Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen

ÁLLATTEMETKEZÉSEK BALATONŐSZÖD-TEMETŐI DŰLŐ BADENI LELŐHELYEN 125 egyaránt jelöli az ég sötétségét és az esőt, és azt is, hogy a tej kifolyik a tőgyből. A mítoszteremtő ember számára az eső nem más, mint az égi tehenek fejese, akiket az éj pásztorai az égi legelőkre vezetnek.

114 b/ kiskérődző (juh / kecske) teljes csontváza: - 1431. gödör, 45/7-8 szelvény, 925. kultúrréteg alatt: A sötétszürke, faszenes, paticsos betöltésű 1430-1431 objektumokat közös metszetre bontottuk, a 1431. sekély objektumban egy kiskérődző hiányos csontváza került elő. Az állat a bal oldalán fekszik, feje a gerince felé hátrahajtva, mellső lábai maga alá hajtva, a hátsók enyhén felhúzva, az egyik hiányzik. 1430. gödör leletanyaga badeni II.

В fázisba sorolható, így feltehetően a 1431. is. (38. kép) Archaeozoológiai meghatározás: aduitus juh-csontváz. 0 I m 38. kép: 1431. gödör. Rajz: Horváth Tünde. - 1825-1826. gödrök, 41/6 szelvény, 925. kultúrréteggel kevert vörös erdei talajban: Közös metszetre bontottuk a foltban összefüggő 18251826. gödröket, a 1825-ből nagyobb mennyiségű (valaha öszszefüggő?) állatcsont került elő. A 1825. gödör betöltése tömött, sötétbarna, faszenes, szemetes. Keltezés: a gödör további leletanyaga jellegtelen (korai/klasszikus?) badeni. (39. kép) Archeozoológiai meghatározás: subadultus juh csontvázrésze; aduitus juh végtagja; aduitus nőstény juh csontváz-részlete; 2-4 hónapos szarvasmarha végtagja; aduitus sertés végtagja. Ajuh háziasítása korábbi, mint a földművelés kezdete, egyedül a kutya és a sertés háziasítása előzhette meg.

115 Több mint 40 vad faját írták le, amelyekből a háziasítás kiindulhatott.

116 A Kárpát-medencébe érkező neolitikus kultúrák délkelet-európai háziasított állatfajokat hoztak magukkal, amelyek között a kiskérődzők domináltak.

117 A késői neolitikumban a domesztikált juhok erős morfológiai változásokon mentek keresztül: végtagcsontjaik megrövidültek, és a nőstények szarv nélküliekké váltak.

118 A neolitikum és a rézkor folyamán a háziasított állatok között a szarvasmarha és a sertés vette át a vezetést. Bökönyi Sándor ennek okát abban látta, hogy a Kárpát-medencei környezet nem felelt meg teljes mértékben a balkáni viszonyoknak, ezért a kiskérődző-fajok nem tenyésztek olyan jól, mint a Balkánon. Más részről az őskori állattartás viszonyai között a természetes szaporulat sosem volt elegendő a szükséglethez képest, ezért a háziállat-fajokat folyamatosan ki kellett egészíteni háziasítható, vad alanyokkal. A Kárpát-medencében viszont nem volt meg a kiskérődzők vad alanya, csak az őstulok és a vaddisznó. Ezért a kiskérődzők fokozatosan átadták vezető helyüket ennek a két, helyben háziasítható fajnak. 39. kép: 1825. gödör. Rajz: Tóth Eszter.