Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

K. Zoffmann Zsuzsanna: Őslakosok és bevándorlók a neolitikus és rézkori Kárpát-medencében az embertani adatok alapján (A Somogy megyében újonnan feltárt Badeni temetők Penrose-analízise)

ŐSLAKOSOK ÉS BEVÁNDORLÓK A NEOLITIKUS ÉS RÉZKORI 129 KÁRPÁT-MEDENCÉBEN AZ EMBERTANI ADATOK ALAPJÁN hely-Kotacpart, Konyár, Magyartés, Nosa-Biserna obala, Pécel-Faiskola u.10., Szentes-Kistőke-Szegi tanya, Szentes-Teés + Tiszaluc-Sarkadpuszta, Vajska-Baba Sivaĉka); 12. Budapest-környéki Badeni sorozat (ZOFFMANN, közöletlen, vö. fentebbi felsorolás); 13. Balaton-vidéki Badeni sorozat (ZOFFMANN, közöletlen vö. fentebbi felsorolás); 14. Egyéb Badeni leletek sorozata (ZOFFMANN, közöletlen vö. fentebbi felsorolás). В — Közép-Európa 1. Csehországi Vonaldíszes kerámia (ZOFFMANN 1984), 2. Bruchstedt, Vonaldíszes kerámia (BACH 1978), 3. Németországi és elzászi Vonaldíszes kerámia (RIQUET 1970), 4. Sondershausen, Vonaldíszes kerámia (BACH 1978), 5. Brzesc Kujawski, Jordanov kultúra (WIERCINSKI 1973), 6. Schonstedt, Walternienburg-Bernburg kultúra (BACH—BACH 1972), 7. Csehországi Zsinegdíszes kerámia (CHOCHOL 1964), 8. Németországi Zsinegdíszes kerámia (BACH 1966), 9. Lengyelországi Zsinegdíszes kerámia (WIERCINSKI 1973), 10. Ztota kultúra (WIERCINSKI 1973); С — Északkelet-, Kelet-Európa 1. Baltikumi Fésűsgödrös kultúra (DEBEC 1973), 2. Lengyelországi Gömbamforás kultúra (WIERCINSKI 1973), 3. Balanovo kultúra (DEBEC 1973), 4. Fatjanovo kultúra (DEBEC 1973), 5. Tripolje kultúra (DEBEC 1973), 6. Bilcze Zlote, Tripolje kultúra (WIERCINSKI 1973), 7. Dereivka, Dnjepro-Donjec kultúra (ZINEVIĈ 1967), 8. Volnoje, Dnjepro-Donjec kultúra (SURNINA 1961), 9. Vovnigi, Dnjepro-Donjec kultúra (ZINEVIĈ 1967), 10. Srednji Stog 2. kultúra (ZINEVIĈ—KRUC 1968), 11. Romániai Okkersíros kultúra (SCHWIDETZKY1978); D — Délkelet-Európa és Anatólia 1. Cemavoda, Hamangia kultúra (NECRASOV —CRISTESCU—BOTEZATU—MIU 1982), 2. Cernica, Boian kultúra (NECRASOV 1986), 3. Ruse, Gumelnica kultúra (BOEV 1972) 4. Nea Nikomedeia, neolitikum (ANGEL 1973), 5. Görögországi neolitikum és EH periódus (ANGEL 1944), 6 Trója I—V. réteg, neolitikum (ANGEL 1951), 7. Közép- és Kelet-anatóliai chalkolitikum (ANGEL 1951). A fenti felsorolás szerint a Penrose-analízisbe öszszesen 42 sorozat került bevonásra, területileg legtöbb a Kárpát-medencéből és legkevesebb a délkeleti térségből. A felsorolás sok helyen foghíjas, térben és időben is jelentős hiatusok figyelhetőek meg, ezeket azonban jelenleg még nem lehetséges kitölteni, nagy területekről és jelentős időszakokból hiányzanak ugyanis az embertani sorozatok (Erdélyből, vagy a Balkán középső és nyugati részéről pl. egyetlen sorozat sem ismert), s így kényszerűségből igen fontos kultúrák, népességek egyelőre még hiányzanak az összehasonlításból. A 3. táblázat a három Badeni sorozatnak a többi sorozattól való általánosított nagyság + forma távolságait tartalmazza (C

R

2-értékek) a vizsgált sorozatok területi megoszlását követve. Mivel a Penrose-analízis természetéből fakadóan a vizsgálatkor valamennyi sorozat egymás közötti távolságának meghatározására sor kerül, az elemzés eredményei egyben a Kárpát-medence többi sorozatának Penrose-kapcsolataira is rávilágítottak, utalva az e sorozatok által képviselt egyes népcsoportok egymáshoz való nagyság + formabeli azonosságára, közelségére, vagy éppen távolságára is. Ezen eredmények hosszadalmas számszerinti felsorolásánál azonban a sorozatok szerteágazó kötődéseit, s az ezek nyomán kialakuló csoportosulásaikat sokkal látványosabban és áttekinthetőbben ábrázolják a C

R

2-értékek alapján megszerkesztett dendogramok, habár ezek időnként, nagy számú sorozat bevonása esetén — a módszer természetéből fakadóan — torzításokat is eredményezhetnek. Ennek kiküszöbölésére külön-külön dendogram készült egyrészt csupán a Kárpát-medencei sorozatok, másrészt ezek és a három fő földrajzi csoport sorozatainak C

R

2-értékei alapján, annak reményében, hogy a megszerkesztett dendogramok Kárpát-medence más neolitikus-rézkori népcsoportjának eredet-kérdéseihez is adatokat szolgáltathatnak. A Penrose-analízis eredményei A megadott földrajzi egységek szerint a jelen cikk mellékleteként négy dendogram szerepel, melyek először is Kárpát-medence neolitikus és rézkori sorozatai (A csoport), másodszorra Kárpát-medence és KözépEurópa (A és В csoport), harmadszorra Kárpát-medence és Északkelet—Kelet-Európa (A és С csoport), végül pedig Kárpát-medence és Délkelet-Európa + Anatólia (A és D csoport) sorozatainak kötődéseit mutatják. A dendogramokon belül az egymással szignifikánsan azonos, illetve egymáshoz hasonló sorozatok csoportokba, ún. clusterekbe tömörülhetnek, s ezek a clusterek feltehetően genetikai kapcsolatokra utalva, bizonyos mértékben az adott népcsoportok eredetkérdésének megválaszolásához járulhatnak hozzá. A — Kárpát-medencei sorozatok Kárpát-medence 14 neolitikus és rézkori sorozata a dendogramon két clusterbe tömörül. Az un. „A" clustert a Közép-európai VK, három sorozat a lengyeli kultúrából, a Tiszai, a Vinĉa valamint a Bodrogkeresztúri kultúrák sorozatai alkotják, melyek egymáshoz való kötődése kifejezetten szignifikáns, míg kapcsolatuk a másik, kisebb clusterrel messze a szignifikancia-határon túlra esik. Ez utóbbiban a három Badeni, a Körös(+Cri§) és a Starĉevo sorozatok találhatók, olyanok, mellyekkel kapcsolatban régészeti hipotézisként erős déli-délkeleti komponens bevándorlása is felmerült. A két tömbből a Lepenski viri és a Klaszszikus AVK + Bükk sorozatok kimaradtak, e kettő sem a clusterekkel, sem egymással nem mutat szignifikáns kötődést.