Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Honti Szilvia – Belényesy Károly – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hansel Balázs – Horváth Tünde – Kiss Viktória – Koós István – Marton Tibor – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Osztás Anett – Polgár Péter – P-Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sófalvi András – Virágos Gábor: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (2002–2003) Előzetes jelentés III
34 HONTI SZILVIA ETAL. kivételt képez a 3. sír, melyben a kisgyermeket jobb oldalára fektették, és feltehetően a 13. sír, mely nagyrészt elpusztult. A temetőben viszonylag magas a lóval és/vagy lószerszámmal eltemetettek száma. A korszak temetkezési szokásainak megfelelően az előkelők sírjaiba a halottal együtt eltemették lószerszámát. Az elhunyt egyik lovát pedig a halotti tor alkalmával feláldozták. Az állatot úgy nyúzták meg, hogy a lóbőrben benne maradtak a ló végtagjai és koponyája. Ezt a lóbőrt a balatonújlaki temetőben a halott lábánál összehajtva, az eredeti használatnak megfelelően felkantározva, helyezték el. Hat (egy kivételével férfi) sírban volt részleges lótemetkezés (1., 2., 4., 8., 9., 23. sír), két további sírban pedig lószerszám (6, 10. sír). Az 1. (X. t. 2.) és a 23. sírban (XI. t. 6.) fekvő férfi halott koponyáján nagyméretű trepanálást végeztek, mindkettő szélei besarjadtak. Sírrablásból származó bolygatást csupán az 1. sír esetében tapasztaltunk, ahol a rablógödör foltját is megfigyeltük. A rablógödör a medence tájékán volt, szinte a teljes testet megbolygatták, csupán a jobb láb maradt meg eredeti helyzetében. A feltárás során pusztán az íjtegez, a lószerszámok és a ló maradványai kerültek elő (X. t. 1.). Egy gyermeksír kivételével (20. sír), minden sírban találtunk használati tárgyakat és/vagy ékszereket, viseleti tárgyakat, melyek ezüstből és bronzból készültek. Kiemelkedően gazdagok voltak a 10, 15. és 17. női sírok. A 10. sírban egy nő és jobb karján egy csecsemő feküdt (X. t. 3.). Kaftánja szegélyét középen két sorban négyzet alakú, aranyozott ezüst, öntött veretek díszítették, ruhája V-kivágású nyakát pedig két sorban, sűrűn egymás mellett, rombusz alakú ingnyakveretek szegélyezték. Mindkét alkarján egy-egy nyitott végű, lemezes karperec volt (X. t. 6.). A felsőtesten talált fülesgombok valószínűleg az alsó ruházathoz tartoztak. A halott alsó lábszárain feküdt az egyedülálló, növényi motívumokkal díszített, aranyozott ezüstlemezekkel kivert nyereg (X. t. 5.). A nyereg első és hátsó kapáját kúpos fejű, ezüst szegecsekkel díszítették. A hátsó kapát kisebb ezüstlemezek, az elsőt nagyobb, ötszög alakú díszítetlen és aranyozott, növényi motívumos ezüst lemezek ékesítették. A nyereg mellett feküdt a kengyel, a hevedercsat és a zabla is (X. t. 4.). A15. sírban aranyozott ezüstlemezből készült hajfonatkorongpár feküdt a halott vállain (XI. t. 1.). A korongot növényi indákban végződő, mitikus állatalak díszíti. 45 A két korong függesztőszíjait egyformán díszítették kisebb, rozettás véretekkel. A ruházat záródásához tartozott a nyaknál talált fülesgomb. Egy sodrott, nyitott végű bronz, karperec pedig a koponya mellett került elő (XI. t. 2.). A 17. sírban enyhén jobb oldalára fordulva feküdt egy nő (XI. t. 3.). Szintén aranyozott ezüstlemezekből készült hajfonatkorongpárja volt, melyhez rozettákkal díszített függesztőszíjak és fejdísz tartozott. A hajfonatkorongokon központos elrendezésben, négyágú lóhere alakú motívum látható (XI. t. 4.). 