Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

ÍRÁSTUDÓK SOMOGYBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 477 III. Irodalom: Munkái: A görög filozófusok szelleme a szabadegyetemen. = Uj-Somogy 1938. febr. 4. 3—4. p. (Pintér Lajos előadásának sajtóvisszhangja) A Kaposvári Somssich Pál reálgimnázium értesítői 1919—1944. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 157. p. Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941. 232. p. Pongrácz Károly dr. (Budapest, 1874. március 30. — Kaposvár, 1943. december 1.) gimnáziumi igazgató, cikkei, értekezései jelentek meg a somogyi lapokban Korán árvaságra jutott. Anyai nagybátyjának, dr. Pongrácz Sándor budapesti ügyvédnek a házában nevelkedett. Középiskoláit Budapesten (a piaristáknál) és Esztergomban (a bencéseknél) végezte. A papi pályára készült, a bécsi Pázmáneum növendéke lett. Két év múltán a budapesti egyetem hittudományi karán folytatta tanulmányait. Kis idő múltán — egészségügyi okokra hivatkozva — a bölcsészkarra iratkozott át. Tanulmányai közben öt évig volt házitanító Verőcén a gr. Pejacsevich családnál. 1902-ben doktorált és h. tanár lett a zalaegerszegi áll. főgimnáziumban. 1908-ban a gyergyószentmiklósi (Csík vm.) áll. főgimnáziumhoz nevezték ki tanárnak, az igazgatói teendőkkel is megbízták. 1909-ben rendes igazgatóvá nevezték ki. 1911ben került a kaposvári Somssich Pál áll. főgimnázium élére. Huszonhat évig volt az iskola igazgatója. 1937ben nyugalomba vonult. A város közéletében aktív szerepet játszott. Tanári működésének 25 éves, igazgatói működésének húszéves jubileuma alkalmából meleg ünneplésben részesült. A helyi napilapok méltatták tevékenységét, az iskola tantestülete portréjának megfestetésével kedveskedett. A város képviselőtestületének tagja, a kaposvári Szépítő Egyesület alelnöke volt. Nyugdíjazása után a városi iskolaszék gondnokságának elnöke (beiktatása: 1938. jan. 10.), e minőségében a leköszönő Tallián Gyula ny. alispán utóda lett. A helyi sajtóban gyakran jelentek meg cikkei. Értekezései a gimnázium általa szerkesztett értesítőiben láttak napvilágot, írt ifjúsági színműveket is, melyeket a tanulóifjúság ünnepélyes alkalmakkor adott elő. („A szekrény titka". Vígjáték egy felvonásban. Előadták 1922. március 18-án a városi színházban. „Rádió az iskolában". Iskolai történet két részben. Előadták 1927 április 30-án ugyanott.) A forradalmak után elnöke volt a Somogyvármegyei Tisztviselők Kamarája Irodalmi Körének. A görög prózai colon és comma. Bp., 1902. Miért üldözik a klasszikus nyelveket? Zalaegerszeg, 1905. Gyergyói emlék, (zongorára írt keringő) Bp., 1912. (Klöckner kiad.) Irodalom: Arcképét Id.! Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Kaposvár, 1925. 114. p. Kaposvári Somssich Pál reálgimnázium értesítője az 1943—44-es iskolai évről. Közzéteszi: Ercsey Jakab. Kaposvár, 1944. 3—4. p. Nyugdíjbavonulása alkalmából méltatást közöl róla az Uj-Somogy 1937. június 17. száma Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 159-160. p. Somogy megye Trianon után. Szerk.: Dömjén Miklós. Bp., (1932.) 164—165. p. Somogy vármegye és Kaposvár megyei jogú város általános ismertetője és címtára az 1932. évre. Főszerk.: F. Szabó Géza. Bp., 1932. 443. p. Rabati Jenő (Nagybajom (Somogy vm.), 1900 november 6. — ?) hírlapíró Középiskolai tanulmányait a kaposvári felsőkereskedelmi iskolában végezte. Diák korában megnyerte a Magyar Nemzeti Ifjúsági Szövetség országos ifjúsági pályázatát. Hírlapírói tevékenységét 1921-ben a „Somogyi Ujság"-nál kezdte, majd 1921. augusztus 8-tól az „Uj-Somogy" munkatársa lett. Többször járt külföldön. Beutazta Ausztriát, Svájcot, Hollandiát, Olaszországot, Franciaországot, Németországot és Csehországot. Útleírásait az „Uj-Somogy" sorozatban leközölte. 1936-ban az USA egyik vezető magyar lapja, a „Híradó" folytatásokban hozta le a „Tolvajok, akik boldogságot loptak" с regényét. Opciót szerzett regénye, a „Szerelem is hatalom" közlésére is. Hangulatos írásait szerették a kaposváriak. (Pl. Beszámolt Kaposvár egyik legendás cukrászdatulajdonosának emberbaráti cselekedetéről, arról, hogy Hifzi Semzi kaposvári muzulmán cukorkaárus hogyan nevelt magyar embert egy albán kisgyerekből, akit a fronton találtak.) írásait r. j.vel is jegyezte. Munkája: A szerelem is hatalom. Regény. Bp., 1944. (a regény cselekménye Kaposváron játszódik)