Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Honti Szilvia – Belényesy Károly – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hansel Balázs – Horváth Tünde – Kiss Viktória – Koós István – Marton Tibor – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Osztás Anett – Polgár Péter – P-Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sófalvi András – Virágos Gábor: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (2002–2003) Előzetes jelentés III

34 HONTI SZILVIA ETAL. kivételt képez a 3. sír, melyben a kisgyermeket jobb ol­dalára fektették, és feltehetően a 13. sír, mely nagy­részt elpusztult. A temetőben viszonylag magas a lóval és/vagy ló­szerszámmal eltemetettek száma. A korszak temetke­zési szokásainak megfelelően az előkelők sírjaiba a halottal együtt eltemették lószerszámát. Az elhunyt egyik lovát pedig a halotti tor alkalmával feláldozták. Az állatot úgy nyúzták meg, hogy a lóbőrben benne ma­radtak a ló végtagjai és koponyája. Ezt a lóbőrt a balatonújlaki temetőben a halott lábánál összehajtva, az eredeti használatnak megfelelően felkantározva, he­lyezték el. Hat (egy kivételével férfi) sírban volt részle­ges lótemetkezés (1., 2., 4., 8., 9., 23. sír), két további sírban pedig lószerszám (6, 10. sír). Az 1. (X. t. 2.) és a 23. sírban (XI. t. 6.) fekvő férfi ha­lott koponyáján nagyméretű trepanálást végeztek, mindkettő szélei besarjadtak. Sírrablásból származó bolygatást csupán az 1. sír esetében tapasztaltunk, ahol a rablógödör foltját is megfigyeltük. A rablógödör a medence tájékán volt, szinte a teljes testet megbolygat­ták, csupán a jobb láb maradt meg eredeti helyzetében. A feltárás során pusztán az íjtegez, a lószerszámok és a ló maradványai kerültek elő (X. t. 1.). Egy gyermeksír kivételével (20. sír), minden sírban találtunk használati tárgyakat és/vagy ékszereket, vise­leti tárgyakat, melyek ezüstből és bronzból készültek. Kiemelkedően gazdagok voltak a 10, 15. és 17. női sí­rok. A 10. sírban egy nő és jobb karján egy csecsemő feküdt (X. t. 3.). Kaftánja szegélyét középen két sorban négyzet alakú, aranyozott ezüst, öntött veretek díszítet­ték, ruhája V-kivágású nyakát pedig két sorban, sűrűn egymás mellett, rombusz alakú ingnyakveretek szegé­lyezték. Mindkét alkarján egy-egy nyitott végű, lemezes karperec volt (X. t. 6.). A felsőtesten talált fülesgombok valószínűleg az alsó ruházathoz tartoztak. A halott alsó lábszárain feküdt az egyedülálló, növényi motívumok­kal díszített, aranyozott ezüstlemezekkel kivert nyereg (X. t. 5.). A nyereg első és hátsó kapáját kúpos fejű, ezüst szegecsekkel díszítették. A hátsó kapát kisebb ezüstlemezek, az elsőt nagyobb, ötszög alakú díszítet­len és aranyozott, növényi motívumos ezüst lemezek ékesítették. A nyereg mellett feküdt a kengyel, a heve­dercsat és a zabla is (X. t. 4.). A15. sírban aranyozott ezüstlemezből készült hajfo­natkorongpár feküdt a halott vállain (XI. t. 1.). A koron­got növényi indákban végződő, mitikus állatalak díszíti. 45 A két korong függesztőszíjait egyformán díszí­tették kisebb, rozettás véretekkel. A ruházat záródásá­hoz tartozott a nyaknál talált fülesgomb. Egy sodrott, nyitott végű bronz, karperec pedig a koponya mellett került elő (XI. t. 2.). A 17. sírban enyhén jobb oldalára fordulva feküdt egy nő (XI. t. 3.). Szintén aranyozott ezüstlemezekből készült hajfonatkorongpárja volt, melyhez rozettákkal díszített függesztőszíjak és fejdísz tartozott. A hajfonat­korongokon központos elrendezésben, négyágú lóhere alakú motívum látható (XI. t. 4.). 