Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 23 ÉS A67-ES ÚTON (2004-2005) ELŐZETES JELENTÉS IV Fonyód-Vas úti-dűlő 1 (M7/S-34 lelőhely) Somogyi Krisztina A Vasúti-dűlő 1 lelőhely Lengyeltóti és Fonyód kö­zött, közvetlenül Feketebézseny mellett, attól északra helyezkedik el, a Kaposvár-Fonyód műút Ny-i oldalán. Afeketebézsenyi vasúti megállóhoz vezető földút és at­tól É-ra húzódó akácos erdősáv közötti, kis kiterjedésű szántón még 2003. őszén nyitottunk egy szondát, amelyben elszórt gödörobjektumok foltjai látszottak. A feltárást 2004. március 23. és 29. között folytattuk, esős-havas időjárás közepette. A meglévő kutatószel­vényt dél felé bővítettük tovább a leendő autópálya nyomvonalában. 1800 m 2 területen 33 objektumot tár­tunk fel, 22 amelyek a szelvény K-i végében sűrűsödtek. Az objektumokban kevés őskori kerámiatöredék volt. Ez alapján a településmaradványok a rézkorból, illetve feltehetően a bronzkorból származhattak. Az említett akácostól északra fekvő területre tervezett mérnöki te­lepen feltárt őskori teleprészletekhez (középső és késő rézkor, kora bronzkor) tartozhattak a Vasúti-dűlő 1 lelő­helyen talált telepobjektumok is. Fonyód-Vasúti-dűlő 2 - Mérnöki telep (M7/S-34 lelőhely) Gallina Zsolt - Somogyi Krisztina A lelőhely, a Vasúti-dűlő 2 - Mérnöki telep, Fonyód és Feketebézseny között, a Fonyód-Kaposvár közötti műút, illetve vasútvonal által határolt területen a Vasúti­dűlőben, Fehérbézsenytől nyugatra, az ún. bézsenyi földnyelv nyugati részén helyezkedik el. A Vasúti-dűlő déli részén (Vasúti-dűlő 1) 2004. már­ciusában folytattunk megelőző feltárást. Ez a terület a tervezett üzemmérnökségtől közvetlenül D-re húzódik, már Feketebézseny szomszédságában. Mivel a két te­rület, illetve lelőhely összetartozása feltételezhető volt, ugyanazt a lelőhelyszámot (S-34) és folytatólagos ob­jektumszámozást (34-től) használtunk. A tervezett üzemmérnökség műúttól nyugatra eső területének nyu­gati és északi részén 2004. május 5. és június 7. között végeztünk feltárást. 8414 m 2-en 260 objektumot bon­tottunk ki és dokumentáltunk (VII. tábla 5. kép). A Balatont övező mocsarak által egykoron körbe­vett, alacsony kiemelkedésen 6 régészeti korszak (Balaton-Lasinja-, Badeni-, Somogyvár-Vinkovci-kultú­ra, késő római kor, 5-6. század, Árpád-kor) település­maradványai és temetkezései kerültek felszínre. A Balaton-Lasinja kultúra egyetlen gödre az északi szelvényrészben volt. E korszakból, a középső rézkor­ból származik egy urnasír is (172. objektum, VI. tábla 1. kép). Az edény, amelynek középső és felső része meg­semmisült, nagy méretű, profilált hasú korsó lehetett, sraffozott háromszögekkel kitöltött, ívelődő sávokkal dí­szítették. Egy helyütt párhuzamos vonalköteg is megfi­gyelhető rajta. A mintát fehér mészbetéttel töltötték ki (VI. tábla 2. kép). Az urnától ÉÉNy-ra arasznyira továb­bi edénytöredékek és hamvak voltak, amelyek a sír szétszántott részei lehettek. Az edény feltételezhető tí­pusa és a díszítési mód (sraffozott háromszögek) a Balaton-Lasinja-kultúrára jellemző. Bondár Mária egy hasonló bátaszéki szórvány korsó esetében is a Balaton-Lasinja-kultúrát jelöli meg mint kulturális szár­mazási kört, hangsúlyozva a Furchenstich-elemeket. 