő há­rom, magányos, római sír. Az előkerült kemencék változatos formájúak és kü­lönböző korúak: Egy mélyen földbevájt, ovális előterű kemence római kori. Egy másik kerek kemencének nagy, négyzetes előtere volt, és több bepecsételt pere­mű fazék töredéke került elő belőle, ennek alapján a ké­ső avar korra, a 9. századra keltezhető (XVII. tábla 3. kép). Ezzel szemben a többkemencés objektumok felszínközeliek, így erősen sérültek a mélyszántás és a bánya-rekultivációs munkái miatt. A megfigyelések alap­ján ezeknél csak egyetlen kemencét használtak egy időben, majd a hamusgödörnek egy másik részén új ke­mencét létesítettek. Ezek között Árpád-koriak is voltak. A lelőhelyen dél felé az intenzív római kori telep mel­lett az őskori jelenségek is folytatódnak, 2006-ban mintegy 5000 négyzetméteres felület megelőző régé­szeti feltárását kell elvégeznünk. Balatonlelle-Rádpuszta-Romtemplom mellett (67/ 5 lelőhely) Molnár István - Sipos Carmen A lelőhely a 67-es út nyomvonalának Balatonlelle és Rádpuszta közötti szakaszán, Rádpusztától és az Ár­pád-kori romtemplomtól nyugatra, a Tetves-pataktól ke­letre található. A munkálatokat 2005. június 27-én kezd­tük meg. 2005. november 16-ig, 9837 négyzetméteren 650 objektumot bontottunk ki. 84 A lelőhelytől nyugatra mocsaras terület van. A feltárás során megállapítható

Next

/
Thumbnails
Contents