Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Sáfián Szabolcs – Malgay Viktor: Újabb előfordulási adatok Somogy megye nagylepke fauna ismeretéhez (Lepidoptera: Macrolepidoptera)

378 SÁFIÁN SZABOLCS — MALGAY VIKTOR Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetből (ÁBRAHÁM 1992) vannak adatai, veszélyeztetettsége nem ismert. Noctua janthe (Borkhausen, 1792) — Középrigoc kastélypark 1997. VII. 05. leg.: Grosics Á.; Középrigoc kastélypark 2001. VI. 24. leg.: Szűcs R.; Középrigoc kastélypark 2003. VI. 22. (2 pld.) leg.: Malgay V; Középrigoc kastélypark 2003. VI. 28. leg.: Malgay V; Látrányi Puszta, 2003. VIII. 29. (5 pld.) leg.: Sáfián Sz. A faj státusza bizonytalan, egyes szerzők önálló fajnak tartják (MENTZER et al 1991), míg mások a N. janthina [(Denis et Schiffermüller], 1775), korábban földrajzilag is elkülönült alfajaként tartják számon, amelynek területi elszigeteltsége mára megszűnt (RÉZBÁNYAI = Reser szóbeli közlése). A somogyi faunában a N. janthe állandónak tűnik, az újabb faunamunkákban mindenhonnan jelzik a jelenlétét (ÁBRAHÁM 1992, 2003, ÁBRAHÁM és UHERKOVICH 1994, 1998; UHERKOVICH és ÁBRAHÁM 1995). Noctua interjecta Hübner, 1803 — Középrigoc kastélypark 2003. VI. 22. leg.: Malgay V. Hazánkban ritka vándorlepke, első magyarországi példánya Somogy megyéből került elő (Hedrehely 1977. VIII. 08. leg.: Márton Zsófia) (UHERKOVICH 1980b). Kaposvár környékén is megtalálták (Ábrahám szóbeli közlése). A közelmúltból hazánk más területeiről is csak néhány példánya ismert (ÁBRAHÁM 2000, ÁBRAHÁM és UHERKOVICH 2000), (Fót Somlyó-hegy 2003. VI. 27. leg.: Sáfián Sz., Polonyi V.). Barcs környékéről ez az első előfordulása. Euxoa segnilis (Duponchel, 1836) Látrányi Puszta, 2003. VIII. 29. leg.:; Balatonlelle — Irmapuszta 2003. VIII. 29. leg.: Sáfián Sz. Tipikus psammofil faj, Somogyban kevés helyen találták, előfordulása mindenütt homoki gyepekhez kötődik (ÁBRAHÁM 2003). A természetes állapotú homoki gyepek visszaszorulása veszélyezteti az állományát. Lymantriidae Orgyia recens (Hübner, 1819) — Középrigoc kastélypark 2003. VII. 16. leg.: Malgay V; Középrigoc kastélypark 2003. VII. 20. leg.: Malgay V; Középrigoc kastélypark 2003. VII. 24. leg.: Malgay V. Ritka kisszövő fajunk, amely szórványosan az egész országban megtalálható, Somogyból sincs sok ismert előfordulása (ÁBRAHÁM és UHERKOVICH 2001). Barcs környékéről 2003-ban került elő. Viszonylagos ritkaságának oka nem ismert. Arctiidae Atolmis rubricollis (Linnaeus, 1758) — Középrigoc kastélypark (fénycsapda) 2003. VI. 19.