Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 47 ÉS A67-ES ÚTON (2004-2005) ELŐZETES JELENTÉS IV 5. kép: Késő rézkori agyag pecsételő BalatonlelleRádi út melletti lelőhelyről (Fotó: Varga Gyula) (5. kép). A késő rézkori időszak telepének objektumaiban igen nagy mennyiségű állatcsont került elő, ennek nagy részét marhacsontok adták. Néhány, a lelőhely középső részén, egymás közelében elhelyezkedő, objektum a korai bronzkori Somogyvár-Vinkovci kultúra időszakára tehető. Seprűdíszes, illetve benyomkodott bordadíszes töredékek mellett mészbetétes díszű, a Vuĉedoli kultúra területéről származó import kerámia is előkerült az egyik ilyen gödörből. A késő bronzkori Urnamezős kultúra időszakára több, a területen elszórtan elhelyezkedő gödör datálható. A korszakra jellemző síkozott peremtöredékek mellett egy kővéső és egy megmunkált csonttárgy volt az objektumokban. Jelentős számban voltak a lelőhelyen avar kori objektumok. Több gödör, cölöplyuk, árok mellett egy kutat és több külső kemencét is feltártunk. A lelőhely déli részén egy, három koncentrikus árokból álló, árokrendszert találtunk, ennek tengelye a nyomvonaltól keletre lévő dombtetőn volt (XV. tábla 3. kép, középen). Az árkok az avar település sűrűbb, kemencékkel rendelkező részénél jóval délebbre voltak. Nehéz megmondani milyen célt szolgáltak a nagy területet közrefogó objektumok, melyeket a déli részen a talaj erodáltsága miatt nem lehetett tovább követni. A lelőhely középső, illetve északi részén két, feltehetően kör alakú árok kis része, és egy egyenes árok hosszabb szakasza esett a nyomvonalba. Ezek talán kerítő árkok vagy karámok lehettek - hasonló funkciójú objektumok ismertek avar telepekről. 78 A lelőhelyen öt külső kemencét, valamint egy olyan kemencebokrot is kibontottunk, ahol három kemence tartozott egy előtérgödörhöz. A tüzelőberendezések két csoportot alkotva helyezkedtek el a területen. A külső kemencék lekerekített téglalap alakú, viszonylag nagyméretű előtérgödörrel rendelkeztek. Ezek viszonylag mélyek, függőleges falúak, vízszintes aljúak voltak. Az egyik esetben (222. objektum) két cölöplyukat bontottunk ki a kemence szájánál, a hajdan ezekben álló cölöpök a kemence felett lévő könnyűszerkezetű tetőt tartották. Egy nagy őrlőkövet találtunk a 144. kemence szája előtt (XVI. tábla 3. kép). Ezt a jelenséget több avar kori telepen megfigyelték, a malomkő funkciója valószínűleg a kemence szájának elfedése volt. Az egyik kemence (252. objektum) előtérgödrében egy melléklet nélküli, háton fekvő, kissé felhúzott lábú csontváz volt (XVI. tábla 4. kép). A halott még a kemence gödrének feltöltődése előtt került az objektumba. Egyértelműen lakóházként meghatározható objektum nem volt a lelőhelyen. A terület déli részen több cölöplyuk ovális alakú területet fogott közre - feltehető, hogy valamilyen könnyűszerkezetű épület nyomát találtuk itt meg. Nem messze ettől egy sekély, lekerekített téglalap alakú objektumot bontottunk ki. Ez talán egy épület nyoma lehetett, de egyenetlen alja, valamint a tüzelőberendezés, cölöplyuk, padló hiánya miatt lakóház nem lehetett. A csoportban jelentkező kemencék melletti nagyobb, üres felületek talán felszíni vagy csak kissé földbemélyített épületekre utalnak, amelyek nyomai a lelőhely erős lepusztultsága miatt is eltűnhettek. Több avar kori gödröt találtunk, ezek egy része méhkas alakú, nagyméretű, viszonylag kevés leletanyagot tartalmazó tárolóverem volt. Feltártunk szűk nyílású, mély gödröket is, ezek általában erősen hamus-paticsos betöltéssel rendelkeztek, funkciójuk, rendeltetésük kérdéses. Egy kút is volt a területen, amelyet hat és fél méter mélységig bontottuk ki. A kút felső részének sötét, humuszos, az alatta lévő résznek sárga homokos betöltése volt - ez arra utal, hogy két lépcsőben töltődött be, megszűnése után betemették vagy szemetes gödörnek használták. A felső részben nagy mennyiségű edénytöredéket találtunk. Több esetben az összetört edények darabjai között növényi maradványok - valószínűleg a bennük maradt élelem nyomai - is felfedezhetőek voltak. A kút általunk feltárt részében nem volt faszerkezetnek nyoma. Az avar kori település északi irányban folytatódik. A lelőhely avar kori objektumaiból, az időszakra jellemző leletanyag - sötétszürke és barna színű, kihajló peremű, hullámvonalköteg-díszes, benyomkodott peremű fazekak, durva kézzel formált illetve jól iszapolt, jó anyagú edények - mellett, több őrlőkődarab, fenőkő, vaspenge, vas- és bronztöredék is felszínre került. Az egyik avar gödörben találtunk egy átfúrt, másodlagosan felhasznált római pénzt. Előkerülésére magyarázatul szolgálhat a területtől délre - a 67/4 és 67/5 lelőhelyen - feltárt római telep. Valószínűleg egy, a lakóhelyük közelében talált pénzt alakítottak viseleti tárggyá az avar falu lakói. Előkerült egy téglatest alakú, két centiméter hosszú csonttárgy is, amely három hosszú oldalán bekarcolt egyenes vonallal, a maradék három oldalán pedig bekarcolt körrel van díszítve. Több, leletanyag hiányában nem datálható objektum - gödrök és cölöplyukak mellett - két, melléklet nélküli, csontvázas sírt is feltártunk. Ez utóbbiak igen sekély mélységben, a mezőgazdasági művelés által bolygatva feküdtek.