46 Kaftánját négyzet alakú, aranyozott ezüst, öntött veretek díszítették. Gömbsorcsüngős fülbevalói a bordák között kerültek elő (XI. t. 5.). A feltárt sírok viseleti tárgyakban és mellékletekben való gazdagsága nem egyenletes. A fentebb röviden bemutatott sírok mellett általánosak voltak a lóbőrrel, lószerszámmal, íjtegezzel, nyíllal eltemetett férfiak és ezüstveretes ruhában eltemetett nők sírjai, de előkerült olyan sír is, melyben csupán egy gyűrű és egy karpe­rec (14. sír) vagy néhány nyíl (4. sír) volt. A temető egyetlen aranytárgya (egy egyszerű hajkarika) az egyébként mellékletekben viszonylag szegény 23. sír­ban volt. A temetőben talált tárgytípusok többsége a 10. század közepének, második harmadának jellegzetes­sége. A mellékletek között szerencsésen sok pénzérme akadt. A 3. gyermeksírban a koponya alatt egy negyed érme volt, mely minden bizonnyal obulusként szolgált. Két sírban átfúrt, valószínűleg a ruhára varrt érmék vol­tak (6., 8. sír), míg a 25. sírban egy, peremén felfüg­gesztés céljából két helyen átfúrt, érme került elő. Saj­nos az érmék erős korrodáltsága miatt a rajtuk lévő fel­irat a helyszínen olvashatatlan volt, és így meghatáro­zásuk egyelőre nem volt lehetséges. A restaurálás be­fejezte után ezek segítségével remélhetőleg pontosabb keltezésre nyílik majd lehetőség. Az itt feltárásra került honfoglalás kori temető ebben a földrajzi környezetben kiemelkedő jelentőségű igen gazdag és egyedülálló leletanyagával. A temető feltárá­sa különösen jelentős, mivel Somogy megye területén és a térségben eddig igen kevés került feltárásra. A fo­nyódi és balatonszemesi magányos sírok 47 , valamint a hasonló vörsi temető 48 mellett a honfoglalók előkelői­nek egy újabb kis csoportját ismerhetjük meg 49 . Fonyód—Bézseny-puszta (M7 S-33 lelőhely) Gallina Zsolt A lelőhely Fonyódtól DK-re 3 km-re, a Kaposvár-Fo­nyód közötti műúttól K-re, a beszédes nevű Fehér­bézseny és Feketebézseny, illetve a Nagyberek és az Ordai-berek között kiemelkedő ún. bézsenyi földnyelv középső részén helyezkedik el. A feltárás során kide­rült, hogy több, közel észak-déli irányú dombháton hú­zódik a lelőhely. Ezt a leendő M7-es autópálya nyom­vonala, illetve csomópontja ÉK—DNy-i irányban fogja átszelni (XII. t. 1.). 2003-ban 51 800 m2-en 1620 régé­szeti objektumot bontottunk ki, és dokumentáltunk a megelőző feltárás során. Kilenc korszak maradványait figyeltük meg. 50 Az elkülönített korszakok sokasága és nagy időbeli távlata nem véletlen. A Ny-ról, É-ról és D­ről elterülő berkekből, vizenyős területekből kiemelke­dő, a Balaton szomszédságában elhelyezkedő bézse­nyi földhát minden korban alkalmas volt megtelepülés­re. A múltban számos régészeti lelet, lelőhely került elő a környéken, és több kisebb régészeti ásatást is folytattak. 51 A legkorábbi periódust az újkőkori Dunántúli Vonaldí­szes kultúra egyetlen gödre jelentette a lelőhely K-i fe­lében. Említésre érdemes, hogy Fehérbézsenytől északra és délnyugatra több szórványos neolit lelőhely is ismert. 52 A Balaton-Lasinja-kultúra időszakából egy kút és néhány gödör került elő a lelőhely keleti (nyom­vonal) és délnyugati (csomópont) részén. A Badeni kul­túra kevés telepobjektumából egy, ún. fej nélküli, stilí-

Next

/
Thumbnails
Contents