23 A spirális vonalköteg azonban a Furchenstich kultúra leletanyagában is megtalálható. Ferde vonalakkal kitöl­tött spirális minta látható egy Baranya megyei lelőhe­lyen (Keszü) előkerült korsó hasán is, amelyet Kalicz Nándor a Furchenstich leletek között sorolt fel. 24 Ha­sonló minta van egy szórvány, kelet-ausztriai lelőhelyű, gömbös testű edényen is. Ezen edénynek a típusa el­tér ugyan a fonyódi urnáétól, de mintája jó párhuzam lehet, szintén mészbetéttel kitöltött volt. A publikáló szerint az edény kulturális összefüggéseinek meghatá­rozása további vizsgálatot igényelnek. 25 A Balaton-Lasinja kultúrának egyelőre csontvázas temetkezései ismertek kis számban, többek között a Kis-Balaton vidékéről (Keszthely-Gáti domb 14. lelő­hely, Balatonmagyaród-Homoki-dűlő). 26 Az M7-es autó­pálya építését megelőző feltárások közül Balaton­őszöd-Temetői-dűlőt említhetjük mellékletes sírjaival és egy aknaszerű kút-objektummal, amelyben 10 emberi csontvázat bontottak ki, 27 Ordacsehi-Kistöltésen egy gödörben koponyadarabok és más szórványos ember­csontok mellett két edény volt. 28 Zamárdi-Kútvölgyi­dűlőben feltehetően e kultúrához köthető egy melléklet nélküli csontvázas sír. 29 A Kaposvár 61 -es elkerülő út 1. lelőhelyén egy nő és két gyermek csontváza feküdt egy mély gödörben. 30 Említésre érdemes, hogy a fentiek alapján számí­tásba vehető Furchenstich (tűzdelt barázdás) kerámia kultúrájának csontvázas és hamvasztásos sírjai is van­nak, szintén kis számban. 31 E kultúra hamvasztásos sírjait tárták fel Balatonboglár-Berekre-dűlőn is. 32 A fonyódi urnasír hamvasztásos rítusa és a vonalak­kal kitöltött spirális díszítés a Furchenstich kerámia kul­túrája felé mutat. Ugyanakkor az edény típusa és a sraffozott háromszöges díszítés, valamint az, hogy a díszítés nem a jellegzetes tűzdelt barázdás technikával készült, a Balaton-Lasinja kultúrához való besorolást engedi meg. Mivel a lelőhelyen egy-két Balaton-Lasinja gödör is napvilágra került, a fonyódi urnasírt jelenlegi ismereteink szerint a Balaton-Lasinja kultúrához köt­hetjük inkább. A mérnöki telepen dokumentált sír feldol­gozása újabb adattal egészíti ki eddigi, meglehetősen kevés ismeretanyagunkat a középső rézkor temetkezé­seiről, illetve edényművességéről. A késő rézkori Badeni kultúra telepének gödrei a fel­tárt terület egészén megtalálhatóak voltak, de az észa­ki részében sűrűsödtek. A 89. számú gödör nyugat-ke­leti tájolású, bolygatott, hiányos emberi csontvázat rej­tett (VII. tábla 3. kép). A halottat eredetileg hátára fek­tették, lábait felhúzták és bal oldalára hajlították. A gö­dör betöltése kevés kerámiatöredéket és orsógomb da­rabját tartalmazta. A Badeni kultúra emberi csontvázat, illetve temetkezést tartalmazó gödrei egyre nagyobb számban válnak ismertté a kultúra elterjedési területén, különösen a mai Somogy-megyében. Az M7-es autó­pálya építését megelőző feltárások közül Balaton­szemes-Szemesi-berek, Balatonőszöd-Temetői-dűlő,

Next

/
Thumbnails
Contents