Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Gallina Zsolt: Avar kori kohótelep Kaposvár-Fészerlakon

AVAR KORI KOHÓTELEP KAPOSVÁR-FÉSZERLAKON 79 8. /сер; 384. épület és а 398. kút (Somogyi Krisztina felvétele) tevékenységek is járultak. így például nagy számú és igen nagy kiterjedésű agyagnyerő gödröt tártunk fel. Az ezekből nyert agyagból készítették a kohókat, mellfalazatokat, fúvócsöveket. A korabeli kohászok helybeli élelmezését különböző típusú (kenyérsütő, füstölő) szabadtéri kemencék biztosították. Kutak, víznyerő helyek: A lelőhely igazi kuriózumai a kutak, víznyerő helyek, amelyek a következő típusokba sorolhatók: 1. Viszonylag kis alapterületű, négyszögletes (400.) 2. Viszonylag kis alapterületű, kerek alaprajzú (384.) (8. kép) 3. Nagy méretű, kopolyaszerű (354.) Ezekben nem volt, illetve nem találtunk famaradványt. 4. Az egyik esetben egy nagy méretű (4,5-5 m átmérőjű), kerek alaprajzú gödörben, mintegy 4 m-es mélységben négyszögletes alaprajzú, teljesen ép faszerkezet bontakozott ki (49. obj). Ennek bontása több lépcsőben történt. A belső, de hamarosan balesetveszélyessé váló bontás után mintegy 20 m átmérőjű körben, lépcsőzetesen kimarkoltuk a környezetét, hogy a mélységet és az omlásveszélyt csökkentsük. Ezután egy JCB kiskotróval mélyítettük ki a kút környezetét. Ezután a kút faszerkezete egy belső zsalut, majd az állandóan betörő iszap ellen külső védelmet, pátrialemezekkel történő borítást is kapott. Végül egy jól sikerült rászervezés során 1 nap alatt befejeztük a kibontást és a felszedést (9. kép). E munka során jól meg tudtuk figyelni a kút szerkezetét. Sarkain hasáb alakú cölöpök helyezkedtek el, függőleges hornyolataiba élére állított deszkákat csapoltak. Legfelső és legalsó deszkáit külön helyezték a cölöpökbe, amelyeket faszöggel rögzítettek (10. kép). A kutat vízszintesen elfektetett, gyökeres farönkökre (közülük az egyik faragott) állították, hogy ne süllyedjen el az iszapban. 5. A legjelentősebb és technikailag legösszetettebb szerkezettel bíró kút (401.) egy 5 m átmérőjű, kerek gödörben, annak 4,5 m-es mélységétől helyezkedett el. A talajvízszinttől összetett faszerkezet nyomai mutatkoztak. A kút kibontása során az előzőhöz hasonló módszerrel, különböző technikákkal, kézi és gépi erővel próbálkoztunk, de a munka jóval hoszszabb ideig tartott. A belső bontás után itt is lépcsőzetesen körbemarkoltattuk a kút környezetét. Végül 2 szivattyú és a JCB kotrógép állandó munkája mellett sikerült a kút faszerkezetét szétszednünk és egy daru segítségével épségben kiemelnünk (11. kép).

3 Bontási és szétszedési fázisai során jól rögzíthető volt a kút szerkezete. Az objektum közepén 80-90 cmes átmérőjű, kerek alaprajzú rönkfa helyezkedett el, négy oldalán 1-1 befolyó nyílással. Ezt négy, hasáb alakú cölöp vette körbe, közeit az előző kúthoz hasonlóan deszkákkal csapolták össze, amit kívülről több fakaróval is körbetámasztottak (12-13. kép). A kút vízszintes deszkákon feküdt, hogy ne süllyedjen el az iszapban. A kúton kívül függőleges dongákból felépített, ép favödör feküdt (14. kép). A faszerkezetet vastag