Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Sáfián Szabolcs – Malgay Viktor: Újabb előfordulási adatok Somogy megye nagylepke fauna ismeretéhez (Lepidoptera: Macrolepidoptera)

380 SAFIAN SZABOLCS — MALGAY VIKTOR átalakulása miatt fokozottan veszélyeztetett. Gyenge repülése miatt nehezen kolonizál új területeket, az el­szigetelt homoki gyep foltok beerdősülésével, záródá­sával a faj eltűnhet. Egyetlen, néhány négyzetméteren élő gyenge, elszigetelt állománya ismert, Középrigóc és Darány között. Bár a T.jacobeae nem védett faj, élő­helyeinek védelme fontos feladat volna a természetvé­delem számára. A fent ismertetett 60 nagylepke fajból 31 a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet alapján védettséget élvez, ezen kí­vül több faj hazánkban is ratifikált nemzetközi termé­szetvédelmi egyezmény hatálya alá esik, illetve a dol­gozatban szerepelnek az Európai Unió csatlakozási szerződésben rögzített védendő (Natura 2000) fajok­nak újabb adatai is (1. táblázat). Külön kiemelésre kerültek a Vörös könyvben és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) ajánlásában szereplő fajok. Ez utóbbiak közül 2003­ban 4 fajnak ténylegesen elindult az országos állo­mányfelmérése: Zerynthia polyxena, Lycaena dispar, Maculine teleius, Maculine nausithous. Országos szinten kijelölésre kerültek a Natura 2000 területek, amelyek kijelölésénél a Proserpinus proserpina, Zerynthia polyxena, Parnassius mnemosyne, Lycaena dispar, Maculinea teleius, Maculinea nausithous, Euphydryas maturna, Apatura metis, Euplagia quadripunctaria fajok előfordulásait is figyelembe kellett venni. Több, a védett es védendő fajok listáján nem sze­replő faj helyi szinten természetvédelmi jelentőséggel bír, mivel ökológiai igényeik speciálisak, ismert élőhe­lyeik elszigeteltek és/vagy feldarabolódtak, a faj élet­módja kevéssé ismert, előfordulási adatainak száma alacsony. A Tyria jacobeae es a Spiris striata fajok a Belső-So­mogy homokvidékein szélsőségesen száraz termőhe­lyeken, nyílt vagy zárt homoki gyepekben élnek. A Bar­csi Borókás területén egyedül a Kuti-őrház környékéről vannak recens adataik, ahol a vasúti töltés oldalában él egy kis populációjuk. Ezt az élőhelyet a beerdősülés veszélyezteti. Hasonló élőhelyfoltok elszigetelve talál­hatók a Borókás más területein, amelyek természetes benépesülésére; a fajok életmódjából adódóan; kicsi az esély. Az élőhely beerdősülését célirányos termé­szetvédelmi kezeléssel lehetne megakadályozni. Az elmúlt 50 évben, az intenzív kutatás mellett sem került elő Somogy-megyéből a Hyphoraia aulica. Elő­fordulási adatainak hiányát, a lepke ritkaságának ugyanúgy köszönhetjük, mint a kutatási módszerek, szokások megváltozásának. A régi módszerek között ugyanis a hernyók keresése, nevelése általános volt, ma pedig a faunisztika elsődlegesen a különböző fény­források, fénycsapdák alkalmazását preferálja, ami, bár a leghatékonyabb módja a gyűjtésnek, önmagában nem elegendő a nagylepke fauna felméréséhez. A Diachrysia zosimi ökológiai igénye es tápnövénye is azonos a lápréti Maculinea fajokéival. A veszélyezte­tő tényezők is hasonlók, élőhelyei feldarabolódtak, el­szigetelődtek. A rétek kezelésének hatása a fajra nem ismert. Természetvédelmi szempontból is figyelmet érdem­lő faj az Atolmis rubricollis. Ritkaságának oka, veszé­lyeztetettsége nem ismert. Az utóbbi évek közül a 2003-as év kiemelkedő jelen­tőségű volt a déli elterjedésű vándorlepkék adatai te­kintetében. Országos szintén megfigyelhető volt egyes ritka fajok tömeges előfordulása (Hyles livornica), illet­ve előkerültek olyan fajok példányai is, amelyeknek So­mogy megye területéről és országosan is csak néhány előfordulását ismerjük (Noctua interjecta). Az Acherontia atropos vándorlepkének több somogy megyei példányát találták méhkaptárakban, azonban az adatok legtöbbje a dolgozatban nem került ismerte­tésre, mivel a lelőhely es a dátum bizonytalan. A kaptárakat évente többször áttelepítik, a méhlépbe be­ágyazott állatok pedig általában pergetéskor, takarítás­kor kerülnek elő, hónapokkal a behatolásuk után. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján még nem állítható bizonyossággal, hogy az Aedia leucomelas fajnál egy jelenkori areahatár-kiterjesztés figyelhető-e meg napjainkban. A lepke a legutóbbi években érte el hazánk délnyugati határait, és észak felé előrenyomul. Nem lehet, tudni, hogy a Villányi­hegységbeli megtelepedett állományán kívül stabilan megtelepszik-e országosan, illetve csak a számára kedvező években hatol északabbra. Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Dráva Völgye Középiskola vezetői testületét az iskola lepkész szakkörének támogatásá­ért, a Dráva Völgye Középiskola lepkész szakkör régi és jelenlegi tagjait a rengeteg terepi munkáért, adatért. Továbbá a Somogy Természeti öröksége Közalapít­ványt, a Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoportot a somogy megyei gerinctelen fauna védelmében tett munkájukért. Végül köszönet jár Dr. Ábrahám Leventének, aki a szakmai segítségen túl, szervezői munkájával es em­berségével is részese volt e dolgozat létrejöttének.

Next

/
Thumbnails
Contents