Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

K. Zoffmann Zsuzsanna: A Badeni népesség Balatonőszöd lelőhelyről való embertani leleteinek ismertetése

116 К. ZOFFMANN ZSUZSANNA arthrosisos elváltozás a nyak, pontosabban fej mozgáskorlátozását eredményezhette. S-88. — adultus-maturus korú nő: A lelet csupán az agy- és arckoponya töredékeiből áll, melyek alapján pontosabb életkormeghatározás nem volt elvégezhető. Fogazat: Az összesen 19 megőrződött fogon sem kóros elváltozás, sem anatómiai variáció nem volt megfigyelhető. Az abrázió 2 fokozatú. S-89. — 3-4 éves gyermek: A lelet csupán az agykoponya töredékeiből és a jobb oldali maxilla töredékéből áll. Az életkor meghatározásának alapja a fogazat volt. Sz.n.(S-65?) — aduitus korú férfi: A sorozathoz tartozó, de sírszám nélküli lelet agykoponyából, a jobb oldali os zygomaticumból, a mandibula töredékeiből, valamint az első három nyakcsigolyából áll. Leírás: A robusztus, ovo-pentagonoid, illetve ház körvonalú agykoponya hosszú, keskeny, középmagas/magas, hyperdolicho-ortho-akro/hyperakrokran, a tarkó curvoccipitális, a széles homlok pedig hypereurymetop. Az arc keskeny, de más jellemzője nem állapítható meg. Fog a csontok között nem őrződött meg. Patológia: Sem a koponyán, sem a nyakcsigolyákon kóros elváltozás, vagy valamilyen korabeli sérülésre utaló nyom nem figyelhető meg. Sz.n. (S-65?) — maturus korú férfi: A lelet kizárólag vázcsontok töredékeiből áll. Az ezek között fellelhető nyakcsigolyák kizárják az előző tétel koponyájával való összetartozás lehetőségét. Leírás: A hosszcsontok töredékessége, illetve hiányosság miatt testmagasság számítására nem volt lehetőség. Patológia: Az egyik alsó borda esetében a csont stemalis végéhez közel gyógyulóban lévő törés nyoma látható. A csontvégek a töréskor nem mozdultak el eredeti helyzetükből, s a gyógyulás során gyulladás nem lépett fel. Elképzelhető, hogy a bordatörés, más, haláltokozó egyéb sérüléssel együtt következett be. S-91. — 5—6 éves gyermek: A töredékes gyermekkoponya és néhány vázcsont esetében a halálozási életkor megállapítása a fogazat alapján történt. — Anatómia variáció: A csonttöredékek között egy igen nagy méretű (42 x 36 mm) inka(?)csont őrződött meg. III. A demográfiai alapadatok áttekintése A sorozat demográfiai megoszlása mindenféle szempontból aránytalan. A gyermekek összességében megfelelő részesedési aránya (42,2%), az egyes korcsoportokra lebontva már ellentétes a várt értékekkel (inf.l.: 24,4%, inf.II.: 17,8%). Az igen jelentős férfihiány (8 férfi — 14 nő), valamint a férfiak aduitus, illetve a nők maturus kori legmagasabb halálozási aránya pedig szintén eltér a megszokott képlettől. A magyarázatot a csecsemő/kisgyermek halottak esetében lehet a sekély sírgödröknek az erózió/földművelés során általánosan megszokott megsemmisülésében, vagy esetleg az ilyen fiatal halottaknak temetőn kívüli eltemetésében keresni, a felnőttekkel kapcsolatos demográfiai rendellenességek okai azonban nagy valószínűséggel a lelőhelyen feltárt jelenségek rituális jellegével függhetnek össze. A leletek igen alacsony kvantitatív és főleg kvalitatív reprezentációja, valamint a lelőhely csupán részleges feltártsága azonban meggátolja a kérdés kielégítő megválaszolását. Mivel a lelőhelyen több olyan gödör is feltárásra került, amelyben több csontváz volt, érdemes megvizsgálni ezek nem és halálozási életkor szerinti megoszlását. Az adatok ilyen szempontból az alábbiak szerint csoportosíthatók: Két váz egy gödörben: két esetben két-két gyermek, egy-egy esetben egy férfi és egy gyermek, illetve egy nő és egy gyermek, 1 esetben pedig két juv. váz, közülük az egyik nő volt. — E csoport esetében törvényszerűséget a nem/életkor szerinti megoszlásban nem lehet megállapítani, a két utolsó esetben pedig még azt sem lehet eldönteni, hogy kettő, vagy három halottat helyeztek-e a gödörbe. Három váz egy gödörben: két esetben juv. illetve ad.nő mellett két-két gyermek, a harmadik esetben pedig egy juv. nő és egy gyermek váza mellől a harmadik egyén csontjai nem őrződtek meg. —Az adatok alapján jellemző, hogy valamennyi esetben gyermekek mellett egy-egy felnőtt, illetve már felnőttnek számító juv. egyén váza fordult elő. Négy váz egy gödörben: két ilyen eset közül az elsőnél férfi + nő + két gyermek, a másodiknál férfi, nő és gyermek mellől a negyedik embertani leletei hiányzanak. — Ha feltételezzük, hogy a hiányzó egyén gyermek volt, akkor az eltemetettek akár egy-egy családdal is azonosíthatók lennének, ennek azonban a felnőttek esetében jelentkező halálozási életkorok (ad. férfiak és mat. korú nők) ellentmondanak. Öí váz egy gödörben: A gödörből előkerült felnőtt csontjairól a vizsgálat során nem lehetett pontosan meghatározni az egyén nemét, a koponya jellegei ugyanis férfi, a vázcsontok jellegei viszont női nemre utaltak, tehát vagy keveredés történt az anyag tárolása közben, vagy hat egyén (két felnőtt és négy gyermek) csontjai lehettek a gödörben. Mindenesetre a gyermekek mellé minimum egy felnőttet valóban a gödörbe temettek. Általánosságban a fentiek alapján csak annyi állapítható meg, hogy a rítus központjában a gyermekek állhattak, akik viszont csaknem minden esetben felnőtt „kísérőt" kaptak maguk mellé. Vérségi kapcsolatokra utaló jelek (öröklődő jellegek a csontokon) nem voltak megfigyelhetők, úgyhogy embertanilag e kérdéshez a jelen vizsgálat nem szolgáltathat adatokat. Az Őszödön feltárt gödrök, s bennük az egymás mellett, vagy egymásra dobott halottak esetében igen fontos lett volna