Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Winkler Ferenc: A szabadtéri néprajzi gondolat előzményei és eszmetörténeti összefüggései

448 WINKLER FERENC 27 Lakó- és gazdasági épületegyüttest hozott Oroszország és Hollandia, Norvégi egy parasztházat, a Monarchia egy cseh, egy alsó-ausztriai és egy tiroli paraszthajlékot, míg Svédország azt az ornäsi (Dalarna) parasztházat építette meg, melyben Vasa király húzódott meg üldözői elől (XVI. sz.). Hiteles másolatoknak tekinte HENSZLMANN Imre és K. CSILLÉRY Klára ezeket a svéd, orosz és norvég épületeket. 28 vö.: SCHRÖER, K. J. 1874. 2—3. és K. CSILLÉRY, K. 1980. 13. 29 A kisdisznódi és a gajdeli német házban árulták ezeket; előbbi Johannes Roth összefoglalója az erdélyi szászokról, vö.: SCHRÖER, K. J. im. 30 A lakóházak többségében az általuk képviselt vidék (pl. Vorarlberg) viseletébe öltözött, általában a vidékről érkezett tájékoztatók álltak a nagyközönség rendelkezésére. Ez a gondolat HAZELIUS Skansenjében (építmények és általuk bemutatott tartalom) még vizsgálat alá kerül. 31 SCHMIDT, L. 1960. 12 és JANKÓ, J. 1897. 72—72. 32 GUSTAFFSON, G. 1972. 7—8. és BENGTSSON, B. 1967. 4. 33 vö.: ZIPPELIUS, A. 1974. 24. 34 WILDHABER, R. im. 194. Ez a kiállítási módszer — az eredeti helyén megőrzött lakóházakkal összefüggésben — „népi műemlék" környezetben nálunk máig él. E 'tájházakban' többnyire tipizált „Stubenausstellung" látható, a hátsó szobában, amely a legkülönfélébb célokat szolgálhatja, mint pl. Vörsön, ahol természettudományi kiállítás látható benne, a konyhában pedig többnyire jegykiadó és kiadvány árusító helyet rendeztek be, még rosszabb esetben (pl. Hollókő) elég szerencsétlen időszaki kiállításokat készítettek. 35 1876-ban Alfred BEXELIUS megvett a maga számára egy hallandi (Harplinge) lakóházat és varbergi udvarába szállíttatta, hogy a magángyűjteményét helyezze el benne. Elképzelése szerint az így elrendezett gyűjteményt a környék művelődésének szolgálatába állítja, vö.: BERG, A. 1986. 18. 36 A város közepén található együttes két részből áll: a Kulturhistoriska Museet épületéből, valamint egy hozzávetőleg 3 ha-nyi szabadtéri kiállításból, ahová a XIX. század utolsó évtizedében kezdték meg eredeti épületek áttelepítését Schone és Smaland vidékéről az eredeti helyen megmaradt városmag köré, melynek temploma is a gyűjtemény része, vö.: BENGTSSON, B. 1963. 37 OLSEN, В. 1885. 9-13., vö.: uő. 1897. 12. 38 OLSEN 1898-ban tűnt föl Ostenfeldben, ahol Húsúmban szemet vetett az ún. „Heldsches Haus"-ra. Ekkor a szabadtéri néprajzi gyűjtemény még Koppenhágában volt, nem Lyngbyben, ahová csak 1901-ben költöztették át. OLSEN alkudozni kezdett a város vezetőségével. Magnus Peter VOSS gimnáziumi tanár vezetésével azonban a husumi „Heimatfreundekreis" megmentette a hajlékot: megvásárolták és társadalmi összefogással a „Woldensche Asyl"-ba telepítették át, „csodálatos vén szalmatetős házak és termékeny gyümölcsösök környékére," megindítván ezzel a németalföldi szabadtéri néprajzi gyűjtemények kialakulását s megőrizvén az 1789-ben épített kőházat. OLSEN viszont nem nyugodott, s koncepciójának megfelelően még abban az évben egy másik ostenfeldi hajlékot vásárolt, amit 1901ben azután ki is állítottak Lyngbyben. vö.: ZIPPELIUS, A. 1982. 