Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 19 ÉS A67-ES ÚTON (2004-2005) ELŐZETES JELENTÉS IV A neolit teleppel megegyező területen találtuk meg az avar kori települést. Számos árok és sekély gödör mellett az egyik objektum, igaz feltételesen, vasolvasztó alja lehetett. Az előkerült, viszonylag szerény leletanyagban fazéktöredékek mellett néhány vastárgyat és vassalakot találtunk. Az edények oldalát körbefutó vonalak (2. kép), néhány esetben hullámvonalköteg díszíti, egy fazék peremét bepecsételt minta. Ennek alapján a települést a 8. századra keltezhetjük.

12 Sávoly-Bakos-dombi-dűlő (M7/S-51 lelőhely) Fábián Szilvia A lelőhely Sávolytól keletre, a Kis-Balaton vízjárta tájvédelmi körzetéhez viszonylag közel elhelyezkedő dombháton és domboldalon található. A 2004-es év nyarán az SMMI és az MTA Rl közötti együttműködés keretében, 5400 m területet tártunk fel Sávoiy-Bakosdombi-dűlő lelőhelyen.

13 A megközelítőleg 50.000 m es terület a leendő M7 autópálya kb. 400 m hosszú nyomvonalát és a Sávoly felé vezető lehajtó területét fedte le. Az előzetes kutatások (terepbejárás és a magnetométeres mérés) szórványos őskori (rézkori) és középkori megtelepedést jeleztek, ezért szondázó ásatást alkalmaztunk, amellyel a terület megközelítőleg 10%-át kutattuk meg.

14 A terepbejárásból előkerült leletek elsősorban a lehajtó területére estek, ezért itt kezdtük meg a feltárást. A domborzati viszonyokat figyelembe véve, egy kelet-nyugati irányú, a lehajtót és a nyomvonalat keresztül vágó, kb. 120x10 m-es (1. felület), és egy észak-déli irányú, a lehajtó területére eső, kb. 60x20 m-es (2. felület) szondát nyitottunk. A területet igen vékony humusztakaró fedte, alatta egy világos-szürke homokos réteg húzódott, amelyben csak újkori beásások foltjait tudtuk megfigyelni, viszont a homokos réteg nyesése során elszórtan, kisebb csoportokban őskori kerámiatöredékek kerültek elő. Egyik ilyen „gócpont" szintsülylyesztése során bukkantunk az 1. objektumra, amelyet a homokos réteg alatt egy halványszürke folt jelzett a vörös erdei talajban. Ebből kiindulva, a felület kérdéses pontjain elszedve a homokos réteget, több őskori gödörre bukkantunk. Miután sikerült azonosítanunk az őskori megtelepedési szintet, 15-20 m-rel tovább bővítettük kutatandó felületeink szélességét, illetve még egy kelet-nyugati irányú kutatószondát nyitottunk területünk közepén (3. felület). Mivel az őskori (neolit és rézkori) gödröket a vörös erdei talajba ásták bele, a fölötte képződött homokos réteg többnyire megvédte a lelőhelyet a mezőgazdasági művelés által okozott bolygatástól, ugyanakkor emiatt a beásások foltjai csak nagyon nehezen voltak észlelhetők és a vörös talaj kémiai összetétele erősen megrongálta a kerámiatöredékeket, illetve a szerves anyagokat teljesen „feloldotta", így csontokat egyáltalán nem találtunk. A3, szondában régészeti objektumokat nem észleltünk, azonban az 1. és 2. felületen, bár szórványosan, kisebb csoportokat alkotva, a Lengyeli, a Balaton-Lasinja kultúra és java rézkor végére keltezhető beásásokat találtuk. Az 1. gödör alsó rétegeiből egy mélyen árkolt, íves motívum-résszel díszített oldaltöredék került elő, amely valószínűleg a középső neolitikus, Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája Keszthelyi csoportjának emlékanyagához köthető, de az edénytöredékek általános rossz állapota miatt sok esetben nem egyértelmű a régészeti kultúra meghatározása. A késő neolitikus Lengyeli kultúra kerámiatöredékeit egyetlen kerek, sekély gödörben találtuk meg, de a közeli Sávoly-Benyíló-dűlő 2 (M7/S-53) lelőhelyen további lengyeli objektumok kerültek elő.

15 A középső és java rézkor végi gödrök dombtetőn és a domb aljában is megtalálhatók voltak. A középső rézkor időszakát a Balaton-Lasinja kultúra képviseli, melynek anyagát több mint tíz gödörben találtuk meg. A cserepek kopott állapota ellenére a kultúrára jellemző kettőskónikus tálak oldal- és peremtöredékei, fazéktöredékek és madárcsőr alakú fülek kerültek elő. A java rézkor végét egy tűzdelt barázdás díszű cserép és több, már a késő rézkor felé mutató edénytöredék jellemzi. Mint említettem a kerámiaanyag rendkívül töredékes, rossz megtartású, de három objektumból a protobolerázi horizont^ jellemző edénytöredékei (éles törésvonalú, kettős kónikus tálak peremei, némelyik kis bütyökkel díszített, nyomott gömbös testű, hengeres nyakú tálak, stb.) kerültek elő. Mindkét korszak gödreiből őrlőkő töredékekre, kovapengékre és pattintékokra, kőbalta töredékekre, illetve a 28. gödörből egy ép, miniatűr kis edénykére és egy beszurkált pontsorokkal díszített orsógomb töredékére bukkantunk. Egy szabálytalan alakú beásásból pedig a késő rézkori, Badeni-kultúra kétosztatú tálaínak gombjait találtuk meg. így Sávoly-Bakosdombon végigkövethető a Balaton-Lasinja, Furchenstich, protobolerázi fejlődési sor, amely még egy késő rézkori megtelepedéssel is kiegészül. A 2. felületünktől nyugatra, a kisajátítási határon kívül eső, frissen beszántott területet bejárva, lokalizáltuk a feltárt felületünkön legtöbb gödörrel jelentkező középső rézkori település további részét, ahonnan kovapengét, kerámiatöredékeket és egy körömbevagdalással díszített orsógomb töredékét gyűjtöttünk össze. A megtelepedés szórványos jellege ellenére, Sávoly-Bakos-dombi-dűlő legalább három régészeti kultúra lelőhelyeként azonosítható, szondázása több új hasznos információval szolgált, amely egyértelműen indokolttá tette a lelőhely kutatását. A szondázó ásatás során részben feltártunk még néhány kora újkori és újkori beásást is, csekély leletanyaggal. Sávoly-Benyíló-dűlő 1 (M7/S-52 lelőhely) Serlegi Gábor Sávoly-Benyíló-dűlő 1 lelőhelyen

17 2004 nyarán, az SMMI és az MTA Rl együttműködésének keretében, egy rövid szondázó ásatást végeztünk, amely során 1315 m területet tártunk fel.

18 Az észak-déli irányú, 130x10 méteres kutatóárkot az előzetes terepbejárási adatok alapján a leendő M7-es autópálya nyomvonalának nyugati szélén jelöltük ki. A sík területen öt kora Árpád-kori és egy kora újkori objektumot találtunk,