(2 pld.) det.: Sáfián Sz. KOVÁCS (1953), faunamunkájában Kaposvár környékéről (Kiskorpád) említi a fajt, valószínűleg Nattán Miklós gyűjteménye alapján (ÁBRAHÁM 1990). Az utóbbi 50 évben az intenzív kutatás ellenére sem került elő Somogy megye területéről, a Dráva mentén is csak egy helyről sikerült kimutatni (Drávasztára Dráva-part 1 pld.) (ÁBRAHÁM és UHERKOVICH 1998). Újabb példányai a Középrigóci fénycsapda anyagából kerültek elő. A faj a mesterséges fényre reagál, 2003ból adatai vannak a Soproni-hegységből és a Bakonyból is (Sáfián nem publikált adatok). Irodalmi adatok szerint az A. rubricollis láperdei faj (VOJNITS et al 1991), amelyet azonban a legutóbbi soproni (száraz, csarabos-nyíres fenyér), illetve a bakonyi (hegyvidéki bükkös) adatai is megkérdőjeleznek. Spins striata (Linnaeus, 1758) — Darány, Kuti-őrház 1996. V. 22. leg.: Malgay V; Darány, Kuti-őrház 1998. VIII. 15. leg.: Malgay V; Darány, Kuti-őrház 2002. V. 24. leg.: Malgay V. Az Alföldön, nagy kiterjedésű homoki réteken, szikeseken, többfelé előforduló faj. A legutóbbi adatai alapján Somogy megyében csak Barcs környékéről lett kimutatva (UHERKOVICH 1978, UHERKOVICH és ÁBRAHÁM 1995). A darányi élőhelyei nyílt homoki gyepek, amelyek a beerdősülés által közvetlenül veszélyeztetve vannak. Hyphoraia aulica (Linnaeus, 1758) — Középrigoc Aranyospuszta 2003. V. 11. (4 pld.) leg.: Sáfián Sz., Malgay V KOVÁCS (1953) fauna-katalógusában említi a fajt Somogy megjelöléssel. A legutóbbi 50 évben más előfordulása nem volt ismert a megyéből. Új adatai a Barcsi Borókás területéről származnak. Az aranyospusztai volt állomásépület közelében, zsombéksásos (kiszáradt) mocsárban a hímek nagyobb tömegben villámgyorsan, cikk-cakkban repülve keresték a nőstényeket, közülük sikerült bizonyító példányokat gyűjteni. Ugyanaznap éjszaka a nőstényét fényen nem sikerült észlelni, a fény valószínűleg kevéssé vonzza, mert ÉRTI fénycsapdákból sincs sok adata (Szabóky szóbeli közlés). Az ország más területeiről is előkerült, az utóbbi években a csomádi Öreg-hegyen az imágót fényen gyűjtötték (Polonyi szóbeli közlés), Gyulán, a FehérKörös hullámterén hernyóit találta Petroly Zsolt (2001. III. 25.). Az irodalom szerint a lepke szárazabb füves területeken fordul elő (VOJNITS et al 1991), ennek némileg ellentmondani látszik a somogyi, erősen nedves (mocsaras) élőhelye és Gyulán (Békés megye), az ártéri előfordulása. Természetvédelmi jelentősége hazánkban nem ismert. Euplagia quadripunctaria (Poda, 1761) — Kuti-őrház 1998. VIII. 3. leg.: Malgay V; Kuti-őrház 2000. VII. 27. leg.: Malgay V; Középrigoc kastélypark 2002. VIII. 31. leg.: Malgay V; Középrigoc kastélypark 2003. VIII. 6. leg.: Malgay V. A hazánkban általánosan elterjedt és gyakori faj szerepel a Natura 2000 európai védett fajok listáján. Sem országosan, sem Somogy megyei viszonylatban veszélyeztetettsége nem áll fenn. Tyria jacobaeae (Linnaeus, 1758) — Darány Kuti-őrház 1996. V. 16. (4 pld.) leg.: Malgay V; Darány Kuti-őrház 1997. VI. 4. leg.: Grosics Á.; Középrigoc 1998. V 21. leg.: Malgay V, Darány Kuti-őrház 2002. V. 24. leg.: Sáfián Sz., Malgay V. A fajt eddig csak Középrigoc és Darány környékén valamint a Zselicben találták (ÁBRAHÁM 1992b, UHERKOVICH és ÁBRAHÁM 1995). Mindenütt alacsony egyedszámban került elő, ÁBRAHÁM és UHERKOVICH (1998) cikkükben rámutatnak arra, hogy a lepke a nyílt homoki gyepek visszaszorulása és