Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Szalóki Ildikó – Bódis Judit: A Lellei-Bozót és a Szemesi-Berek élőhelyei

288 SZALÓKY ILDIKÓ — BÓDIS JUDIT A fenti, domináns típusok mellett — annak ellenére, hogy a tőzegképződés a láp kiszárításával párhuzamosan megszűnt — maradtak fenn értékes, természetközeli élőhelyek. Az egykori lápvegetációra utaló növényzet a terület mélyebben fekvő részein található: a nádas gyommentes foltjai, a kékperjés kiszáradó láprét maradványa, a télisásos és a kormoscsátés. A két védett növényfaj, a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) és a kormos csaté (Schoenus nigricans) is itt fordul elő. A Lellei-Bozót és Szemesi-Berek vizsgálata azt mutatja, hogy a terület nagy része ugyan degradált, de természetközeli állapotúnak tekinthető. Sőt egyes foltjai kifejezetten értékesek, az egykori lápvegetáció reliktumai is megtalálhatóak benne. Ugy gondoljuk, hazánk területén alaposabb vizsgálattal sokfelé értékes foltokat találhatunk még. Ezért igen fontos, hogy mielőtt döntés születne egy terület sorsáról, valóban megtörténjen annak természetvédelmi szempontú, minél teljesebb feltárása. Köszönetnyilvánítás Ez úton is szeretnénk megköszönni Almádi László segítségét, aki mindvégig figyelemmel kísérte és hasznos tanácsaival támogatta munkánkat. Ugyancsak köszönet illeti Juhász Magdolnát, akinek biztatása és útmutatása a legnehezebb pillanatokban segített, és Zentai Kingát, aki az irodalmi feldolgozáshoz adott nélkülözhetetlen tanácsokat. A munkakörülmények biztosításáért és szemléletformáló gondolataiért fogadja köszönetünket Szabó István. Irodalom BÁRCZI G. 1951: Atihanyi apátság alapító levele, mint nyelvi emlék. In: BOLLA I. — ROTTLER F. (1998): Szemelvények az 1526 előtti magyar történelem forrásaiból I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. BÉL M. 1723-1735: Veszprém-vármegye leírása. In: MADARÁSZ L. (szerk.)(1989): Veszprém Vármegye Kiadványai VI. p. 191. BENDEFI

I. — V NAGY I. 1969: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest BORBÁS V 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, Budapest, pp. 128-131. BORHIDI A —SÁNTAA. (szerk.)1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. CHOLNOKY J. 1918: A Balaton hidrogeográfiája. Horánszky, Budapest. GYULAI F — HERTELENDI E. — SZABÓ I. 1991: Frühmittelalterliche Pflanzenfunde und ihre Datierung vom Gebiet des Plattensees. Magyar Mg. Min. Köziem. Budapest. 1990-91. pp. 17-40. FEKETE G. — MOLNÁR ZS. — HORVÁTH F 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. HERMAN О. 1887: A magyar halászat könyve. Természettudományi Társulat, Budapest. Reprint Arena 1991. pp. 480. HORVÁTH A. 2004: Miért is van itt ez a mélyedés? Élet és Tudomány. LIX. 12. pp. 370-373. HIRSCH A. 1903: Somogy-megye gazdasága. In: LACKZKÓ A. (szerk.)(1988): Boglárlelle. VT. Kiadványa, pp. 183. JANKÓ A. 1997: Magyarország topográfiai térképezése az I. Katonai Felméréstől 1950-ig. Hadtörténeti Térképtár, Budapest. JÁVORKA S. 1937: Az Echinocystis lobata (Michx) Torr et Gray terjedése Magyarországon. XXXIV. kötet. 3-4. füzet. pp. 118-120. KÁRPÁTI I. 1974: A Balaton és partvidékének magasabb rendű növényzete. In: TÓTH K. (szerk) (1974): Balaton. Panoráma, Budapest, pp. 108-116. LIGETI L. 1974: A Balaton és szabályozása. Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, pp. 5-82. Magyar Értelmező Kéziszótár. 2003: Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. átdolgozott kiadás, p. 118. MÁGOCSY-DIETZ S. 1914: Adatok a Balaton és környéke flórájának ismeretéhez. Bot. Közlem. XIII. kötet 5-6 füzet pp. 117-127. Műszaki leírás lelle-szemesi bozótok lecsapoló tervéhez. (1910). Somogy Vármegye Levéltára 219/910. Vízügyi Levéltár, Budapest. NAGY D. 2003: Tájtörténeti kutatások a Gömör-Tomaikarszton I. —A történelmi táj rekonstrukciója az ANP környezetében az MII. Katonai Felmérések alapján. ANP Füzetek II. pp. 107-143. PRISZTER SZ. 1955: Az Echinocystis lobata újabb terjedése. Bot. Közi. XLVI. kötet. 1-2. füzet. pp. 115-119. RAB J. 2001: Népi növényismeret a Gyergyói-medencében. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, p. 83. SÁGI K. 1971: Újabb balatoni vita. Földr. Ért. 20. pp. 485-490. SIMON T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. SZABÓ I. 2000: A Balaton természetvédelmi botanikai kutatása, különös tekintettel a parti lágyszárú növényállományokra. Magyar Vízivad Közlemények. 6. Sopron, pp. 65-111. SZABÓ I. 2001: A balaton-vidéki gyepek botanikai és ökológiai jellemzése. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok. 17. pp. 66-70. TAKÁTS GY 1934: Adatok a somogyi Nagyberek gazdaságos településtörténetéhez. Egyet. Földr. Int. Kiadv. 51. sz. Pécs. VIRÁG Á. (szerk.)1997: A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda Kft., Eger. Zalavári Apátság iratai (1827, 1838) Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg.