Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Király István Szabolcs: A Gépállomás (Betekintés a Somogy Megyei Állami Mezőgazdasági Gépüzem történetébe [1948–1967])

BETEKINTÉS A SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI GÉPÜZEM 507 TÖRTÉNETÉBE (1948—1967) Gépállomás az 1950-es évet 4 millió forintos veszte­séggel zárta. 81 A gondok később sem enyhültek. Rákosi 1952. de­cember 15-i országgyűlési beszédében kénytelen volt hangsúlyozni: „A gépállomások 1952-ben jelentősen fejlődtek. Ennek dacára sem teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Úgy a külső, mint a könyvelési munkában nagy hiányosságok mutatkoznak, hiba van a minőségi munka terén is. A gépállomások munkáját meg kell ja­vítani". 82 Elsősorban a termelőszövetkezetek szervezése kö­rüli kudarcok késztették a megyei pártbizottságot arra, hogy az 1952. júliusi ülésén önálló napirendként tár­gyalja a gépállomások politikai munkáját. Jelentős tényanyag birtokában megállapította, hogy a termelő­szövetkezetek megszilárdítása körül igen sok probléma van: gyengék a munkaszervezetek, laza a munkafe­gyelem, nem következetes a tervek teljesítése, beadá­si kötelezettségüket nem teljesítik. Mindezért a gépállo­másokat is felelőssé tette a testület, mert tervszerű, tu­datos politikai munkával nem segítették a termelőszö­vetkezeteket. Kritikusan, szokatlanul élesen bírálták a Erőgépek száma | Férf i/fő Tavasz 138 202 Nyár 244 265 Ősz 325 430 gépállomások felkészülését az aratásra, a cséplésre, az elégtelen talajmunkát, a munkaidő kihasználását, a munkafegyelmet. Mindezt — szinte kötelezően — a szak­vezetésbe befurakodott ellenséges elemeknek is tulaj­donították, akiket el kell távolítani. Hangsúlyozták, hogy a politikai helyettesek nem ismerik eléggé a termelő­szövetkezetek problémáit, a fontos párt- és kormány­határozatokat és ezek tanulmányozására nem fordíta­nak kellő figyelmet. A megyei testület szükségesnek tartotta a gépállo­mási pártszervezetek megerősítését, akiknek „... több önkritikát kell gyakorolni". Fontosnak tartotta a munka­feltételek javítását, a női dolgozók számának növelé­sét, a megfelelő adatszolgáltatást. Nem tudjuk, hogy e kritikának s az ezt követő ellen­őrzéseknek, számonkéréseknek tulajdonítható-e, de tény, hogy a termelőszövetkezetek számában, illetve szántóterületében ezt követően — 1952 őszén és 1953 tavaszán — történt a legdinamikusabb emelkedés a kezdetek óta. 83 Az egyébként jogosan kritizált alacsony munkatelje­sítmények növeléséért, s a laza munkafegyelem javítá­sáért szerveztek munkaversenyeket és felajánlásokat. Ezek gépállomáson belül egyének és brigádok között, vagy a megye, illetve az ország valamennyi gépállomá­sát érintve történtek. 1950 őszén a Fonói Gépállomás 15 pontos versenyfelhívással fordult a megyei gépállo­másokhoz. A szempontok között a gazdasági jellegű felajánlások mellett (a kitűzött terv határidő előtti telje­sítése , illetve túlteljesítése, az üzemanyag-fogyasztás csökkentése, a gépjavítás meggyorsítása) politikai cél­kitűzéseket is találunk. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy körzetük termelőszövetkezeteikbe egy-egy új ta­got szerveznek be. Az eredményeket és a hibákat ver­senytáblán teszik közzé, és villámröplapon juttatják el a traktoristákhoz, továbbá minden dolgozó bekapcsoló­dik a sajtó olvasásába, „... vagyis a Szabad Népet megrendelik, ami munkájukban irányt mutat..." 84 1952. januárjában a Balatonkiliti Gépállomás hirdetett ún. 1200 normálholdas hosszúlejáratú versenyt, amelyhez a megye valamennyi gépállomása csatlakozott. 85 A fel­hívást jellemző módon tudatták Pusztakovácsiban: „Gelencsér elvtárs röviden ismerteti a nemzetközi hely­zetet és a szocialista országunk hatalmas és gyors fej­lődését, ezt követően ismerteti a balatonkiliti verseny­felhívás szempontjait." 86 Az 1950-ben szervezett ver­seny főbb jellemzőit az alábbiakban összegezzük. 87 Brigádok % száma Teljesített nh Női/fő I 6 36 42727 106 12 60 12960 98 16 63 109298 72 A 35405,0 tonnás cséplési tervet 38167,6 tonnára (107%) teljesítették. Bár az összeállítás adatainak realitását nem vitatjuk — a csökkenő teljesítmény az új traktorokkal szükség­szerűen új, tapasztalatlan traktorvezetők belépésének tulajdonítható — a részletes elemzést azonban kritikával kell fogadnunk. Míg a 12. héten az alközpont (a megye gépállomásainak összessége) teljesítménye 105 %, a 15. héten 70 %, ez a 17. héten 376 %-ra ugrott. Ezen a héten 7 gépállomás ért el együttesen: 689 %-ot (te­hát volt közöttük 100 % alatti teljesítés is), 5 brigád 1222 %-ot, és 6 traktoros 1386 %-ot. Az adatok alapján 100 %-os teljesítményt 3,8—4,2 nh-ral lehetett elérni, amely gyakorlatilag a napi műszaknormának felel meg. A 200 % feletti helyi teljesítmény — a G-35-ös traktorral és TE-330-as ekével azt jelentette, hogy a traktoros 6 napon keresztül éjjel-nappal, váltás nélkül szántott. Er­re azonban sem a technika, sem az ember nem volt ké­pes. 150 %-os teljesítés optimális körülmények között elképzelhető. 88 A tavaszi tervet egyébként a 20 gépállomásból 13 teljesítette 100 % felett, a traktorosok közül első Torbert József lett 264 %-kal Lengyeltótiból. A versenyről — bár kampányjellegét maga a politika is kritizálta: A mun­Versenyben levő traktorosok (fo) %

Next

/
Thumbnails
Contents