Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Honti Szilvia – Belényesy Károly – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hansel Balázs – Horváth Tünde – Kiss Viktória – Koós István – Marton Tibor – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Osztás Anett – Polgár Péter – P-Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sófalvi András – Virágos Gábor: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (2002–2003) Előzetes jelentés III

64 HONTI SZILVIA ET AL. A felület középső szakaszán számos késő-kelta (LT D) telepobjektum került elő: tároló gödrök, cölöplyukak, egy kisebb kemence és egy nagyobb munkagödör két kemencével, illetve a kelták vallási életére jellemző kultikus gödör, amelyben egy viszonylag fiatal szarvas csontvázát helyezték. A leletanyagot nagyrészt állatcsont és kerámia (szürke, korongolt, behúzott peremű tálak és grafitos soványítású edények töredékei) jelenti. Két objektum, egy félig földbe mélyített ház és egy több kemencével övezett munkagödör feltételezhetően egy római kori (2-3. századi) bennszülött telep része lehetett. Mindkét objektumban a keltákra jellemző kerámia mellett egy-egy terra sigillata töredék került elő. A félig földbe mélyített ház északkelet-délnyugati tájolású, két rövidebb oldalán három-három cölöplyukkal. A ház bejárata az északnyugati sarokban lehetett. Az előkerült anyag alapján mindenképpen elkülöníthető egy későkelta és egy már római kori bennszülött népcsoport, de a két időszak közötti kontinuitás a feldolgozás jelenlegi állapotában nem állapítható meg egyértelműen. A területen elszórtan több objektum is a népvándorlás korára (7-9. századra) keltezhető. Ezek között van két félig földbemélyített ház, nagyobb munkagödrök hozzájuk kapcsolódó kemencékkel, tárolóvermek, cölöplyukak és árkok. Külön említést érdemel egy igen rossz állapotban megmaradt kemence és a hozzá tartozó munkagödör. A mezőgazdasági művelés miatt már csak a kemence tüzelőlapja került elő; ennek és a hozzátartozó gödörnek a tájolása északkelet-délnyugati volt. A munkagödör négy sarka közül háromban sikerült cölöplyukat is dokumentálnunk, ami alapján egy előtetős kemencére gondolhatunk. A belőle előkerült kerámia alapján az objektum avar kori. A két házat nem tudtuk teljes egészében feltárni, mivel azok részben az ásatási határokon kívülre estek. Ezek közül a 117-es egy északkelet-délnyugati tájolású, félig földbemélyített ház, északi, rövidebb oldalán cölöplyukkal. Északnyugati sarkában megtaláltuk a házhoz tartozó kisméretű tüzelőhelyet. A kibontott objektumok döntő részét kemencék és a hozzájuk tartozó munkagödrök alkották. A kemencék feltehetőleg mind egy típusba sorolhatók. A munkagödrök betöltése alapján használatuk nem tarthatott sokáig. A népvándorlás kori objektumokból előkerült leletanyagot is nagyobb részben kerámia teszi ki. Ezek formai jellegzetességeik és díszítésük alapján az avar kor termékei. A megfigyelt jelenségek alapján egy nagyobb kiterjedésű avar település léte tételezhető fel a közelben, hiszen az általunk feltárt objektumok leginkább egy telephez kapcsolódó műhely„negyed" részének tekinthetők. (M7/128 km-nél Balatonöszöd-Szólád összekötő út 3+520—3+760 km, október 7—8., október 27. — november 30. között) Szólád-Kertek mögött Hansel Balázs A Balatonöszöd-Szólád közötti új bekötőút Szóládhoz közeli szakaszán, északról a falu fölé magasodó dombtetőn, humuszolás után kerámiatöredékek kerültek elő, illetve régészeti objektumok foltjai mutatkoztak. Már a feltárás korai szakaszában bizonyossá vált, hogy a megfigyelt foltok egy népvándorlás kori, 7-8. századi avar település nyomai. Ezek a telepjelenségek egy kora bronzkori (Somogyvár-Vinkovci kultúra) telep kisebb-nagyobb objektum-csoportjait metszették, illetve ezekre települtek rá. A viszonylag mély gödör- és veremcsoportokból álló őskori objektumokból csak szórványosan kerültek elő leletek, köztük kihajló peremű, seprűdíszes fazekak töredékei. Egyetlen objektumban a késő rézkori Badeni kultúra leletanyaga is előfordult. Az őskori gödröket metsző, illetve ezek közvetlen környezetében feltárt avar házak, kemencék és vermek betöltéséből nagy mennyiségben került elő a korszakra jellemző, lassúkorongon formált, bekarcolt spirális- és hullámvonallal díszített edények töredékei. A kutatásba bevont terület nyugati határán, a Kis- és Nagy-metszés csatornák mocsara felé lejtő meredek domb szélén, nagyjából észak-déli irányú árok keresztezi a felületet, amely az előkerült leletanyag tanúsága szerint az avar telephez kapcsolható. Az ároktól nyugatra eső területen több észak-nyugati hossztengelyű, félig földbe mélyített ház maradványa is előkerült, hozzájuk kapcsolódó, kerámiatöredékekkel alapozott kemencékkel. Az avar telep területén egy zsugorított, észak-déli tájolású csontvázas temetkezés is előkerült, mely sírmellékletek hiányában pontosan nem keltezhető, a temetés módja az őskor valamelyik periódusára utal (XXIV. t. 6.). Az egyik avar verem feltárásakor az objektum aljában délnyugat-északkeleti hossztengelyű, téglalap alakú sírfolt jelentkezett. A sírgödörben nyújtott helyzetben, fakoporsóban eltemetett váz feküdt, a mellkasi részen és a koponyánál utólagos ráásás (rablógödör) bolygatta. A sír mellékletei alapján langobard férfié lehetett, a koporsóban tarsoly és más viseleti tárgyak maradványai, a koporsón kívül a lábnál vas lándzsacsúcs, edény és ételmelléklet volt, másodlagos helyzetben a fejnél pajzs maradványai kerültek elő (XXIV t. 5.). (M7/128 km-nél Balatonöszöd-Szólád összekötő út 4+200—260 km, június 6—12., 23—30. között).