Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Winkler Ferenc: A szabadtéri néprajzi gondolat előzményei és eszmetörténeti összefüggései

A SZABADTÉRI NÉPRAJZI GONDOLAT ELŐZMÉNYEI ÉS ESZMETÖRTÉNETI 449 ÖSSZEFÜGGÉSE kamra (vastveitluftet). vö.: SKANSEN, én. 35 és ZIPPELIUS, A. im. 269—270. 64 HOEFER, F. A. a megalapítója az arnhemi Het nederlands Openluchtmuseumnak. Ihletét Lyngby szolgáltatta, feltételeit polgármester-rokona teremtette, míg különleges jelentősége volt számára az OLSEN B-vel folytatott kapcsolatnak. 65 Id. pl. ZIPPELIUS, A. im. 28 és ERDÉLYI, Z. én. 12—14. 66 Az áttekinthetőség kedvéért a továbbiakban a szabadtéri néprajzi gondolat történetét és terjedését nemzetenként tekintem át s csak azokkal a gyűjteményekkel foglalkozom, amelyek bármely tekintetben irányt mutatnak, amelyek iránymutatók maradtak, akár negatív értelemben is. 67 Id. pl. a meglévő, régi gyűjtemények átalakítási kísérleteit, a problémák sokasodását. TGBR, Oslo cikkei. 68Alvdalen (Dalarna), Boras (Verrstergötland), Bunge (Gotland) és sok egyéb, vö.: HVARFNER, H. 1959 és ZIPPELIUS, A. im. 238—277. 69 Id. a térképmellékletet. 70 Linköping, 1940., Kiruna, 1954, kivált előbbi érdemel figyelmet, vö.: harmadik fejezet, továbbá: GUSTAFFSON, G. im. 71 Drammen (Baskerud), Pagernes (Oppland), Hamar (Hedmark) és sok egyéb, valamint a nagyok: Bygdoy, Trondheim, Glomdalsmuseet Elverud (Hedmark) és Lillehammer-Maihaugen (Oppland). vö.: ENGELSTAD, E. S. 1959. 72 A lényegesebb gyűjtemények közül ekkor alakult a bergeni és a stavangeri. 73 Észak-Európa településszerkezetével összefüggésben arra, mit és hogyan van lehetősége megmutatni a helyi gyűjteményeknek Skandináviában. 74 Ebben az időszakban nyilvánították védetté a finn nemzet nagyjainak szülőházait, lakásait. A több, mint 600 mai finn múzeum egyharmada a mi fogalmaink szerinti szabad-téri néprajzi gyűjtemény! 75 Csak a legújabban létesült gyűjtemények egy részénél figyelhető meg, hogy már nem törekszenek minél több építmény minél szűkebb helyen való összezsúfolására annak érdekében, hogy valahogy a településszerkezet is érvényesülhessen (de nem vonatkozik ez a várost bemutató szabadtéri gyűjteményekre). A második világháborúig tartotta magát a hazeliusi eszme, melynek célja egy műveltségforma bemutatása, minél teljesebb, eredetibb és lehetőleg minél régibb tárgyakkal. Csak később bontakozott ki egy újabb szemlélet, mely szívesebben hagyja meg az építményeket eredeti környezetükben és csak kiegészítő jelleggel viszi azokat szabadtéri gyűjteménybe. Ez az álláspont téves, mivel itt nem szemléletmód(ok)ról, hanem egy szabadtéri néprajzi múzeum létesítésének fázisairól van szó. (vö.: ZIPPELIUS, A. im. 93.) 76Jalasjärvi 1936, Orivesi 1932, Culu 1931 (de csak 1958ban nyílt meg) és sok más. Avaasai, 1917-ben megnyitott piciny gyűjteményt bővítés okán 1932-ben költöztették át. 77 Ez ZIPPELIUS álláspontja, de nincs teljesen igaza. 78 Hjerl hede (Jutland): 1930-ban alapította HJERL-HANSEN, H. R, Vilderup szomszédságában. Nem csak a Flynder-tó környékéről ide telepített házakat őrzi, de egy erősen idegenforgalmi ízű rekonstrukció keretében épített kő- és vaskori házakat is, melyekben nyáron fizetett egyetemisták laknak. 