Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Gallina Zsolt: Avar kori kohótelep Kaposvár-Fészerlakon

AVAR KORI KOHÓTELEP KAPOSVÁR-FÉSZERLAKON 79 8. /сер; 384. épület és а 398. kút (Somogyi Krisztina felvétele) tevékenységek is járultak. így például nagy számú és igen nagy kiterjedésű agyagnyerő gödröt tártunk fel. Az ezekből nyert agyagból készítették a kohókat, mellfala­zatokat, fúvócsöveket. A korabeli kohászok helybeli élelmezését különböző típusú (kenyérsütő, füstölő) szabadtéri kemencék biztosították. Kutak, víznyerő helyek: A lelőhely igazi kuriózumai a kutak, víznyerő helyek, amelyek a következő típusokba sorolhatók: 1. Viszonylag kis alapterületű, négyszögletes (400.) 2. Viszonylag kis alapterületű, kerek alaprajzú (384.) (8. kép) 3. Nagy méretű, kopolyaszerű (354.) Ezekben nem volt, illetve nem találtunk famaradványt. 4. Az egyik esetben egy nagy méretű (4,5-5 m átmérő­jű), kerek alaprajzú gödörben, mintegy 4 m-es mély­ségben négyszögletes alaprajzú, teljesen ép faszer­kezet bontakozott ki (49. obj). Ennek bontása több lépcsőben történt. A belső, de hamarosan balesetve­szélyessé váló bontás után mintegy 20 m átmérőjű körben, lépcsőzetesen kimarkoltuk a környezetét, hogy a mélységet és az omlásveszélyt csökkentsük. Ezután egy JCB kiskotróval mélyítettük ki a kút kör­nyezetét. Ezután a kút faszerkezete egy belső zsa­lut, majd az állandóan betörő iszap ellen külső védel­met, pátrialemezekkel történő borítást is kapott. Vé­gül egy jól sikerült rászervezés során 1 nap alatt be­fejeztük a kibontást és a felszedést (9. kép). E mun­ka során jól meg tudtuk figyelni a kút szerkezetét. Sarkain hasáb alakú cölöpök helyezkedtek el, függő­leges hornyolataiba élére állított deszkákat csapol­tak. Legfelső és legalsó deszkáit külön helyezték a cölöpökbe, amelyeket faszöggel rögzítettek (10. kép). A kutat vízszintesen elfektetett, gyökeres farön­kökre (közülük az egyik faragott) állították, hogy ne süllyedjen el az iszapban. 5. A legjelentősebb és technikailag legösszetettebb szerkezettel bíró kút (401.) egy 5 m átmérőjű, kerek gödörben, annak 4,5 m-es mélységétől helyezkedett el. A talajvízszinttől összetett faszerkezet nyomai mutatkoztak. A kút kibontása során az előzőhöz ha­sonló módszerrel, különböző technikákkal, kézi és gépi erővel próbálkoztunk, de a munka jóval hosz­szabb ideig tartott. A belső bontás után itt is lépcső­zetesen körbemarkoltattuk a kút környezetét. Végül 2 szivattyú és a JCB kotrógép állandó munkája mel­lett sikerült a kút faszerkezetét szétszednünk és egy daru segítségével épségben kiemelnünk (11. kép). 3 Bontási és szétszedési fázisai során jól rögzíthető volt a kút szerkezete. Az objektum közepén 80-90 cm­es átmérőjű, kerek alaprajzú rönkfa helyezkedett el, négy oldalán 1-1 befolyó nyílással. Ezt négy, hasáb alakú cölöp vette körbe, közeit az előző kúthoz hason­lóan deszkákkal csapolták össze, amit kívülről több fa­karóval is körbetámasztottak (12-13. kép). A kút víz­szintes deszkákon feküdt, hogy ne süllyedjen el az iszapban. A kúton kívül függőleges dongákból felépí­tett, ép favödör feküdt (14. kép). A faszerkezetet vastag

Next

/
Thumbnails
Contents