Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV

38 HONTI SZILVIA ETAL meghaladja a nőkét. Jelen népesség esetében a fiatal férfi halottak nagy száma a harci eseményekre vezethető vissza. Koponya nélkül eltemetett férfiak a szabályosan, sírokba fektetett és a tömegsírba földelt halottak között is voltak. A lefejezés nyomát a szabályos sírokban talált csontvázakon csak ritkán lehetett megfigyelni. A tömegsírban nyugvó egyéneknél azonban szinte minden esetben észrevehetőek voltak a lefejezés árulkodó nyomai. A koponyák általában hiányoztak, ezért embertani sajátosságaik további vizsgálatokkal lesznek csak megállapíthatók. A népesség párhuzamainak keresése kapcsán előzetesen megállapítható, hogy a Dombóvár-Békató puszta 16-17. századi népességével való hasonlóságot az újabb megvizsgált egyének is csak tovább erősítik.

66 Feltártuk az itt húzódó török kori-kora újkori (17-18. század) település egy további részletét is. E falurészlet nagy hasonlóságot mutatott a 2003-ban megkutatott objektumokkal.

67 A telepnyomok főleg a szelvény északi felében mutatkoztak igen intenzíven, ahogy ez várható volt a 2003. évi megfigyelések alapján. Azonban a feltárandó terület középső részén is viszonylag nagy sűrűségben jelentkeztek e település objektumai. A különböző gödrök, mély tárolóvermek, árokszakaszok, cölöphelyek mellett két földbemélyített építményre bukkantunk. Utóbbiakban többszörösen megújított, cserépréteges „nyolcas" alaprajzú kemencék voltak (XII. tábla 1. kép). Az egyik mély gödörben 7 szarvasmarha teljes vagy részleges vázát bontottuk ki (1626. obj.). Az állatokat szorosan egymás mellé helyezték el az objektum alján (XII. tábla 2. kép). A szelvény északkeleti részét egy igen nagy kiterjedésű gödörkomplexum uralta. Délkeleten, a bekötőút területén, három kút került felszínre, kettőben megmaradt a csapolt deszkázatból álló faszerkezet (XII. tábla 3-4. kép). A kutak alján ép és törött korsókat is találtunk. A terület Ny-i felében egy hosszú árok futott végig, amely vágott minden, ezzel kapcsolatba került objektumot.

68 A török kori temető és a kora újkori település viszonya továbbra is kérdéses. A telepobjektumok nem vágtak sírokat. Elképzelhető, hogy a temető későbbi sírjai és a település korai horizontja összetartoztak. A 2003. és 2004. évi feltárás eredményei szerint a Fonyód-Bézsenypuszta (M7 S-33 lelőhely, fonyódi csomópont) a Somogy megyei autópálya-lelőhelyek azon jellegzetes csoportjába tartozik, ahol számos, de eltérő intenzitású régészeti korszak (összesen 9) emlékei maradtak ránk. E sokszínűség okai a lelőhelyek földrajzi adottságaiban keresendők. A bézsenyi földnyelvet három oldalról (észak, nyugat, kelet) víz vagy mocsár vette körül. A fonyódi hegy mellett, illetve attól délkeletre ez lehetett a környék egyik, megtelepedésre leginkább alkalmas és legnagyobb területe. A Balaton egykori mocsárvilágából, berkeiből kiemelkedő földhátak egyébként is minden korszakban jó megtelepedési lehetőségeket nyújtottak. Fonyód-Fehérbézseny/6701-es út Koós István A Kaposvár-Fonyód közötti 6701-es út módosított, a fonyódi csomópontba északról érkező szakaszán, a jelenlegi út keleti oldalán 2005 nyár elején kis felületen humuszleszedést végeztek, a géppel szedett felszínen régészeti objektumok foltjai váltak láthatóvá. Ezeket gépi nyesés után kibontottuk és dokumentáltuk, május 9-13 között. Az előkerült objektumainkat a fonyódi csomópont területén feltárt M7/S-33 lelőhely rendszerébe illesztettük. A kis kiterjedésű felületen négy gödör, valamint egy ház maradványai kerültek elő.

69 A gödrök (2000-2003. objektum) a csekély kerámiaanyag alapján a késő római-kora népvándorláskori (4-6. század) germán népességhez köthetők. A 2003. objektumból terra sigillata edény töredéke és teguladarabka is előkerült. A ház (2009. objektum, XII. tábla 5.) szabályos, lekerekített sarkú téglalap, melyet a szántás erősen lepusztított. A benne talált kemencemaradványok (2004. objektum) a sütőfelületig meg voltak bolygatva, de az omladékból germán jellegű kerámiadarabkák kerültek elő. A ház betöltéséből emellett gyengén kiégetett szövősúlyokat bontottunk ki, melyek a döngölt agyagpadlón feküdtek. Az épület északkeleti és délnyugati rövidebb oldalain két-két cölöplyuk volt (2005-2008. objektum), melyek betöltése leletanyagot nem szolgáltatott. A feltárt objektumok egyértelműen jelzik, hogy a lelőhely nem a csomópontban feltárt Fonyód-Bézsenypuszta (M7/S-33) lelőhelyhez, hanem az ettől nyugatra, a Vasúti-dűlőben található lelőhelyhez kapcsolódik (Fonyód-Vasúti-dűlő 2, M7/S-34 Mérnöki telep, Id. fentebb). Az autópálya csomópont alatti részein a töltésépítési munkálatok előtt további talajmunkákat nem végeztek, így az esetleges lelőhelyrészeket észlelni nem volt mód, azok területe az objektumok bolygatása nélkül került beépítésre. Fonyód-Vasúti-dűlő 2-Mérnöki telep, 2. közműárok Koós István A Vasúti-dűlő déli részén, a tervezett autópálya-mérnökségi telep körül 2004 szeptemberében vízközműárok ásására került sor. Ez az árok a kiviteli tervek szerint mintegy 700 m hosszú volt, több iránytöréssel tagolt, és mindössze néhány méterre húzódott az itt 2004 nyarán, intenzív régészeti lelőhelyen folytatott feltárás (Fonyód-Vasúti-dűlő 2, M7/S-34 Mérnöki telep, Id. fentebb), területétől. Ezt az árkot „2. közmű"-nek neveztük el.™ Az árkot körülbelül 1,5 méter szélesre készítették, mélysége dél felé haladva a kezdeti kb. 1,5 m-ről csaknem 3,5 m-re nőtt. Az árok északabbi részében az árok metszetfalában 17 objektum foltja jelentkezett, a leletmentést 2004. szeptember 9. - október 5. között végeztük el. Az objektumok fölött egyes pontokon igen vastag (70-80 cm) és szokatlanul kötött humusz jelentkezett. Ez a humuszréteg például a 8. objektum felett