Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Winkler Ferenc: A szabadtéri néprajzi gondolat előzményei és eszmetörténeti összefüggései

446 WINKLER FERENC ték: „szabadtéri" — műemléke, és nem sokáig váratott magára a XVIII. századi eredetű verpeléti kovácsmű­hely sem. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési koncepció­ját 1963-ban készítette el Vargha László és Erdélyi Zol­tán, melyhez az épületek kiválasztását segítő fotó do­kumentációt is mellékelték. Ez legnagyobb részben Vargha több évtizednyi saját fényképanyaga volt 157 . Ugyanebben az időszakban Szentmihályi Imre és Ba­rabás Jenő már javában folytatta terepbejárásait a Gö­cseji Falumúzeumhoz kapcsolódóan. Szentmihályi ti­zenöt esztendőn át kutatta fáradhatatlanul a göcseji fal­vakat 158 ennek az ügynek az érdekében. Helyszíni ku­tatásainak eredményeit 20 db szótár füzetkékből összeragasztott, cérnázott gyűjtőnaplóban rögzítette, amelyeket a Göcseji Múzeum dobozban őrzött. Meg­számlálhatatlan rajza, kommentárja és gyűjtési meg­jegyzése felbecsülhetetlen kincset rejt tudományunk és építkezésünk kutatása, a népi építkezés, és a hazai szabadtéri múzeológia számára egyaránt. A begyűjtött anyag rendszerezése ugyan 1982-ben megindult, de kiadásával máig adós a néprajztudomány. Az időköz­ben leégett, Május 1. Ligetben fölállított kávási ház a Göcseji Falumúzeum első építményének készült. Tö­retlen fáradozása eredményeként 159 1968-ban mégis­csak megnyílhatott az első hazai szabadtéri néprajzi gyűjtemény, a szegvidéki kistájat bemutató Göcseji Fa­lumúzeum 160 . Közben pedig Bárdosi János már tervez­te a Vasi Múzeumfalut Szombathelyen 161 . A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos tervé­nek vázlatát Barabás Jenő és Szolnoky Lajos készítet­ték el 162 . Munkájukban messzemenően felhasználták a szerveződőben lévő Magyar Néprajzi Atlasz és az Ala­kuló munkaeszközök munkálatai során felhalmozódott tapasztalatokat, amelyek a tervezet aprólékosságában vissza is tükröződnek. A tervezetet Szolnoky a Verband Europäischer Freilichtmuseen 1968. évi arnhemi ülé­sén ismertette is 163 . Ugyanő állította össze az adatgyűj­tés szempontjait ahhoz a munkához, amelynek ered­ményeként Zippelius Handbuch-ja számba vette Ma­gyarország szabadtéri néprajzi gyűjteményeit 164 . A Szabadtéri Néprajzi Múzeum elkészült telepítési tervének többszöri átdolgozását követően 165 , bizonyos összevonások után került sor a terv véglegessé formá­lására, amely ebben a változatában Európa egyik leg­ígéretesebb szabadtéri néprajzi gyűjteményét takarja. Elkészült a Vasi Múzeumfalu 166 , majd a nyíregyházi Sóstóra tervezett 167 , sőt már a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 168 programterve is és azóta mind­három látogatható. Időközben legifjabb szabadtérink, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba tervezett gyűj­temény tanulmánytervét is kidolgozták, és 1979-től építkezését is megindították — mára ez is látogatható. Külön szót kell ejtenünk Hollókőről, ahol az 1960-as évek végén indult meg a nagyszabású épületmentő és felújító munka Mendele Ferenc tervezése mellett. Var­gha László nevével újra találkozunk, aki ezúttal Diós­győrben tervezi egy észak-magyarországi mezővárosi épületegyüttes segítségével egy további regionális szabadtéri gyűjtemény létrehozását, ám ez a kísérlete is meghiúsul. Végezetül, ugyancsak említést érdemel Heves megye múzeumi szervezetének népi építészeti emlékeket őrző együttese, melynek jól átgondolt és több szempontot érvényesítő koncepciója és kivitelezé­se Bakó Ferenc nevéhez fűződik. Két évtizednyi fárad­ságos munkával olyan falusi építészeti diaszpórát ho­zott létre az északi megyében eredeti helyükön megőr­zött épületekből, amelyeket — összességében szemlél­ve — a megyei múzeumi szervezet szabadtéri néprajzi gyűjteményéről beszélhetünk, még akkor is, ha csupa „tájházakkal" van dolgunk 169 . Ehhez sok tekintetben hasonló folyamatot indítottak Veszprémben, de, mert a munka ott megrekedt, azt a megyét félbemaradtnak te­kintjük a szabadtéri néprajzi építőkockák hálózatának létrehozása összefüggésében 170 . Persze, nem hagyható figyelmen kívül az időközben megjelent településtörténeti és építészeti munkák so­kasága 171 , amelyek jelentős mértékben járultak hozzá a szabadtéri néprajzi gondolat, gyűjteményi hálózat és alternatíváinak magyarországi terjedéséhez. Összefoglalva: a hazai szabadtéri néprajzi gondolat története konkrét alakban egészen az Ezredéves Or­szágos Kiállítás néprajzi falujáig nyúlik vissza, amely 1896-ban valósult meg a Városligetben. A Magyar Nép­rajzi Társaság viszonylag kevés segítséget adhatott Jankó János számára, aki így fokozott mértékben em­berfeletti munkát végzett, hiszen addig kutatatlan terü­letekről gyűjtött hatalmas anyagot; a hasonló jellegű európai kiállítások sorában a legnagyobb szabásút és igényűt alkotta meg, még ha oly kevés beleszólása ma­radt is annak megvalósításába. Nem csoda, ha ez a ki­állítás felvonultatta előképeinek valamennyi alapvető gyermekbetegségét. Elbontása után hosszú böjt követ­kezett a gondolat hazai történetében, ami oda vezetett, hogy az európai szabadtéri néprajzi gyűjteményalapí­tás korszakából elméletileg ugyan nem, gyakorlatilag azonban teljességgel kimaradtunk. Lényegében ugyanez jellemezte a második idősza­kot. A szabadtéri gondolatot Sebes-tyén Gyula, majd Györffy István, Bátky Zsigmond, Viski Károly és Vargha László tartotta ébren, és bár sokan csatasorba álltak mellettük, ebben az időszakban se sikerült szabadtéri néprajzi gyűjteményt alapítani. Ekkor készült el a ba­lassagyarmati palóc udvar, amely azonban fogalmilag tájház 172 . A második korszak végén jelentkezett először markánsan a vidéki szabadtéri néprajzi gyűjtemények igénye, minden bizonnyal abból a kudarcsorozatból is táplálkozva, amely a központi gyűjtemény létrehozását jellemezte. A második világháborút követő időszak végre a ha­zai gondolat kiterebélyesedésének, a gyűjtemények létrejöttének időszaka. Tovább élt egyrészt a központi gyűjtemény létrehozásának igénye, s módszertani megvalósításához is egyre több szakmailag megalapo­zott útmutatás állt rendelkezésre. Zalaegerszeget Szombathely követte a múzeumépítésben. Aztán, hosszas huzavonák után Szentendrén is megindulha­tott a központi múzeumépítés. Ezzel együtt a műemlék­védelem is bekapcsolódott a falusi építészeti emlékek

Next

/
Thumbnails
Contents