Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 23 ÉS A67-ES ÚTON (2004-2005) ELŐZETES JELENTÉS IV Fonyód-Vas úti-dűlő 1 (M7/S-34 lelőhely) Somogyi Krisztina A Vasúti-dűlő 1 lelőhely Lengyeltóti és Fonyód között, közvetlenül Feketebézseny mellett, attól északra helyezkedik el, a Kaposvár-Fonyód műút Ny-i oldalán. Afeketebézsenyi vasúti megállóhoz vezető földút és attól É-ra húzódó akácos erdősáv közötti, kis kiterjedésű szántón még 2003. őszén nyitottunk egy szondát, amelyben elszórt gödörobjektumok foltjai látszottak. A feltárást 2004. március 23. és 29. között folytattuk, esős-havas időjárás közepette. A meglévő kutatószelvényt dél felé bővítettük tovább a leendő autópálya nyomvonalában. 1800 m

2 területen 33 objektumot tártunk fel,

22 amelyek a szelvény K-i végében sűrűsödtek. Az objektumokban kevés őskori kerámiatöredék volt. Ez alapján a településmaradványok a rézkorból, illetve feltehetően a bronzkorból származhattak. Az említett akácostól északra fekvő területre tervezett mérnöki telepen feltárt őskori teleprészletekhez (középső és késő rézkor, kora bronzkor) tartozhattak a Vasúti-dűlő 1 lelőhelyen talált telepobjektumok is. Fonyód-Vasúti-dűlő 2 - Mérnöki telep (M7/S-34 lelőhely) Gallina Zsolt - Somogyi Krisztina A lelőhely, a Vasúti-dűlő 2 - Mérnöki telep, Fonyód és Feketebézseny között, a Fonyód-Kaposvár közötti műút, illetve vasútvonal által határolt területen a Vasútidűlőben, Fehérbézsenytől nyugatra, az ún. bézsenyi földnyelv nyugati részén helyezkedik el. A Vasúti-dűlő déli részén (Vasúti-dűlő 1) 2004. márciusában folytattunk megelőző feltárást. Ez a terület a tervezett üzemmérnökségtől közvetlenül D-re húzódik, már Feketebézseny szomszédságában. Mivel a két terület, illetve lelőhely összetartozása feltételezhető volt, ugyanazt a lelőhelyszámot (S-34) és folytatólagos objektumszámozást (34-től) használtunk. A tervezett üzemmérnökség műúttól nyugatra eső területének nyugati és északi részén 2004. május 5. és június 7. között végeztünk feltárást. 8414 m

2-en 260 objektumot bontottunk ki és dokumentáltunk (VII. tábla 5. kép). A Balatont övező mocsarak által egykoron körbevett, alacsony kiemelkedésen 6 régészeti korszak (Balaton-Lasinja-, Badeni-, Somogyvár-Vinkovci-kultúra, késő római kor, 5-6. század, Árpád-kor) településmaradványai és temetkezései kerültek felszínre. A Balaton-Lasinja kultúra egyetlen gödre az északi szelvényrészben volt. E korszakból, a középső rézkorból származik egy urnasír is (172. objektum, VI. tábla 1. kép). Az edény, amelynek középső és felső része megsemmisült, nagy méretű, profilált hasú korsó lehetett, sraffozott háromszögekkel kitöltött, ívelődő sávokkal díszítették. Egy helyütt párhuzamos vonalköteg is megfigyelhető rajta. A mintát fehér mészbetéttel töltötték ki (VI. tábla 2. kép). Az urnától ÉÉNy-ra arasznyira további edénytöredékek és hamvak voltak, amelyek a sír szétszántott részei lehettek. Az edény feltételezhető típusa és a díszítési mód (sraffozott háromszögek) a Balaton-Lasinja-kultúrára jellemző. Bondár Mária egy hasonló bátaszéki szórvány korsó esetében is a Balaton-Lasinja-kultúrát jelöli meg mint kulturális származási kört, hangsúlyozva a Furchenstich-elemeket.

23 A spirális vonalköteg azonban a Furchenstich kultúra leletanyagában is megtalálható. Ferde vonalakkal kitöltött spirális minta látható egy Baranya megyei lelőhelyen (Keszü) előkerült korsó hasán is, amelyet Kalicz Nándor a Furchenstich leletek között sorolt fel.

24 Hasonló minta van egy szórvány, kelet-ausztriai lelőhelyű, gömbös testű edényen is. Ezen edénynek a típusa eltér ugyan a fonyódi urnáétól, de mintája jó párhuzam lehet, szintén mészbetéttel kitöltött volt. A publikáló szerint az edény kulturális összefüggéseinek meghatározása további vizsgálatot igényelnek.

25 A Balaton-Lasinja kultúrának egyelőre csontvázas temetkezései ismertek kis számban, többek között a Kis-Balaton vidékéről (Keszthely-Gáti domb 14. lelőhely, Balatonmagyaród-Homoki-dűlő).

26 Az M7-es autópálya építését megelőző feltárások közül Balatonőszöd-Temetői-dűlőt említhetjük mellékletes sírjaival és egy aknaszerű kút-objektummal, amelyben 10 emberi csontvázat bontottak ki,

27 Ordacsehi-Kistöltésen egy gödörben koponyadarabok és más szórványos embercsontok mellett két edény volt.

28 Zamárdi-Kútvölgyidűlőben feltehetően e kultúrához köthető egy melléklet nélküli csontvázas sír.

29 A Kaposvár 61 -es elkerülő út 1. lelőhelyén egy nő és két gyermek csontváza feküdt egy mély gödörben.

30 Említésre érdemes, hogy a fentiek alapján számításba vehető Furchenstich (tűzdelt barázdás) kerámia kultúrájának csontvázas és hamvasztásos sírjai is vannak, szintén kis számban.

31 E kultúra hamvasztásos sírjait tárták fel Balatonboglár-Berekre-dűlőn is.

32 A fonyódi urnasír hamvasztásos rítusa és a vonalakkal kitöltött spirális díszítés a Furchenstich kerámia kultúrája felé mutat. Ugyanakkor az edény típusa és a sraffozott háromszöges díszítés, valamint az, hogy a díszítés nem a jellegzetes tűzdelt barázdás technikával készült, a Balaton-Lasinja kultúrához való besorolást engedi meg. Mivel a lelőhelyen egy-két Balaton-Lasinja gödör is napvilágra került, a fonyódi urnasírt jelenlegi ismereteink szerint a Balaton-Lasinja kultúrához köthetjük inkább. A mérnöki telepen dokumentált sír feldolgozása újabb adattal egészíti ki eddigi, meglehetősen kevés ismeretanyagunkat a középső rézkor temetkezéseiről, illetve edényművességéről. A késő rézkori Badeni kultúra telepének gödrei a feltárt terület egészén megtalálhatóak voltak, de az északi részében sűrűsödtek. A 89. számú gödör nyugat-keleti tájolású, bolygatott, hiányos emberi csontvázat rejtett (VII. tábla 3. kép). A halottat eredetileg hátára fektették, lábait felhúzták és bal oldalára hajlították. A gödör betöltése kevés kerámiatöredéket és orsógomb darabját tartalmazta. A Badeni kultúra emberi csontvázat, illetve temetkezést tartalmazó gödrei egyre nagyobb számban válnak ismertté a kultúra elterjedési területén, különösen a mai Somogy-megyében. Az M7-es autópálya építését megelőző feltárások közül Balatonszemes-Szemesi-berek, Balatonőszöd-Temetői-dűlő,