Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Vámosi Lajosné: Díszítéstechnikai eljárások a Zamárdi avar temető VII. századi leletanyagában

88 VÁMOSI LAJOSNE Úgy az alapfém, mint a díszítésként használt bera­kások anyagösszetételének meghatározására több vizsgálat történt. (Anyagi fedezet híján ez először kilá­tástalannak tűnt, de a szerencse mellém szegődött.) Az alapfém vizsgálatokat dr. Költő László végezte Rtg. emissziós eljárással. Az ő közbenjárására dr. Kiss Árpád Zoltán és munkatársai PIXE analízissel végez­tek különféle mérési pontokon és anyagmélységekben a kiválasztott tárgyakon vizsgálat sorozatot. A PIXE analízis előnye, hogy nagyobb méretű tárgyak gyorsí­tott ionsugarakkal végzett roncsolás mentes vizsgála­tára is alkalmas e módszer. A kémiai vizsgálatok eredményeiből és a mikrosz­kópos megfigyelésekből levonható következteté­sek. Készítés, technikai kivitelezés: A szíjvégeket bronzból készítették öntéssel, a felüle­tüket ónozták, majd ezután készítették el az ékvésete­ket, valamint a feldurvított karcolatokat, poncokat. Ezekbe a vesétekbe, vájatokba viaszgyantával réz, ón, cink, ólom különféle színes fémvegyületeinek, különbö­ző arányú összetételéből díszítő masszát készítettek. A berakott anyag fém összetételétől függően, így zöld, türkizkék és feketés díszítést kaptak. A megfigyelések és feltételezések bizonyítására szolgáló vizsgálati eredményeket összefoglalva megál­lapítható, hogy az ékvésetekben és a vonal díszek fel­durvított vájataiban a berakáshoz használt anyag ösz­szetétele az alapfémtől és annak bevonatától eltérő ­tehát tudatosságra vall. A szíjvégek belsejében, a szokásos fa lemezke be­tét mellett, szabad szemmel is jól látható az a viaszos, gyantás felület, amelyet már számtalanszor tapasztal­tam, amely azután olyan rendkívül jól konzerválta a szíjvégek belsejét, ezzel készülhetett az ékvéset ké­kes-zöldes betétje is. Ezt a szerves kémiai vizsgálat bi­zonyította. A vizsgálatokat dr. Dinya Zoltán végezte gázkromatográfiás eljárással. Az ionáram kromato­grammjának eredménye terpént mutatott, ami arra utal, hogy többféle homológ szénhidrogén - fenyőgyanta és mézga, viasz és növényi gyanta az összetevője. Hogy ezen belül melyikek, ezek ennek megállapítására anyagi fedezet híján jelenleg nincs lehetőség. A Zamárdi avar temetőben talált fémtárgyak ötvösei csodálatra méltó technikai tudással és esztétikai érzék­kel alkották meg a mindennapok viseleti ékességeit. A 468. sz. sír ezüst szíjvége karcolt poncolt ékvésett díszítéssel, az ékvésetben plasztikusan aranyozással emelték ki az ornamentikát. Az általam felfedezett dí­szítéstechnika mestere zöld illetve kékes színben teszi ugyanezt. Elképzelhető, hogy a színes viaszberaká­soknak nemcsak esztétikai, de valamilyen szimbolikus jelentése is lehetett, hiszen a különböző korok díszíté­séhez különféle színkultúrák és szimbolikák is tartoz­tak. Talán a későbbi kutatások révén ezeknek a jelentő­ségére is feleletet kaphatunk. Kis szójátékkal: Már az avarok is „spanyoloztak", vagy a spanyolok avaroztak? Már az avarok is ismerték volna a napjainkig is hasz­nálatos, a néprajzi fatárgyak díszítésénél alkalmazott, karcolt, ékvésett színes viaszberakásos spanyolozásá­nak nevezett eljárást? Úgy látszik igen, - és ez az ősi technika szépen megbújt a korróziós termékek mellett, alatt. A szíjvégek alapanyagából, díszítési eljárása révén, valamint a fémek potenciálkülönbségből adódóan, a korrózióra késztető megannyi összefüggés miatt (Id. több szakcikkben részletesen leírva) alakult ki a fémek aktív korróziója. Mivel ezeket az aktív tényezőket nem hagyhatjuk tovább munkálkodni a műtárgyon egészen annak megsemmisüléséig így a kezelések alkalmával letisztítottuk a „spanyolozási" eljárással készített díszí­tést is. Itt még egyszer felhívnám a figyelmet arra, hogy mi­előtt kezelésre kerül egy tárgy először alaposan vegyék szemügyre, ha lehet mikroszkóposán is. Köszönetnyilvánítás - Köszönetet mondok dr. Járó Mártának, az MNM Mű­tárgyvédelmi és Információs Részleg vegyészmér­nökének, - Dr. Tóth Attilának, az MTA Műszaki Fizikai Kutatóin­tézet fizikusának, - T. Bruder Katalinnak az MNM osztályvezető főresta­urátorának, - Dr. Költő Lászlónak a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága régészeti osztályvezetőjének. - Külön is köszönettel tartozom az MTA Debreceni Atommagkutató Intézet munkatársainak, akik a gyorsított ionsugaras PIXE analízist végezték, - Dr. Kiss Árpád Zoltán professzornak és munkatársa­inak, - Borbélyné dr. Kiss Ildikó fizikusnak és - Rajta István fizikusnak. - Valamint Dr. Dinya Zoltánnak, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék­ének tömegspektográfiai laboratóriumában végzett szerves kémiai vizsgálatokért. - AzATOMKI és a KLTE munkatársai közel 300000 Ft értékű vizsgálatot térítés mentesen végeztek el és ajánlottak fel, e nemes cél érdekében. - Utoljára, de nem utolsó sorban mondok köszönetet Bárdos Edith ásató régésznek, Gőzsy Gáborné fo­tósnak és közvetlen munkatársaimnak, akik önzetle­nül segítettek, hogy e feltételezés bizonyítást nyer­jen. Gondolatébresztő ... Honnan és ki hozta magával e technológiát Mely népesség alkalmazta ezt az eljárást, - mely te­rületekre kerültek ezek az ötvös remekek Tovább élt e ez a technika, - megérte e, vagy újra fel kellett fedezni a spanyolozásnak nevezett díszítési módszert?

Next

/
Thumbnails
Contents