Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Winkler Ferenc: A szabadtéri néprajzi gondolat előzményei és eszmetörténeti összefüggései
446 WINKLER FERENC ték: „szabadtéri" — műemléke, és nem sokáig váratott magára a XVIII. századi eredetű verpeléti kovácsműhely sem. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési koncepcióját 1963-ban készítette el Vargha László és Erdélyi Zoltán, melyhez az épületek kiválasztását segítő fotó dokumentációt is mellékelték. Ez legnagyobb részben Vargha több évtizednyi saját fényképanyaga volt 157 . Ugyanebben az időszakban Szentmihályi Imre és Barabás Jenő már javában folytatta terepbejárásait a Göcseji Falumúzeumhoz kapcsolódóan. Szentmihályi tizenöt esztendőn át kutatta fáradhatatlanul a göcseji falvakat 158 ennek az ügynek az érdekében. Helyszíni kutatásainak eredményeit 20 db szótár füzetkékből összeragasztott, cérnázott gyűjtőnaplóban rögzítette, amelyeket a Göcseji Múzeum dobozban őrzött. Megszámlálhatatlan rajza, kommentárja és gyűjtési megjegyzése felbecsülhetetlen kincset rejt tudományunk és építkezésünk kutatása, a népi építkezés, és a hazai szabadtéri múzeológia számára egyaránt. A begyűjtött anyag rendszerezése ugyan 1982-ben megindult, de kiadásával máig adós a néprajztudomány. Az időközben leégett, Május 1. Ligetben fölállított kávási ház a Göcseji Falumúzeum első építményének készült. Töretlen fáradozása eredményeként 159 1968-ban mégiscsak megnyílhatott az első hazai szabadtéri néprajzi gyűjtemény, a szegvidéki kistájat bemutató Göcseji Falumúzeum 160 . Közben pedig Bárdosi János már tervezte a Vasi Múzeumfalut Szombathelyen 161 . A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos tervének vázlatát Barabás Jenő és Szolnoky Lajos készítették el 162 . Munkájukban messzemenően felhasználták a szerveződőben lévő Magyar Néprajzi Atlasz és az Alakuló munkaeszközök munkálatai során felhalmozódott tapasztalatokat, amelyek a tervezet aprólékosságában vissza is tükröződnek. A tervezetet Szolnoky a Verband Europäischer Freilichtmuseen 1968. évi arnhemi ülésén ismertette is 163 . Ugyanő állította össze az adatgyűjtés szempontjait ahhoz a munkához, amelynek eredményeként Zippelius Handbuch-ja számba vette Magyarország szabadtéri néprajzi gyűjteményeit 164 . A Szabadtéri Néprajzi Múzeum elkészült telepítési tervének többszöri átdolgozását követően 165 , bizonyos összevonások után került sor a terv véglegessé formálására, amely ebben a változatában Európa egyik legígéretesebb szabadtéri néprajzi gyűjteményét takarja. Elkészült a Vasi Múzeumfalu 166 , majd a nyíregyházi Sóstóra tervezett 167 , sőt már a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 168 programterve is és azóta mindhárom látogatható. Időközben legifjabb szabadtérink, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba tervezett gyűjtemény tanulmánytervét is kidolgozták, és 1979-től építkezését is megindították — mára ez is látogatható. Külön szót kell ejtenünk Hollókőről, ahol az 1960-as évek végén indult meg a nagyszabású épületmentő és felújító munka Mendele Ferenc tervezése mellett. Vargha László nevével újra találkozunk, aki ezúttal Diósgyőrben tervezi egy észak-magyarországi mezővárosi épületegyüttes segítségével egy további regionális szabadtéri gyűjtemény létrehozását, ám ez a kísérlete is meghiúsul. Végezetül, ugyancsak említést érdemel Heves megye múzeumi szervezetének népi építészeti emlékeket őrző együttese, melynek jól átgondolt és több szempontot érvényesítő koncepciója és kivitelezése Bakó Ferenc nevéhez fűződik. Két évtizednyi fáradságos munkával olyan falusi építészeti diaszpórát hozott létre az északi megyében eredeti helyükön megőrzött épületekből, amelyeket — összességében szemlélve — a megyei múzeumi szervezet szabadtéri néprajzi gyűjteményéről beszélhetünk, még akkor is, ha csupa „tájházakkal" van dolgunk 169 . Ehhez sok tekintetben hasonló folyamatot indítottak Veszprémben, de, mert a munka ott megrekedt, azt a megyét félbemaradtnak tekintjük a szabadtéri néprajzi építőkockák hálózatának létrehozása összefüggésében 170 . Persze, nem hagyható figyelmen kívül az időközben megjelent településtörténeti és építészeti munkák sokasága 171 , amelyek jelentős mértékben járultak hozzá a szabadtéri néprajzi gondolat, gyűjteményi hálózat és alternatíváinak magyarországi terjedéséhez. Összefoglalva: a hazai szabadtéri néprajzi gondolat története konkrét alakban egészen az Ezredéves Országos Kiállítás néprajzi falujáig nyúlik vissza, amely 1896-ban valósult meg a Városligetben. A Magyar Néprajzi Társaság viszonylag kevés segítséget adhatott Jankó János számára, aki így fokozott mértékben emberfeletti munkát végzett, hiszen addig kutatatlan területekről gyűjtött hatalmas anyagot; a hasonló jellegű európai kiállítások sorában a legnagyobb szabásút és igényűt alkotta meg, még ha oly kevés beleszólása maradt is annak megvalósításába. Nem csoda, ha ez a kiállítás felvonultatta előképeinek valamennyi alapvető gyermekbetegségét. Elbontása után hosszú böjt következett a gondolat hazai történetében, ami oda vezetett, hogy az európai szabadtéri néprajzi gyűjteményalapítás korszakából elméletileg ugyan nem, gyakorlatilag azonban teljességgel kimaradtunk. Lényegében ugyanez jellemezte a második időszakot. A szabadtéri gondolatot Sebes-tyén Gyula, majd Györffy István, Bátky Zsigmond, Viski Károly és Vargha László tartotta ébren, és bár sokan csatasorba álltak mellettük, ebben az időszakban se sikerült szabadtéri néprajzi gyűjteményt alapítani. Ekkor készült el a balassagyarmati palóc udvar, amely azonban fogalmilag tájház 172 . A második korszak végén jelentkezett először markánsan a vidéki szabadtéri néprajzi gyűjtemények igénye, minden bizonnyal abból a kudarcsorozatból is táplálkozva, amely a központi gyűjtemény létrehozását jellemezte. A második világháborút követő időszak végre a hazai gondolat kiterebélyesedésének, a gyűjtemények létrejöttének időszaka. Tovább élt egyrészt a központi gyűjtemény létrehozásának igénye, s módszertani megvalósításához is egyre több szakmailag megalapozott útmutatás állt rendelkezésre. Zalaegerszeget Szombathely követte a múzeumépítésben. Aztán, hosszas huzavonák után Szentendrén is megindulhatott a központi múzeumépítés. Ezzel együtt a műemlékvédelem is bekapcsolódott a falusi építészeti emlékek