79 ZIPPELIUS, A. 1982. 80 A már hivatkozott husumi nem egyedi eset a kezdeti időszak során 81 ZIPPELIUS, A. 1974.61. 82 0TTENJANN, H. 1981. és GRUNA-OTTENJANN, H. 1982. 83 Heinrich REINERT, 1972. 50 Jahre Pfahlbauten im Freilichtmuseum deutscher Vorzeit. Überlingen. 84 További régészeti szabadtéri gyűjtemény pl. Németországban az oerlinghauseni. 85 CREGNEASH, 1938. 86 Többségében „folk museum"-nak nevezik őket, e névvel kapcsolatban Id.: BALASSA, Mti. 1983. 465, ill. THOMPSON, G.B. 1984. 122-129. 87 SIGURBJÖRNSSON, L. 1962. The Arbaer Folk Museum. 88 KEMPERS, В. 1962, további irodalommal. 89 PÖTTLER, V.H. 1972. 9-10. 90MALICKI, L. 1967. Berlin: Ethnographische Freilichtmuseen in Polen. Berlin. 118—120. in: Dt. Jahrbuch für Volkskunde. 91 PUSKAR, I. 1963—64. 100—109. 92 FOCSA, G. im. 6. 93SOFRONIE, M. 1967—68. 521—522., svéd, norvég, dán, stb. 94 FOCSA, G. im. 7. 95 ZIPPELIUS, A. im. 281. 96 Emlegettük az 1896. évi rigai kísérletet, KönigsbergKalinyingrádról ugyancsak emlékeztünk. Rigában az első világháború utolsó évében kezdett kiépülni a Latvijas etnografisksis Brivdabas muzejs. 97 vö.: STRODS, H. 1963—64. 140—141. és DAVIDOV, A.N. 1984.244—266. 98 ZIPPELIUS, A. im. 285. 99 DAVIDOV, A.N. im. 244 és 247—261. 100 Pl. Kizsi vagy Kolomenszkoje, amit már négy és fél évtizede építenek központi gyűjteményként. 101 BENES, J. 1963—64. 201—203., NIEDERLE tervei szerint a gyűjtemény 80 építményből állt volna. 102 BENES, J. im. 207—210. és ZIPPELIUS, A. im. 308. 103 vö.: BENES, J. im. 212 és MÚZEUM SLOVENSKEJ... magyar betétlap. 104 vö: irodalomjegyzék. FINDRIK, R., 1985. 211., MARCINIAK, M.J., 1985. 281—299., GSCHWEND, M. 1976. 153—156., DANKOV, L. 1972. 227—238., WEYNS, J. 1967., KORFF, G. 1982. 105 KURZATOWSKI, M. 1981. 170. 106 vö.: WORYTKIEWICZ, P 1981. 107 pl. Sieroc, a Vas megyei szabadtéri szervezet, de még pregnánsabban Stavanger. 108 VON HINTEN, W. 1985. 47. 109 pl. HISATSUGO, S. 1980. 133—146., FALKENBERG, H. 1981., BARUCKI, T. 1985 és mások. 110 Erre még a fogalom definíciója kapcsán (5. fejezet) viszszatérek. 111 De csírái a Bollnas-házzal kapcsolatban fölmerülnek: az egykori vendégház külső fa borítását eltávolítva, a kéményeket régibb formára cserélve építették újra, HAZELIUS egyéni ízlése szerint, vö.: BIÖRNSTAD, A. 1973. 101—103. 112 Alakuló ülését személyes indíttatások nyomán egy szűk szakmai maggal 1966.04.26-án tartották Bokrijkban. Indítványozói Jozef WEYNS és Alfred KAMPHAUSEN. Az első tanácskozás második pontja már a szabadtéri gyűjtemény meghatározásával foglalkozott. Ezt a mai napig elfogadjuk. 1972-ig Arbeitsgemeinschaft, Helsinki óta Verband néven szerepel. Az ülések kiadott szakmai jelentéseiből (TGBR) jól követhető, milyen fejlődésen ment át tagjainak szemlélete. Megemlítjük a Jerzy CZAJKOWSKI ötlete nyomán megjelenő Acta Scansenologicát, amely — sajátos módon —nemzetközi szabadtéri évkönyv. 113 E téma kérdéseit összefoglalták K. CSILLÉRY, K. 1980. illetve KECSKÉS, P. 1980. és több részösszefoglaló (BEREY, K. 1978, ERDÉLYI, Z. 1969.). Itt a csomópontokat vázoljuk. 114 WL, H. 1893.