46 Kaftánját négyzet alakú, aranyozott ezüst, öntött veretek díszítették. Gömbsorcsüngős fülbevalói a bordák között kerültek elő (XI. t. 5.). A feltárt sírok viseleti tárgyakban és mellékletekben való gazdagsága nem egyenletes. A fentebb röviden bemutatott sírok mellett általánosak voltak a lóbőrrel, lószerszámmal, íjtegezzel, nyíllal eltemetett férfiak és ezüstveretes ruhában eltemetett nők sírjai, de előkerült olyan sír is, melyben csupán egy gyűrű és egy karperec (14. sír) vagy néhány nyíl (4. sír) volt. A temető egyetlen aranytárgya (egy egyszerű hajkarika) az egyébként mellékletekben viszonylag szegény 23. sírban volt. A temetőben talált tárgytípusok többsége a 10. század közepének, második harmadának jellegzetessége. A mellékletek között szerencsésen sok pénzérme akadt. A 3. gyermeksírban a koponya alatt egy negyed érme volt, mely minden bizonnyal obulusként szolgált. Két sírban átfúrt, valószínűleg a ruhára varrt érmék voltak (6., 8. sír), míg a 25. sírban egy, peremén felfüggesztés céljából két helyen átfúrt, érme került elő. Sajnos az érmék erős korrodáltsága miatt a rajtuk lévő felirat a helyszínen olvashatatlan volt, és így meghatározásuk egyelőre nem volt lehetséges. A restaurálás befejezte után ezek segítségével remélhetőleg pontosabb keltezésre nyílik majd lehetőség. Az itt feltárásra került honfoglalás kori temető ebben a földrajzi környezetben kiemelkedő jelentőségű igen gazdag és egyedülálló leletanyagával. A temető feltárása különösen jelentős, mivel Somogy megye területén és a térségben eddig igen kevés került feltárásra. A fonyódi és balatonszemesi magányos sírok 47 , valamint a hasonló vörsi temető 48 mellett a honfoglalók előkelőinek egy újabb kis csoportját ismerhetjük meg 49 . Fonyód—Bézseny-puszta (M7 S-33 lelőhely) Gallina Zsolt A lelőhely Fonyódtól DK-re 3 km-re, a Kaposvár-Fonyód közötti műúttól K-re, a beszédes nevű Fehérbézseny és Feketebézseny, illetve a Nagyberek és az Ordai-berek között kiemelkedő ún. bézsenyi földnyelv középső részén helyezkedik el. A feltárás során kiderült, hogy több, közel észak-déli irányú dombháton húzódik a lelőhely. Ezt a leendő M7-es autópálya nyomvonala, illetve csomópontja ÉK—DNy-i irányban fogja átszelni (XII. t. 1.). 2003-ban 51 800 m2-en 1620 régészeti objektumot bontottunk ki, és dokumentáltunk a megelőző feltárás során. Kilenc korszak maradványait figyeltük meg. 50 Az elkülönített korszakok sokasága és nagy időbeli távlata nem véletlen. A Ny-ról, É-ról és Dről elterülő berkekből, vizenyős területekből kiemelkedő, a Balaton szomszédságában elhelyezkedő bézsenyi földhát minden korban alkalmas volt megtelepülésre. A múltban számos régészeti lelet, lelőhely került elő a környéken, és több kisebb régészeti ásatást is folytattak. 51 A legkorábbi periódust az újkőkori Dunántúli Vonaldíszes kultúra egyetlen gödre jelentette a lelőhely K-i felében. Említésre érdemes, hogy Fehérbézsenytől északra és délnyugatra több szórványos neolit lelőhely is ismert. 52 A Balaton-Lasinja-kultúra időszakából egy kút és néhány gödör került elő a lelőhely keleti (nyomvonal) és délnyugati (csomópont) részén. A Badeni kultúra kevés telepobjektumából egy, ún. fej nélküli, stilí-