Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés a Kaposvár – 61-es elkerülő út 29. számú lelőhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dűlőben 2002-ben végzett megelőző feltárásról

ELŐZETES JELENTÉS A KAPOSVÁR — 61-ES ELKERÜLŐ ÚT 29. SZÁMÚ 167 LELŐHELYÉNEK MEGELŐZŐ FELTÁRÁSRÓL azaz kis kerek tálka, amelynek széles peremén egyegy nyúlvány is előfordul (12. kép, 1.). A kerámiaanyagban szerepelnek még miniatűr edénykék (11. kép 3.). A leletek között megtalálhatóak olyan agyagtárgyak, amelyeket a kutatás általában agyagkerekeknek nevez. Lelőhelyünkön azonban olyan nagy számban kerültek elő, hogy azokat inkább orsógomboknak minősíthetjük. Ezekkel ellentétben valóban kereket ábrázol az általunk bemutatott töredék (13. kép 5.). Különlegesnek mondható három, agyagból formált, emberi lábat ábrázoló tárgy, egyetlen edény részei lehettek (13. kép. 1—3.). A sort egy aprócska „tégellyel" zárjuk, oldalára két szemet szúrtak és egy szájat karcoltak be. Kisgyermek készíthette, vagy gyereknek készült (13. kép 4.). A helyi bronzművességre három, balták öntésére szolgáló öntőforma töredéke utal. A 144. objektumból való töredéken az eszköz vágóéi felőli vége látható. A forma téglavörös színű, nagyon jól tömörített és jórészt kvarchomokkal soványított agyagból készült, benne mésznyomokkal (14. kép). A191. objektumban talált töredéken az eszköz vágóéi felőli, nagyobb része látszik. A forma kerámiazúzalékkal és homokkal soványított, kívül fekete, belül vörös színű, a bemélyített része azonban szürke (15. kép). A 702. veremből származó lelet belső oldala vörös színű, a forma belsejének nagy részét mész borítja. Hátoldala fekete, eredetileg fényezett felületű, jórészt kerámiazúzalékkal soványított agyagból készült (16. kép). Nyéllyukas balta öntésére szolgált, magát az eszközt az ún. kozaraci típusba sorolhatjuk (KUNA 1981, 36., Taf. XXVII. 1—2., 4—5., 7., KULCSÁR 1999b, 20.). E leleteket azért is mutattuk be ilyen részletesen, mert kevés öntőforma ismert a kultúra eddigi leletanyagában. A telep fennállásának, használati periódusainak pontosabb megállapításául szolgálhat az egymással szuperpozícióban lévő gödrök anyagának elemzése. E tárgykörben fontos lehet az a megfigyelés, miszerint csak a K-i, egyetlen körárokkal határolt teleprészen belül került elő a Kisapostag-kultúra kerámiaanyaga (nem 1 A lelőhelyet az M7 autópálya építése során tárták fel. Osztás Anett, ásatásvezetőnek köszönet a hivatkozásért. A jelenséget a Gallina Zsolt által készített légifotókon fedeztük fel. 2 Ezúton köszönjük a restaurátor csoport munkatársai és Birkás János, gépkezelő segítségét. 3 Az antropológiai vizsgálatokat dr. Zoffmann Zsuzsanna végezte, köszönöm segítségét. Eredményeit az emberi maradványokat tartalmazó objektumok közlésével együtt egy későbbi tanulmányban szeretnénk ismertetni. önállóan, hanem Somogyvár-Vinkovci-kultúrás, összetett objektumkomplexumokban). Az ún. harangedényes edények népének leletanyagára jellemző, csontból készült csuklóvédő lemez ugyanezen teleprész egyik gödréből származik. Lelőhelyünk a kerámiatípusok sokfélesége és díszítésmódja miatt Szava, Nagyárpád, Zók telepanyagához áll a legközelebb (BANDI 1984, 127—128, Taf. 28—30, ECSEDY 1978, ECSEDY 1983, 71, IV. t.). A Kaposújlakon feltárt, többszörösen! erődített teleprészlet az eddigi legnagyobb a SomogyvárVinkovci-kultúra eddig ismertté vált lelőhelyei közül! A késő bronzkori urnamezős kultúra településrészlete bizonyult a legkisebbnek a lelőhelyen. A telepobjektumok, gödrök, tároló vermek a K-i szelvény patak felőli, K-i részében elszórtan helyezkedtek el. Említésre érdemes az a másodlagos helyzetű kohóomladék, amely többek között salakot, a kohófal egyik oldalán salakos, ág- és vesszőlenyomatos, másik oldalán sárga agyagtapasztásos darabjait, valamint másodlagosan átégett hombártöredékeket tartalmazott. Utóbbiak között deformált, salakszerű vékony réteggel fedett töredékek is voltak, ez alapján feltehetően a kohóba építették azokat. Kiemelhetjük még az egyik tároló verem alján, öszszenyomott állapotban lelt, két nagy hombáredényt. Ebből a korszakból származik a legtöbb bronzlelet a lelőhelyről, díszített tűk különböző változatban nagy számban fordultak elő. A Kaposújlak-Várdombon feltárt őskori lelőhely több szempontból is fontos részét képezheti a dunántúli őskorkutatásnak. Hiszen minden egyes kultúra településmaradványa újabb elemekkel gazdagítja eddigi ismereteinket. Emiatt is szerettük volna részletesebben bemutatni, hogy megfigyeléseink minél előbb a szakmai köztudatba kerülhessenek. Ásatásvezetők: Gallina Zsolt, Somogyi Krisztina, munkatársak: Molnár István, Sipos Carmen, technikusok: Mészáros Szilvia, Szőke Gábor, Gyergyádes Tibor, Barta Gábor, Molnár László, Dobosi Csaba

7 4 A szarvasmarhavázak feldolgozását dr. Vörös István (MNM) végzi, munkáját előre is köszönjük. 5 A kérdést újabb légifotózás, illetve geomágneses vizsgálatok dönthetik el. A légifotókat Gallina Zsolt készítette. 6 E lelőhelyről származó belső díszes táltöredékeket ismertetett Kulcsár Gabriella a településre utaló szórványleletek között (KULCSÁR 1999a, 118., 124.). 7 Ezúton is köszönöm mindenki munkáját. Jegyzetek