Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Sáfián Szabolcs – Malgay Viktor: Újabb előfordulási adatok Somogy megye nagylepke fauna ismeretéhez (Lepidoptera: Macrolepidoptera)

380 SAFIAN SZABOLCS — MALGAY VIKTOR átalakulása miatt fokozottan veszélyeztetett. Gyenge repülése miatt nehezen kolonizál új területeket, az elszigetelt homoki gyep foltok beerdősülésével, záródásával a faj eltűnhet. Egyetlen, néhány négyzetméteren élő gyenge, elszigetelt állománya ismert, Középrigóc és Darány között. Bár a T.jacobeae nem védett faj, élőhelyeinek védelme fontos feladat volna a természetvédelem számára. A fent ismertetett 60 nagylepke fajból 31 a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet alapján védettséget élvez, ezen kívül több faj hazánkban is ratifikált nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá esik, illetve a dolgozatban szerepelnek az Európai Unió csatlakozási szerződésben rögzített védendő (Natura 2000) fajoknak újabb adatai is (1. táblázat). Külön kiemelésre kerültek a Vörös könyvben és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) ajánlásában szereplő fajok. Ez utóbbiak közül 2003ban 4 fajnak ténylegesen elindult az országos állományfelmérése: Zerynthia polyxena, Lycaena dispar, Maculine teleius, Maculine nausithous. Országos szinten kijelölésre kerültek a Natura 2000 területek, amelyek kijelölésénél a Proserpinus proserpina, Zerynthia polyxena, Parnassius mnemosyne, Lycaena dispar, Maculinea teleius, Maculinea nausithous, Euphydryas maturna, Apatura metis, Euplagia quadripunctaria fajok előfordulásait is figyelembe kellett venni. Több, a védett es védendő fajok listáján nem szereplő faj helyi szinten természetvédelmi jelentőséggel bír, mivel ökológiai igényeik speciálisak, ismert élőhelyeik elszigeteltek és/vagy feldarabolódtak, a faj életmódja kevéssé ismert, előfordulási adatainak száma alacsony. A Tyria jacobeae es a Spiris striata fajok a Belső-Somogy homokvidékein szélsőségesen száraz termőhelyeken, nyílt vagy zárt homoki gyepekben élnek. A Barcsi Borókás területén egyedül a Kuti-őrház környékéről vannak recens adataik, ahol a vasúti töltés oldalában él egy kis populációjuk. Ezt az élőhelyet a beerdősülés veszélyezteti. Hasonló élőhelyfoltok elszigetelve találhatók a Borókás más területein, amelyek természetes benépesülésére; a fajok életmódjából adódóan; kicsi az esély. Az élőhely beerdősülését célirányos természetvédelmi kezeléssel lehetne megakadályozni. Az elmúlt 50 évben, az intenzív kutatás mellett sem került elő Somogy-megyéből a Hyphoraia aulica. Előfordulási adatainak hiányát, a lepke ritkaságának ugyanúgy köszönhetjük, mint a kutatási módszerek, szokások megváltozásának. A régi módszerek között ugyanis a hernyók keresése, nevelése általános volt, ma pedig a faunisztika elsődlegesen a különböző fényforrások, fénycsapdák alkalmazását preferálja, ami, bár a leghatékonyabb módja a gyűjtésnek, önmagában nem elegendő a nagylepke fauna felméréséhez. A Diachrysia zosimi ökológiai igénye es tápnövénye is azonos a lápréti Maculinea fajokéival. A veszélyeztető tényezők is hasonlók, élőhelyei feldarabolódtak, elszigetelődtek. A rétek kezelésének hatása a fajra nem ismert. Természetvédelmi szempontból is figyelmet érdemlő faj az Atolmis rubricollis. Ritkaságának oka, veszélyeztetettsége nem ismert. Az utóbbi évek közül a 2003-as év kiemelkedő jelentőségű volt a déli elterjedésű vándorlepkék adatai tekintetében. Országos szintén megfigyelhető volt egyes ritka fajok tömeges előfordulása (Hyles livornica), illetve előkerültek olyan fajok példányai is, amelyeknek Somogy megye területéről és országosan is csak néhány előfordulását ismerjük (Noctua interjecta). Az Acherontia atropos vándorlepkének több somogy megyei példányát találták méhkaptárakban, azonban az adatok legtöbbje a dolgozatban nem került ismertetésre, mivel a lelőhely es a dátum bizonytalan. A kaptárakat évente többször áttelepítik, a méhlépbe beágyazott állatok pedig általában pergetéskor, takarításkor kerülnek elő, hónapokkal a behatolásuk után. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján még nem állítható bizonyossággal, hogy az Aedia leucomelas fajnál egy jelenkori areahatár-kiterjesztés figyelhető-e meg napjainkban. A lepke a legutóbbi években érte el hazánk délnyugati határait, és észak felé előrenyomul. Nem lehet, tudni, hogy a Villányihegységbeli megtelepedett állományán kívül stabilan megtelepszik-e országosan, illetve csak a számára kedvező években hatol északabbra. Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Dráva Völgye Középiskola vezetői testületét az iskola lepkész szakkörének támogatásáért, a Dráva Völgye Középiskola lepkész szakkör régi és jelenlegi tagjait a rengeteg terepi munkáért, adatért. Továbbá a Somogy Természeti öröksége Közalapítványt, a Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoportot a somogy megyei gerinctelen fauna védelmében tett munkájukért. Végül köszönet jár Dr. Ábrahám Leventének, aki a szakmai segítségen túl, szervezői munkájával es emberségével is részese volt e dolgozat létrejöttének.