Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Horváth Tünde: Emberi vázakat tartalmazó objektumok Balatonőszöd-Temetői dűlő badeni településéről

EMBERI VÁZAKAT TARTALMAZÓ OBJEKTUMOK BALATONŐSZÖD-TEMETŐI 77 DŰLŐ BADENI TELEPÜLÉSÉRŐL „iszonyatossá válás"-érzése, amely a halott iránt érzett undor és a halállal szemben érzett halálfélelem élményeiből tevődik össze. Tulajdonképpen a halottal szemben érzett respektus és a halottkultusz nem tekinthető vallásnak, inkább: társadalmi intézmények.

74 Az ősök kultusza abban különbözik az istenek, teremtő démonok, kultúrhéroszok kultuszától, hogy tiszteletüket kizárólag annak a ténynek köszönhetik, hogy meghaltak. Életükben semmiben sem különböztek embertársaiktól, de haláluk folytán olyan hatalomhoz jutottak, amely megengedi nekik, hogy az élők sorsát irányítsák, vagy legalábbis erre befolyást gyakoroljanak.

75 A halottkultusz során alkalmazott rítusok tanulmányozását régészetileg csak a lelőkörülmények és a mellékletek elhelyezkedésének, a leletek tipológiai és formai elemzésének segítségével végezhetjük, egybevetve és összevetve a kultúráról vallott eddigi ismereteinkkel. A rítusok tanulmányozásának fontossága a hétköznapi élet leletein és jelenségein kívül egy a Balatonőszödihez hasonló, feltűnően nagy számú és bonyolult rítusokat mutató településen rendkívül fontos lehet: csak ezek elemzésével kaphatunk a település egészére kiterjedő korrekt képet. M. Wilson antropológus, a tanzániai nyakjuszák vallásának tanulmányozója, így ír a rítusokról: „A rituálék az értékeket azok legmélyebb szintjén tárják fel ... az emberek azt fejezik ki a rituálékban, ami a leginkább mozgatja őket, és mivel a kifejezés formája konvencionalizált és kötelező, ezért ilyenkor a csoportértékek tárulnak fel. A rituálék tanulmányozásában látom a kulcsot az emberi társadalmak lényegi felépítésének megértéséhez."

76 „A vallásos hiedelmek és gyakorlatok többet jelentenek a gazdasági, politikai és társadalmi viszonyok „groteszk" tükröződésénél vagy kifejeződésénél; egyre inkább úgy tekintik őket, mint amelyek döntő szerepet játszhatnak annak megértésében, hogy az emberek hogyan éreznek, miként gondolkodnak ezekről a viszonyokról, illetve arról a természeti és társadalmi környezetről, amelyben ezek a viszonyok működnek." — teszi hozzá V. Turner, a rituális folyamatok egyik leginkább elismert mai elemzője.

77 A fentiek szellemében megpróbáljuk a Balatonőszöd-Temetői dűlőben feltárt emberi vázak előkerülési körülményeinek kiértékelését, és lehetséges rituális hátterük körültekintő vizsgálatát. A Balatonőszödön feltárt 49 badeni temetkezés számra már egy temetőre is elegendő volna.

78 Kérdés, hogy vajon valamennyit a badeni kultúra népességébe sorolhatjuk-e, hiszen a telepen belül eltemetett emberek esetleg idegen népcsoporthoz is tartozhattak (foglyok, ellenségek). Ennek ellentmondanak a vázak mellett található mellékletek, amelyek hagyományosan, tipológiai alapon a badeni kultúra különböző időszakaiba illeszthetők, és a település más részén hasonló kivitelben számos további példányban megtalálhatók. Ezek a mellékletek a közösség valamilyen szintű gondoskodásának megnyilvánuló eredményei számunkra. További megerősítést jelent az antropológiai feldolgozás, amely szerint a településen talált temetkezések embertanilag azonosak a temetőkből ismert temetkezésekkel.

79 Érdekes jelenség, hogy a balatonőszödi település és a temetkezések egy része a bolerázi horizontba sorolható, amelyre a hamvasztásos temetkezés jellem-ző,

80 ennek ellenére a településen belül kizárólag csak csontvázas temetkezéseket találtunk, a telep életének bolerázi és klasszikus badeni szakaszából is.

81 A Balatonőszöd-Temetői dűlőben feltárt emberi vázakat helyzetüket és mellékleteiket tekintve fent elemeztük. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy kimutathatók köztük visszatérő momentumok, de különösebb szigorúságról nem tanúskodnak. Jellegük és előkerülési helyük, valamint a szakirodalom eddigi adatai és feltételezései alapján e temetkezések mögött valami furcsaságot keresünk: talán nem hétköznapi, a természet rendje folytán elhunyt személyt, esetleg a társadalmi struktúrán kívül, azon alul, vagy a fölött álló, netán a közösség bizalmát nem élvező belső vagy külső egyedet láthatunk. Felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy a 76 ezer m

2 ellenére a balatonőszödi települést sem sikerült teljességében feltárni, hiszen a feltárási adatok szerint déli irányban még felbecsülhetetlen távolságban kiterjedt, míg a vízjárta terület keleti partján a terepbejárási és leletmentési adatokból egy a nyugati oldalon feltárt, ahhoz hasonló kiterjedésű települési részletet feltételezhetünk. Az előkerült temetkezések a településen belül mindenütt előfordultak: úgy annak szélén, mint a belső területeken. Az összesítő térképet vizsgálva azonban az szembetűnik, hogy néhol kisebb-nagyobb gócokat, sávokat alkotnak. Az ilyen területeken intenzívebben jelentkeztek más, a szakrális élettel kapcsolatba hozható jelenségek és tárgyak is az emberi temetkezéseken kívül. Esetleg rituális helyszínek lehetnek a kisebb, ezen jellegük alapján körülhatárolható részek? Az emberi vázak mellett található leletanyag segítségével megpróbáltam minél közelebbről meghatározni a halál, illetve pontosabban az eltemetés időpontját a badeni kultúra ismert kerámiatipológiájára alapozva.

82 Jelenlegi megfigyeléseink szerint azt mondhatjuk, hogy a település hosszan húzódik a vízpart közelében, északról dél felé. Két nagyobb településgócot különíthetünk el: az északi részen elsősorban a bolerázi, a déli részen elsősorban a badeni klasszikus fázis leletei találhatók. A két nagyobb részletet középen egy kiüresedő, objektumokkal ritkán fedett rész választja el egymástól. Már a településanyaggal kapcsolatban is vannak „keveredések": azaz néhány bolerázi gödröt találunk a badeni klasszikus, illetve klasszikus badeni leletanyagot tartalmazó gödröt a bolerázi gödrök között. Ugyanezt figyelhetjük meg az emberi vázakat tartalmazó gödrök esetében is, ahol a leletanyag alapján a gödör besorolható volt valamely alfázisba a kultúrán belül. Az emberi vázat tartalmazó gödrök nagy része kronológiailag „helyén van" (azaz a bolerázi fázisra keltezhető mellékletű temetkezések a bolerázi településrészen, a klasszikus badeniek a klasszikus badeni településrészen), azonban néhány kivételt találhatunk közöttük: pl. a 2058. gödör — 56. temetkezés klasszikus badeni leletanyaggal a bolerázi teleprészlet kellős közepén; hasonlóan a 426. gödör a 19, 23, 67, 89. számú temetke-