Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Vámosi Lajosné: Díszítéstechnikai eljárások a Zamárdi avar temető VII. századi leletanyagában

92 VÁMOSI LAJOSNE Irodalom Bárdos Edith: A zamárdi avar temető feltárásának 15 éve. Somogyi Kultúra 1995. 6/3. 31-35/p. Kiss Gábor: A késői avar aranyozott övdíszek. Somo­gyi Múzeumok Közleményei XI. 1995 100­126/p. Vámosi Lajosné: Egy díszítéstechnikai eljárás a zamárdi avar temető VII. századi leletanyagá­ban. „Spanyolozás" az avar ötvösművészet­ben. Műtárgyvédelem 101-108/p. Mikroszkópos felvételek: Dr. Ábrahám Levente Fotók: Gőzsy Gáborné Szakvélemény 2001. év tavaszán Vámosi Lajosné, a Somogy Me­gyei Múzeumok Igazgatóságának fémrestaurátora az­zal a kéréssel fordult hozzám, hogy erősítsem meg fel­tételezését, miszerint aranyozott, áttört szerkezetű szíj­végek mélyedéseit színes bogárszárny-maradványok díszítik. A feltételezést a szíjvégeket hátulról borító fe­dőlemez eltávolítása, valamint a fedőszárnyak meg­tisztítása után teljes egészében bizonyítottnak találtam. A lelet jó állapota alapján azonnal megállapítható volt, hogy a díszítésként használt bogárszárny a Melont­hidae családba tartozó Potosia, Netocia genus vala­mely fajához tartozik, ugyanis rendkívül jellegzetes zöld színezete erre enged következtetni. Ezt követte az a mikroszkopikus vizsgálat, melynek során megvizsgáltam a bogárszárnyfedőkön azokat a jellemző részleteket, mintázatokat, melyek segítségé­vel a pontos faj is meghatározható volt. A szárnyfedőn található hosszúszárú pipa alakú be­mélyedésekről, pontozott mintázatokról, valamint a ró­zsabogaraknál gyakran előforduló fehér kitinszőrzet hi­ányáról - összehasonlítva e szerkezeti jellemvonáso­kat a Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának Coleoptera gyűjteményében őrzött fajok­kal - egyértelműen megállapítható volt, hogy a díszí­tésre használt bogárszárnyfedők a Netocia (Potosia, Cetonia) cuprea (Fabricius, 1775) fajhoz tartoznak. E faj szárnyfedői olajzöldek (sokszor bronzbarnák, ibolyás vagy vöröses árnyalatúak). A faj színezetében és mintázatában - különösen Európa déli részén ­rendkívül változatos. A hazánkban élő populációk a bal­káni populációkhoz (Netocia cuprea ab. obscura) áll­nak a legközelebb. A faj dél-európai változatai taxonó­miai szempontból még nem teljesen ismertek, hazánk­ban az ab. obscura közönséges. A faj széles elterjedési területe miatt a morfológiai vizsgálatok alapján nem lehet választ adni a díszítő elemként használt bogárszárnyfedők származási he­lyére. A feltételezett származási hely morfológiai ala­pon a Kárpát-Balkáni régió. Magyarországon nagyon gyakori faj; igen kedveli a bodza-, orgona- és az almafa-virágokat; gyakran 10-15 példány is táplálkozik egy-egy növényen kora tavasztól késő nyárig. Irodalom: Endrődi S. 1957: A lemezcsápú bogarak kárpát-me­dencei lelőhely adatai - Fol. Ent. Hung. 6. 220-221. Endrődi S. 1956: Lemezcsápú bogarak- Lamellicornia Fauna Hung. Magyarország állatvilága IX. (4) - pp 158­159. Dr. Ábrahám Levente entomológus - zoológus

Next

/
Thumbnails
Contents