Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen

134 HORVÁTH TÜNDE 11 Segesd-Alsóbogátról származik Magyarország területén a legkorábbi ismert agyagkulacs, a badeni kultúra hagyatéka. Draveczky 1970, 6, XIV.T/138. (1. kép) Ez a lelet tovább erősíti az állattartással kapcsolatban tett elképzeléseinket. A nagyállattartó életformára utaló kerámiaformák lehetnek még: halbárka alakú edények - Horváth L. szerint vaj készítésére használták őket, néprajzi megfigyelések alapján - Horváth 1974. Kalapszerű szűrőedények túrókészítésre, savózásra szolgáltak? Nitriánsky Hrádok, Vysoky breh - Tocík 1963, obr.1.9, 12, A mobilis életmódot segítette a számtalan, különböző formájú függeszthető edény is. 12 Salgótarján - Bökönyi 1968; Gyöngyöshalász - Vörös 1983; Takács 1983; Győr-Szabadrétdomb - Figler et al. 1997 (itt viszont a régészeti leletanyag feldolgozása hiányzik); Csongrád-Bokros - Vörös 2001. 13 Az állattartásban a szarvasmarha-dominancia a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúrában már kimutatható, Id.: Vörös István függelékét M. Virág Zsuzsanna doktori diszszertációjában: M. Virág 2004. 14 Schibler 1987, 196. 15 Olyannyira, hogy magyarországi területen is beszélhetünk klasszikus vízparti településekről (Ufersiedlung/ Feuchtbodensiedlung), pl. Győr-Szabadrétdomb és Balatonőszöd-Temetői dűlő esetében. A településtípusok változatossága esetleg a társadalom strukturáltságára is utalhat. 16 Füzes 1990, 144-145. A Balaton déli partvonalának környezettörténeti rekonstrukciójához Id.: Sümegi et al. 2004. 17 A tájolás fő tengelyének a test egészének iránya, a fej iránya, a gerincoszlop iránya felel-e meg, és milyen irányt adjunk meg, ha mindezek nem fedik egymást (ahogy ez az esetek többségében előfordult)? Eldönthetetlen probléma, és ugyanakkor úgy tűnik, nem is volt különösebb jelentősége. Ezért a rajzokon jelöltem az északi irányt, de a leírásnál nem tájoltam be az objektumokban feltárt jelenségeket. Ugyanerre a következtetésre jutott legutóbb A. Pollex is, Id.: Pollex 1999. 18 A kerámialeleteket V. Némejcová-Pavúková rendszere szerint határoztam meg. A gödör leletanyagának és az emberi temetkezésnek részletes leírása Horváth - K. Zoffmann 2004, 83-85, 115. 19 Horváth - K. Zoffmann 2004, 85, 111. 20 Horváth-K. Zoffmann 2004, 91-92, 16. kép. 21 Horváth - K. Zoffmann 2004, 85-87, 114. 22 Horváth - K. Zoffmann 2004, 87, 113-114. 23 Horváth - K. Zoffmann 2004, 87, 9. kép; 114. 24 Horváth - K. Zoffmann 2004, 88-89, 10. kép; 114. 25 Horváth - K. Zoffmann 2004, 89, 11. kép; 114. 26 Pl. Hostivice-Litovice (SI): az 5. gödörben egy szarvasmarha-bika, amelyen 2,5-3 éves gyerek váza feküdt, mellettük kutya, egy másik nagyobb állat feje, kisebb szarvak, a gödör K-i oldalán és valamivel lejjebb egy szarvasmarha szarvai nélkül, egy másik szarvasmarha medencéje, további, több egyénhez tartozó fiatal és gyerek emberi vázrészek, paticstöredékek, orsógomb, véső, őrlőkőtöredék. A gödör É-i része majdnem üres volt (tölcséres szájú edények népe, Baalberg csoport) - Pleinerová 2002, 8-11. Gehoten (D): két idős ember és négy gyerek hét kutyavázzal, további szarvasmarha, disznó, kecske és lócsontok, két csoportban (tölcséres szájú edények népe) - Behrens 1964, 99. Weissenfels (D): 7. gödör: 6 szarvasmarha-koponya, 1 kutyaváz, 2 kutya és 1 disznókoponya, emberi csontok, 64b. gödör: 3 csecsemő, 1 kutya, 2 szarvasmarha és 1 malackoponya, további állatcsontok; 27. gödör: több rétegben egy 30-40 év körüli nő, 7-8 év körüli gyerek, ölelő helyzetben egy 40-50 éves férfi és egy 5-6 éves gyerek, legalul állatcsontok, 19 szarvasmarha-koponya, 8 kutyaváz, és kutyakoponyák, 2 csecsemő, a gödör legalján pedig őrlőkövek és egyéb kövek, kör alakban, alattuk kétsoros búzafajta magvai (Baalberg csoport) - Behrens 1953. 