Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 51 ÉS A67-ES ÚTON (2004-2005) ELŐZETES JELENTÉS IV régészei végeztek itt leletmentést. Ennek során több római objektum (földbevájt házak és gödrök), egy jelentős, a korai mészbetétes időszakba sorolható gödörépítmény,

81 valamint egy késő avar temető néhány sírja

82 került elő. Szerencsésen az út nyomvonalában a rekultiváció csak kis mértékben sértette meg a felszínét, így a lelőhely viszonylag jó állapotban maradt meg. A lelőhelyrészen az intenzív őskori megtelepedés és a római telep objektumainak északról-dél felé megfigyelt sűrűsödése jellemző (XVII. tábla 1. kép, a felület déli része még feltáratlan): A Bolerazi csoport és a Badeni, Somogyvár-Vinkovci, Kisapostagi kultúra mellett a késő kisapostag-korai mészbetétes időszak valamint a Halomsíros kultúra települései képviselik az őskort, míg a római korból középső császárkori (2-3. század) leletanyag került elő. Néhány objektum avar illetve Árpád-kori. 2005. szeptember 15 - november 15. között 7000 m

2 nagyságú felületen 350 régészeti objektumot tártunk fel.

83 Legnagyobb számban a késő rézkori Bolerazi csoport és a Badeni kultúra objektumai kerültek elő. A nagyméretű, szabálytalan gödrök szélén és betöltésében számos esetben tüzelőhelyet, égésnyomot figyeltünk meg, ezek közül több a gödörégetéses kerámiakészítés emléke lehet. Ezek mellett agyaggal kitapasztott aljú, hamusgödörrel ellátott szabályos, földbevájt, boltozatos kemencéket is találtunk. Az egyik, háromszor megújított tüzelőlapos kemence előtérgödrének alján döngölt padlót figyeltünk meg, ez eszerint valamilyen állandóbb építmény lehetett, bár cölöpszerkezetre utaló nyom nem volt (XVII. tábla 4-5. kép). Érdekes módon a kemence előterét egy korábbi, szabálytalan gödörbe mélyítették. A méhkas alakú tárolóvermek viszonylag kevesebb leletanyagot tartalmaztak, az egyik betöltésébe egy erősen zsugorított, feltehetőleg összekötözött halottat temettek el (XVI. tábla 5. kép). A leletanyag egy része talán még a bolerazi időszakba tartozik, a többsége azonban a korai és klasszikus badeni jellegzetességeket mutatja: legnagyobb számban a tárolóedények a durvított felszínű tálfazekak és hombárok - töredékei kerültek elő, az ujjbenyomásos bordasorral díszített fazekak mellett. A finomkerámiát a kannelúra-díszes és zeg-zug mintás tálak, korsók és bögrék képviselik. A kőeszközök között pattintott kovaeszközöket, csiszolt kőbaltákat és vésőket találunk, a csonteszközök közül a szép csont nyílhegyeket emelhetjük ki. A lelőhely a korai bronzkor teljes időszakában lakott volt. A Somogyvár-Vinkovci kultúra időszakából egy nagyméretű, szabálytalan körvonalú gödörkomplexumhoz többször „átépített", de gyengén átégett, földbevájt kemencék csatlakoztak (55-57, 223-224. objektum, XVI. tábla 6. kép). A kultúra leletanyaga (seprűdíszes fazéktöredékek, megvastagított peremű edények töredékei) a lelőhelyen többnyire ehhez hasonló, szabálytalan gödrökből illetve néhány kerek tárolóveremből került elő. A méhkas alakú hombárgödrökből több a Kisapostagi kultúrába tarozott. Az 1986. évi, a későkisapostag-kora-mészbetétes időszakhoz sorolható építményhez közel, a feltárt felület nyugati részén egy csoportban, további hasonló korú gödröket (leginkább méhkas alakú vermeket) tártunk fel. A 67/5 Romtemplom melletti lelőhely területén ezeknél fiatalabb, a középső mészbetétes időszakba sorolható urnasírok kerültek elő, innen délre mintegy 200 m-re. A középső és késő Halomsíros kultúra időszakából (RB C-D) származó gödrök némelyikében igen gazdag leletanyagot találtunk (XVII. tábla 2. kép): több kiegészíthető edény töredékein kívül különösen nagy számban kerültek elő belül áglenyomatos, kívül lesimított felszínű paticsok, egyik-másik gödröt ezek töltöttek ki. A megnyitott felület déli részén egy hatalmas, 40x60 méteres folt felszínén ennek a kultúrának a leletanyagát találtuk meg, a gödörkomplexum feltárása 2006-ra maradt. A római korból házak, kemencék, árkok, oszlopsorok kerültek elő. Két, szokatlanul hosszúkás, téglalap alaprajzú, félig földbemélyített épületnek döngölt padlója volt, a tetőt tartó szerkezetre egy-egy, a rövidebb oldalon található oszlophely mutatott. Az épületek kis mérete és a tüzelőhely hiánya alapján feltehetően nem lakóházak voltak, hanem gazdasági célú épületek. Egy nagyobb, földfelszíni épületre utal egy kettős oszloplyuk-sor. A feltárt felület közepén és déli részén megfigyelt árkok rendszere, funkciója sajnos nem egyértelmű, mivel sekély voltuk miatt csak egy-egy szakaszuk volt megfigyelhető. Egy részük bizonyára a településszerkezethez tartozik, a különféle funkciójú településrészeket választja el. A leletanyag 2-3. századi, középső császárkori. Ugyanebbe a korba tartozik az a magányosan eltemetett gyermeksír, melynek melléklete egy bronzfibula volt. Meglepő, hogy a 67/4 és 67/5 lelőhely területén, egymástól kb. 150-200 méterre került elő három, magányos, római sír. Az előkerült kemencék változatos formájúak és különböző korúak: Egy mélyen földbevájt, ovális előterű kemence római kori. Egy másik kerek kemencének nagy, négyzetes előtere volt, és több bepecsételt peremű fazék töredéke került elő belőle, ennek alapján a késő avar korra, a 9. századra keltezhető (XVII. tábla 3. kép). Ezzel szemben a többkemencés objektumok felszínközeliek, így erősen sérültek a mélyszántás és a bánya-rekultivációs munkái miatt. A megfigyelések alapján ezeknél csak egyetlen kemencét használtak egy időben, majd a hamusgödörnek egy másik részén új kemencét létesítettek. Ezek között Árpád-koriak is voltak. A lelőhelyen dél felé az intenzív római kori telep mellett az őskori jelenségek is folytatódnak, 2006-ban mintegy 5000 négyzetméteres felület megelőző régészeti feltárását kell elvégeznünk. Balatonlelle-Rádpuszta-Romtemplom mellett (67/ 5 lelőhely) Molnár István - Sipos Carmen A lelőhely a 67-es út nyomvonalának Balatonlelle és Rádpuszta közötti szakaszán, Rádpusztától és az Árpád-kori romtemplomtól nyugatra, a Tetves-pataktól keletre található. A munkálatokat 2005. június 27-én kezdtük meg. 2005. november 16-ig, 9837 négyzetméteren 650 objektumot bontottunk ki.

84 A lelőhelytől nyugatra mocsaras terület van. A feltárás során megállapítható