Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Hartner Anna: A Formica rufa L. és Formica pratensis Retz. (Hym.: Formicidae) napi aktivitásának vizsgálata belső-somogyi mintaterületeken
340 HARTNER ANNA mítiíavéíef sorszáma 6. ábra; Л közvetlen napsugárzás hatása az aktivitásra nirtavétel sorszáma 7. ábra: Csapadék hatása az aktivitásra A talaj- illetőleg bolyfelszínt érő közvetlen napsugárzás aktivitáscsökkentő hatását szemlélteti (2003. 08. 02-án Darányban mért adatok alapján) az 5. ábra. A II. bolynál az aktivitás drasztikus csökkenése tapasztalható a kék x-szel jelölt (5. és 7.) mintavételek alkalmával, majd a „kiesést" kompenzálandó átmeneti magasabb aktivitásszint a 8. mintavételnél. A kontroll I. boly esetében ugyanekkor — szórt sugárzás mellett — semmilyen átlagostól való eltérés nem tapasztalható. A hőmérsékleti minimumérték közelében a közvetlen napsugárzás ezzel ellentétes változást indukál: az aktivitásszint növekedését eredményezi (6. ábra). A csapadék aktivitáscsökkentő hatását vizsgálva az alábbiakat tudtam megállapítani: amíg a bolyfelszínt számottevő csapadék nem éri, a hangyautak forgalma folyamatos. A 7. ábrán a két vizsgált Formica ш /a-boly eltérő érzékenysége figyelhető meg. Az I. boly esetében a dolgozók mozgása csak a déli órákban kezdődő tartós esőnél állt le, a II. boly esetében már az átmeneti, kisebb csapadékhullás is az aktivtás átmeneti megszűnését eredményezte (2. mintavétel). A kapott eredmények megerősítik a korábbi, Formica pratensis Retz, valamint Formica polyctena Foerst. fajok aktivitásvizsgálatával kapcsolatos tapasztalatokat (Hartner, ined). Értékelés Az elvégzett mérések a Formica-fajok napi aktivitásmenetével kapcsolatosan hasonló eredményt adtak mind GALLÉ (1977), GÖSSWALD (1989) és DLUSSKY (1967), mind pedig szerző korábbi, Formica pratensis és Formica polyctena fajokkal végzett aktivitásvizsgálatainak eredményeihez (Hartner, ined). A szélsőértékek észlelésének időpontjában tapasztalhatók eltérések. Jelen kutatási eredmények és a korábbi publikációk adatait összevetve megállapíthatjuk, hogy az aktivitás keretéül a hőmérséklet által kijelölt határértékek szolgálnak. Ezen belül az aktivitásnak van egy, a napszakok által meghatározott ritmusa, melyet a bolyt érő közvetlen napsugárzás és csapadék mennyisége, valamint intenzitása befolyásolnak számottevő mértékben. Köszönetnyilvánítás A kutatómunkát az F029808 sz. kutatási pályázatában foglaltak szerint az OKTA is támogatta. Irodalom DLUSSKY G. M. 1967: Muravi roda Formica. — Moscow. GALLÉ L. 1977: Feeding activity and regulating factors of Formica pratensis Retz. (Hymenoptera: Formicidae). — Acta Biologica Szeged. 23 (1—4), 117—123 p. GÖSSWALD К. 1989: Die Waldameise I. — AULA Vlg., Wiesbaden. HARTNER A. (ined): Adatok a Formica polyctena Foerst. (Hym.: Formicidae) táplálkozásának ismeretéhez ROSENGREN R. — FOTELIUS W. 1986: Light: Dark-Inducted Activity Rhytms in Formica Ants (Hymenoptera: Formicidae). — Entomol. Gener. 11 (3/4), 221—228 p. STEBAEV I. V. —REZNIKOVA J. I. 1972: Two interaction types of ants living in a steppe ecosystem in South Siberia, USSR. — Ecol. pol. 20, 103—109 p.