86-87. és 92. Érdekesség, hogy az eset 1956-ban — vagyis éppen fél évszázaddal később — kísértetiesen ismétlődött, azaz OLSEN összdán eszméje még életerős volt. Ekkoriban Kai ULDALL volt Lyngby vezetője, aki a „Roter Lau"-t szerezte meg Eiderstadtből, amit ugyanabban az évben föl is épített. Hiába intett Alfred KAMPHAUSEN a husumi példára utalva, Eiderstädt nem volt képes meggátolni, hogy legértékesebb épülete Dániába kerüljön, vö.: ZIPPELIUS, A. 1982. 88 és ULDALL, K. 1958. 7—8 és 93. 39KEMPERS, B. 1962. 40 vö.: RASMUSSEN, H. im. 45-46., továbbá MICHELSEN, P. 1973. 9—10., TROELS-LUND, T 1894. 17—18. 41 MICHELSEN, P. 1973. 17., továbbá KEMPERS, B. 1962. 10. 42 vö.: ZIPPELIUS, A. 1974. 171. A tíz éven át folytatott gyűjtőmunka eredményét (további lakóépületek, gabonatárolók, pajták, stb.) átvette tőle a Byes Vei városszépítő egylet, s még abban az évben a szűk udvarról Lillehammer Maihaugen városrészébe költöztette, megalapítván ezzel a norvég nemzeti skanzent. 43 THOMSON, M. W. 1980. 35—36. 44 vö.: RASMUSSEN, H. im. 1 és 4. ábra. 45 A dolog azzal függ össze, hogy a svédben a „stuga" házat és szobát is jelent. 46 A XVII. században Skansen dombján még egy kis erőd állt, a domb erről kapta nevét, magyarul pedig 'sánc'-ot jelent. 47 SKANSEN, GEBÄUDE... 1974. 4. 48 BAEHRENDTZ, N. E. 1978. 12. 49 A svéd honismereti mozgalom eredményei statisztikailag is impozánsak. Manapság 1360 honismereti szakkör működik az alig 9 milliós országban. A Hembygdsgardok, Gammelgardok, vagyis a kis, helyi szabadtéri gyűjtemények száma 1140. Csaknem minden szervezet fönntart egyet. Óriási tömegbázissal működnek, közel félmillió tagjuk van. 50ANDERSSON, R. im. 67. 51 Ez alatt az országos hálózatot értem, melyre utaltam is: a regionális és helyi gyűjtemények sokasága, parasztudvarok, stb. együttesen alkotják ezt a svéd szabadtéri múzeumot. 52 Fentiek csak Waldköpingre vonatkoznak, a Syggebohyttans hombygdsgardot 1912-ben alapította NYLÉN, A. 53 ZIPPELIUS, A. 1974.205. 54 vö.: MALICKI, L 1967. 117—118. 55SITKA, J. 1979.7—8. 56BENES, J. 1963—64. 57 „Az itt felsorolt gyűjteményhez még az 1895-ik évi kiállítás területén ma is épségben fennálló cseh-szláv falu is hozzátartozik. A házak bútorzatát a kiállítás után haza vitték, azóta azonban már a legtöbb ház felszerelése újra megkerült és a jövő tavasszal a múzeum ezen része is megnyílik a látogatók számára." SEEMAYER, V. 1895. 48. 58 THE LATVIJAN... 1964. 6., vö.: STRODA, H. 1963—64. 139—140., ZIPPELIUS im. 288. 59 vö.: 37—39. sz. jegyzetpontok. Tanulságosan mutatják az OLSENnál időközben kikristályosodott hatásokat a Kongens Have kiállítási részletei, melyek a világkiállítások és Hazelius munkásságának tanulmányozása során OLSENt érték. A koppenhágai múzeum enteriőrjei immár mai értékűek, melyekből eltűnt a művész komponálta háttér, s az egész egység teljesen valóságszerű. Az enteriőrök OLSENnál a viseletbe öltöztetett bábuk, majd — még Sorgenfri előtt — megjelent az élő ember is az enteriőrben, nyilván Skansen hatására, emezek ráadásul dolgoztak. 60 vö.: 20—21. sz. jegyzetpontok. 61 vö.: ZIPPELIUS, A. im. 27. 62 Skansen megnyitását követően HAZELIUS többek között Budapesten is megfordult a tapasztalatszerzés igényével (Ig.: BERG, G. 1980. 207—209.) 63 Haláláig nem adta fel elgondolásának területi igényű továbbfejlesztését: előbb svéd, majd össz-skandináv gyűjteményt akart kialakítani. Ennek bizonyítéka Skansen napjainkig egyetlen idegen földről származó épülete, egy XIV sz. eredetű ház, amely hálóhelyekkel ellátott gabonás