Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
K. Zoffmann Zsuzsanna: Balatonlelle környékéről származó késő-rézkori embertani leletek
100 К. ZOFFMANN ZSUZSANNA A szóbanforgó Penrose-anal ízis során Kárpát-medence neolitikus és rézkori koponyasorozatai kerültek összehasonlításra egymás között, majd külön-külön a szomszédos térségek (közép-Európa, ÉK-, K-Európa és DK-Európa+Anatólia) neolitikus és rézkori sorozataival. Az eredeti közleményben az eredmények az általánosított nagyság + forma távolságokat egyetlen számmal kifejező un. C R 2 értékek alapján megrajzolt dendogramokon kerültek ismertetésre. A jelen dolgozatban viszont a Kárpát-medencei sorozatok valamennyi olyan szignifikáns kapcsolata ábrázolásra került, melyeket a dendogram - természetéből adódóan nem minden esetben tűntet fel. (Lábra). Az analízis, ábrán is látható eredményei az alábbiak voltak: - A fő csoportosulás magját azok a kora és középső neolitikus, Kárpát-medencei sorozatok alkotják, melyek egymással szoros kapcsolatba állva, Kárpátmedencén kívül, csupán a csehországi Vonaldíszes sorozattal, valamint a kelet-németországi Bruchstedt sorozatával vannak szignifikáns kapcsolatban. Bruchstedt kivételt képez ilyen szempontból a többi közép-európai Vonaldíszes sorozat között, hiszen nem azokhoz, hanem a Kárpát-medencei tömbhöz kapcsolódik. - A Kárpát-medencei tömb szignifikáns kapcsolatban van viszont a helyi kora- és középső-rézkori sorozatokkal, melyek közül a Tiszapolgári sorozat a németországi Zsinegdíszes körrel, s ezen keresztül a németországi Vonaldíszes Sondershausen sorozattal is szignifikáns kapcsolatban van. - A második csoportosulás magját a Badeni kultúra három sorozata képezi, amelyek igen markánsan a kelet-balkáni és a délkelet-európai neolitikus és rézkori sorozatokkal mutatnak szignifikáns Penroseegyezést, valamint az ezekkel szignifikáns Penrosekapcsolatban álló Lengyelországi Zsinegdíszes és Zlota sorozatokkal . - Külön kell szólni a Bodrog ke resztúri népességet képviselő sorozatnak mindkét csoportosuláshoz megfigyelhető kötődéséről, amely egyrészt e középALEKSEJEV, V. P. - DEBEC, G. F. 1964: Kraniometrija. Moskva. ÉRY, К. К. - KRALOVÁNSZKY, А. - NEMESKÉRI, J. 1963: Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. - A representative reconstruction of historic populations. Anthrop. Köz!. 7, 41-90 FINNEGAN, M. - MARCSIK, A. 1979: A non-metric examination of the relationships between osteological remains from Hungary representing populations of Avar Period. Acta Biol. Szeged 25, 97-118. JOHNSTON, F. E. 1961: Sequence of epiphyseal union in a Prehistoric Kentucky population from Indian Knoll. Human Biol. 33, 66-81. KÖHLER, К. 2005: A Badeni kultúra budakalászi temetőjének embertani értékelése. In print MARTIN, R. 1924: Lehrbuch der Anthropologie. Jena. 1924 NEMESKÉRI, J- HARSÁNYI, I. - ACSÁDI, GY. 1960: Methoden zur ső rézkori populáció helyi eredetére, másrészt későrézkori továbbélésére utal, s mintegy összeköti az ábrán a két csoportosulást. Összességében tehát ismételten leszögezhető (vö. ZOFFMANN 1997, 1998-99, 2004), hogy: 1. a korai és középső neolitikum Kárpát-medencei népcsoportjainak zárt tömbjében déli, délkeleti hatások nem játszhattak etnikai szempontból meghatározó szerepet, 2. a Bodrogkeresztúri kultúra népessége helyi eredete mellett, biológiailag feltehetően keveredett azokkal a késő-rézkori, újonnan megjelent népcsoportokkal, amelyek 3. a Kárpát-medencei Badeni kultúra hordozóiként déldélkelet felől érkeztek a területünkre és biológiai eredetük mindenképpen dél, délkelet irányában keresendő. 4. Megoldásra vár ugyanakkor a Zsinegdíszes populáció németországi népcsoportjainak a Tiszapolgári populációval kimutatható Penrose-kapcsolata, akkor, amikor a Badeni népességnek viszont a lengyelországi Zsinegdíszes kerámia, valamint az ottani Zlota kultúra hordozóival figyelhető meg szignifikáns kötődése. A C R 2 értékei által jelzett biológiai kapcsolat a Bodrogkeresztúri és a Balaton-vidéki Badeni sorozat között külön figyelmet érdemel, hiszen e területen a középső rézkori kultúra nem volt elterjedve. Ilyen kapcsolat a másik két Badeni sorozat esetében nem jelentkezik, és ez feltehetően összefüggésben lehet avval is, hogy a másik két sorozattal - melyek között szignifikáns azonosság mutatkozik - a Balaton-vidéki sorozatnak nincs szignifikáns kapcsolata. A Balaton-vidéki sorozat némileg eltérő Penrose-eredményeit, lehetséges, hogy a Balaton-vidéki sorozatban aránylag nagyobb számban előforduló Boleráz kultúrabeli leletek okozzák, a választ azonban erre csak további Boleráz leletek, és a segítségükkel kialakított, külön is vizsgálható, majdani önálló Boleráz sorozat elemzése fogja megadni. Diagnose des Lebensalters von Skelettfunden. Anthrop. Anz. 24, 70-95. SCHOUR, I. - MASSLER, M. 1941: The development of the human dentition. Journal of American Dental Association 28, 1153-1160. SJRVOLD, T 1975: Tables of combined method for determination of age at death given by Nemeskéri, Harsányi and Acsádi. Anthrop. Közi. 19. 9-22. SJRVOLD, T. 1990: Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Human Evol. 5, 431-^47. ZOFFMANN, ZS. K. 1987-88: A Badeni kultúra embertani leleteinek vizsgálata a Penrose-féle analízis segítségével. Investigation of anthropological finds of the Baden Culture with the help of the Penrose analysis.Anthrop.Közl. 31, 121-137. Irodalom
