Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 15 ÉS A67-ES ÚTON (2004-2005) ELŐZETES JELENTÉS IV Tikos-Bari-dűlő (M7/S-42 lelőhely) Polgár Péter A lelőhely Tikos község északkeleti határában, a Pörös-árok keleti partján, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló, viszonylag sík területen helyezkedik el. Összesen 19 objektumot dokumentáltunk a feltárt 2757 m -es felületen.

5 Túlnyomó részük hulladékgödörként határozható meg, kerámiaanyaguk alapján többségükben a Halomsíros kultúra korára tehetők Egy erősen paticsos-faszenes betöltésű gödörben különösen nagy mennyiségben került elő kerámiatöredék, köztük több, részben összeállítható edény darabjai (fazekak, csuprok, csészék) (I. tábla 3. kép). A másik gazdag leletanyagú gödör a késő rézkorba tartozik (Bolerázi csoport), itt a kerámiatöredékek mellett kisebb-nagyobb méretű lapos őrlőkő-töredékek kerültek elő. Viszonylag magasan helyezkedik el, emiatt a mezőgazdasági tevékenység részben megbolygatta. Ugyancsak a késő rézkor időszakába, a Badeni kultúrához sorolható egy csontvázas sír, melynél a csontok rendkívül rossz állapotban és hiányosan maradtak meg. Ennek ellenére megállapítható volt, hogy a halottat zsugorítva, a bal oldalára fektetve helyezték el a sírban, feje és lábfeje mellé egy-egy kisebb csuprot helyeztek (I. tábla, 5. kép). A kelta időszakba tartozik egy szabálytalan téglalap alakú, földbemélyített épület, melynek csak az északi oldalán találtuk meg a félkörívben, részben az épületen kívül elhelyezkedő, három tartóoszlopának helyét. A kerámiatöredékek mellett nagy mennyiségű állatcsontot tartalmazott, utóbbi elsősorban az objektum középső részén, itt közvetlenül a járószint felett hamus-faszenes réteget azonosítottunk (I. tábla, 4. kép). Az egyetlen Árpád-kori (12. század) gödörnek csupán az alja maradt meg, a kerámiatöredékek mellett itt egy ép bronzkarperec is volt, melyet pont-kör díszítéssel láttak el, szárai kis lapított korongban végződnek. Feltehetően a lelőhely nagyobb részét elpusztította az ásatástól ÉK-re található szennyvízderítő. Tikos-Nyárfás-dűlő (M7/S-43 lelőhely) Honti Szilvia - Németh Péter Gergely - Siklósi Zsuzsanna A nagykiterjedésű lelőhely a községtől északkeletre lévő, mocsaras környezetből félszigetszerűen kiemelkedő dombvonulatokon található. Nyugatról a Pörösárok határolja, kelet felől egy párszáz méter széles mocsaras terület választja el Tikos-Homokgödrök lelőhelytől. Az északkelet-délnyugati irányú, dél felé kiszélesedő lelőhely közepén-északi felén húzódik a nyomvonal. Már az előzetes terepbejárások során több korszakot felölelő, igen intenzív lelőhelyre utaló leletanyag került elő, ezt a feltételezést a feltárások is igazolták. A régészeti munkálatokat 2003-ban kezdtük meg, akkora nyomvonal északi része került feltárásra. 2004ben a korábbi felülethez csatlakozva nyitottuk meg szelvényünket a nyomvonal déli felén. Két évad alatt 16600 m

2 területen több mint 1200 objektum került elő.

6 A lelőhely két, nagyjából északkelet-délnyugat irányú, kisebb völggyel tagolt dombháton fekszik, melyek közül a keleti, magasabb dombhát bizonyult a különböző korszakú települések rendkívül intenzív központjának (II. tábla 2. kép). 2004-ben a korábbinál nagyobb objektumsűrűséget tapasztaltunk a feltárás délnyugati területén, de az itt előkerült objektumok egy részét nem tudtuk teljesen feltárni az állandó magas talajvíz miatt. A keleti dombháton, a lelőhely legsűrűbben betelepült részén, a korábbiakhoz hasonlóan rendkívül nagy objektumsűrűséget tapasztaltunk. A középkori objektumokhoz viszonyítva nőtt az őskori objektumok aránya, újabb korszak leletei nem kerültek elő. Úgy tűnik, hogy a középkori településnek itt egy ritkább része lehetett, az őskori települések dél felé egyre intenzívebbé válnak. A feltárt területen a legkorábbi megtelepedés nyomai a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúrához köthetők. A 2003-ban feltárt, északkelet-délnyugati irányú árokszakasz folytatását (II. tábla 1. kép) a nyomvonal déli széléig követni tudtuk. Az árok teljes hosszában olyan nagy volt a későbbi korokból származó objektumok sűrűsége, hogy a gyengén kevert betöltésű árok nagy részét csak az objektumok bontása során találtuk meg. Az „V" keresztmetszetű árok mélysége 75-140 cm között változott, 2004-ben egy újabb bejárata került elő. Az árkot metsző középkori kút és mély gödrök miatt nem tudtuk megállapítani, hogy a szelvény déli részén végződik-e az árok. Valószínűbb, hogy az árok a feltárt területtől északra és délre egyaránt folytatódott. Bár a területről készült légifotó, ezen az árok folytatását nem tudtuk megfigyelni, így a teljes árok mérete, iránya, funkciója kérdéses. A Balaton-Lasinja kultúrához sorolható objektumok kizárólag az ároktól keletre kerültek elő, ezért feltételezhető, hogy az árok védelmi funkciót töltött be. Még a 2003-as ásatásból került elő az itt bemutatott füles fazék (III. tábla 1. kép) A Protoboleráz horizont leletanyaga csak néhány kisebb objektumból került elő. A Badeni kultúra leletei pedig elsősorban nagyméretű, szabálytalan alakú gödrökben voltak. Az egyik méhkas alakú rézkori gödör alján két kiskérődző csontváza feküdt. A rézkori kultúrák jellegzetes kerámiaanyaga mellett a rézkor minden időszakát számos pattintott kőeszköz képviselte, melyek radiolaritból vagy kovából készültek. Megtalálhatók köztük a sarlópengék, pengék, szilánkok, kisebb magkövek, mikrolitok. A csiszolt kőeszközöket két kőbalta töredéke képviselte. Az őskori és a kelta leletanyagban gyakoriak voltak az orsógombok és agyagnehezékek is. A késő bronzkori megtelepedésre néhány kisebb, szórványos települési objektum utalt. 2004-ben a korábbinál több Halomsíros kultúrához sorolható objektumot találtunk. Ezek mindegyike gödör volt, melyek a kisebb, nyugati dombháton és a nagyobbik, keleti domb nyugati lejtőjének alsó részén sűrűsödtek. A nagymennyiségű kerámiaanyag mellett a kultúra jellegzetes bronztűi is előkerültek. A kelta korból számos, de aránylag kevés leletanyagot tartalmazó gödör mellett 2004-ben hat ház került elő, így összesen hét kelta építményt tártunk fel. For-