Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Magyar Kálmán: A kaposvári vár területén végzett legújabb régészeti kutatások eredményei

192 MAGYAR KÁLMÁN Ásatásunk szerint a belső tornyos várkastély a 14. század közepére felépülhetett, a 15. századra pedig kívül sokszögű tornyokkal rendelkezett. Ezek a kőalapozásra felépített téglavárfalak 1,5 m szélesek voltak és járószintjük (lerakott kőlapokból!) átlagosan is a jelenlegi szinttől 70 cm-es mélységben található. (6. ábra) A török korban épült fel a K-i szárny K-i 1,4 m széles, illetőleg a vele megegyező D-i szárny D-i külső téglafala. (1—2. ábra) Az újabb kori építkezésekkel jelentősen feldúlt belsővár területéről idomtéglák, facölöp maradványok és török kori gerendák, deszkák, jelentős mennyiségű kerámia, vas és állatcsont, különböző növényi anyagok kerültek elő. Az őskori kerámiákból kiemelkednek a bronzkori, mészbetétes díszítésű darabok, valamint a 12—13. századi hullámvonalas, szalagfonatos és a fenékbélyeges kerámiák. Több finom, fehér, bordázott 14—15. századi kerámia és bevágott, pecsételt díszű korsó, kancsó darabjai is voltak közöttük. A jellegzetes török mázas kerámiák, valamint sima pohár, bögre alakú kályhaszemek mellett, a késő reneszánsz zöldmázas kályhacsempék is előkerültek. A piros alapon bepecsételt, rádlizott díszű ún. bosnyák korsó és egyszerűbb kézi korongos kerámia is megtalálható. A 14—15. századi cölöpre kőből és téglából épült, belső toronnyal rendelkező várkastély 42x42m-es alapterületű volt. Eredetileg sokszögű toronnyal (ÉK-i), illetőleg tornyokkal rendelkezett. Későbbi, 15—16. századi a félköríves ún. rondellának a felépítése. Ezt bővíthették K-i irányban egy 4 m széles szárnnyal. Ehhez a K-i szárnyhoz csatlakozott az eredetileg 11,5—15 m széles várárok. A török korban itt volt a palánk, illetőleg a gerendára fektetett deszkaátjáró, azaz híd. Ennek az átjárónak a K-i végénél egy újabb fal vezet a középsővár irányába. 1 Már 1993-ban készítettünk Virányi István városi főépítész kérésére egy 10 évre lebontott, a kaposvári vár régészeti kutatására vonatkozó ún. ütemtervet (Ld. RRM Rég. Adattára) A Vár utca és a Kakasos tér kutatására 2002-ben Fábián Éva városi főépítész kérésére újólag készítettünk egy rövid távú leletmentési ütemtervet. Sajnos az anyagiak hiányában eddig még ez sem került megvalósításra. 2 A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Örökség Program 99 pályázatán nyert összeg a tíz évre tervezett kutatás beindítására adott csak lehetőséget. Az 1970—1988 közötti és a 2001. évi megfigyeléseink, valamint Soós István festőművész (aki az 1920-as évektől az 1950-es évekig a Rippl-Rónai Múzeum munkatársa volt) elmondása szerint: a belső vár második, az ÉNy-i részen lévő kör alakú ágyútornyának falmaradványai az É-i, az ún. zsákraktár DNy-i sarkánál találhatók. Berta Gyula és Lévai József a mai MOL benzinkút építése során látták az É-i palánkfal cölöpmaradványainak a kiszedését. Ásatásunk megkezdésének első napján együtt helyszíneltünk Virányi István városi főépítésszel a Malomárok Pláza felé eső partján.

60 Virányi István telefonon azt a bejelentést kapta, hogy a Malomároknál falat talált a Strabag építőbrigádja. A Közlekedés Felügyelet épületének sarkától ÉK-re 20 m-re épült a Malomárkon keresztül az a híd, amely a Kontrásy utca vonalában húzódik. Itt az áteresz betonjának lerakásakor két oldalt — a munkások közlése szerint — 1 m széles téglafalmaradványt láttak. Ásatásunk befejezése előtt Szíjártó István művezető (VAÉP Szerk. Kft.) bejelentette, hogy a középkori vártól 1 km-re D, Dny-ra, a Kapós hídtól 35—40m-re földmunka során 3,5 m-es mélységben kettős cölöpgerenda sorát találta. Ez a feltöltéssel megerősített cölöpsor É—D-i irányban húzódott felfelé a domboldalban. Vékony deszkák és bedöngölt téglák között zöldes, feketés, folyatott mázas tál darabjai is előkerültek.

61 Ezek a véletlenszerűen előkerült leletek is bizonyítják, hogy mennyire lényeges lenne a kaposvári vár tervszerű kutatása, illetőleg gyors helyreállítása és bemutatása. Természetesen a tervszerű régészeti kutatások feladata lesz nemcsak a belsővár, hanem az ún. középső vár pontos alaprajzának a meghatározása. Az is biztos, hogy a közölt rajzunkon nem szereplő külső, azaz a harmadik vár területe a Vár utca széléig, egészen a régi Széchenyi térig, valamint ellenkező irányban egészen a Kapóson túli területre is kiterjedhetett. Ezt a feltételezést az 1970—2001 között folytatott régészeti megfigyeléseink már igazolni látszanak.

62 3 Ebben az évben indult az ún. Plaza építési program kivitelezési munkája, amely a Vár utca és a Berzsenyi utca DK-i sarkát, így a külsővárból kivezető fahidat és annak védelmi rendszerét érintette. Ezen a területen azonban nem kaptunk lehetőséget a szükséges megelőző feltárások elvégzésére. 4 Magyar Kálmán: A középkori kaposvári vár és város története Tanulmányok Kaposvárról Kaposvári Kiskönyvtár 5. Kaposvár, 1988. (szerk.: Laczkó András) (Továbbiakban: Magyar 1988.) 3-36., Magyar Kálmán: Somogy várai és Jegyzetek