27 Sófalvi 2004, 20. 28 Sófalvi 2004, 20. 29 Endrődi-Vörös 1997; ibid. 2004, 29, 44. kép. 30 Somogyi 2004, 165. 31 RF 14, 1986, 16; ArchÉrt 88, 1961, 284. Teleptemetkezés? 32 Endrődi-Vörös 1997 33 Endrődi-Vörös 1997. Hódcsontokat említenek Vuĉedolról is, a 80. badeni gödörből - Jurisió 1989, 30. 34 Struhár 2001, 196. 35 Struhár 2001, 196. 36 Struhár 2001, 196. 37 Struhár 2001, 196. 38 Jurisió 1989, 30. 39 A „klasszikus" temetőkben található, „szabályos" sírokban eltemetett elhunytakról automatikusan feltételezzük, hogy természetes haláluk után kerültek ide. Ezzel ellentétben a telepeken belüli temetkezések mögött valamiféle furcsa „hátsó szándékot" látunk lappangani (erőszakos halál, nem természetes halál, különösségre való hajlam, áldozati felajánlás?). Ezt gondoljuk most, több évezred elteltével, mert mai gondolkodásunk így képezi le és értelmezi ezt a jelenséget. De igazából semmiféle bizonyítékunk vagy cáfolatunk nincs feltevéseink igazolására. Ld. Horváth 2004. 40 Annál is inkább, mivel a térben vagy szintben elváló rétegek sokszor egy állat teljes csontvázát adják ki, mint pl. a 203. és a 426. gödrök esetében is megfigyelhettük. Hasonló következtetésre jutott Somogyvári Ágnes is, a Solton előkerült állattemetkezések vizsgálata során. A több rétegű áldozati gödrök kerámia-leletanyaga ugyanis öszszeillett, függetlenül attól, hogy az alsó vagy felső rétegből származtak-e. Előadása 2004. novemberben hangzott el, az OSZK-ban. 41 Leírása Horváth - K. Zoffmann 2004, 90-91, 116. 42 Endrődi-Vörös 1997. 43 Driesch-Gerstner 1993. 44 Lenneis et al. 1999, 174. 45 Lenneis et al. 1999, 152. 46 Grammenos 2003, 161. 47 Nea Nikomedeia, Argissa Magula, Thesszália, Kr.e. 6200 - Bökönyi 1974, 110. Çatal Hüyük, Haçilar, Kr.e. 6200 Clutton-Brock 1999, 87. Ma már nem kérdés, hogy a háziasított szarvasmarha az első neolitikus közösségekkel együtt került be a Kárpát-medencébe. Újabban - egyelőre megalapozatlanul - feltételezik, hogy azokon a területeken, ahol az őstulok élt, a szarvasmarha háziasítása már a mezolitikum folyamán megkezdődhetett (Soroki II, Kammenaya Mogila) - Rowley-Conwy 1986, 27. 48 A vadászat és az élettere visszahúzódása miatt Európában és a brit szigeteken a későbronzkor során ritkultak meg - Clutton-Brock 1999, 82. 49 Legtöbbször a Lengyel-morva festett kultúrkörben állatalakos fedőfogóként, oltárok részeiként, de a KörösStarĉevo, Vinĉa kultúrákban is. Amulettekként (?) a Vinĉa kultúrában. Házmodelleken, edények fogójaként/füleként, Id. Bánffy2001. 50 A korábbi Körös-Starcevo-Karanovo I. kultúrkörből, a későbbi Somogyvár-Vinkovci, Glina lll-Schneckenberg, Hatvan kultúrákból. 51 A badeni kultúrából nem ismerünk, de a kostolaci kultúrából, és az azt követő vuĉedoli kultúrából igen: Gomolavaról kétféle típust, a 16. házban a szarvas oltár