Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Rózsás Márton: Késő vaskori ház Barcs–Pusztabarcsról

KÉSŐ VASKORI HÁZ BARCS-PUSZTABARCSRÓL 53 Összefoglaló elemzés Kerámia Települési forma A leletmentés korlátozott volta nem teszi lehetővé a késő vaskori település képének megrajzolását, hisz csak egy adott objektum (annak részlete) célzott megfigyelésére nyílott mód. Az eddig előkerült szórványos, illetve objektum anyag alapján azonban nagyon valószínűnek látszik, hogy a dombon egy kisebb, a Kárpátmedencében tipikusnak mondható folyóparti, nyílt, falusias jellegű késő vaskori település létezett. A terepalakulatok alapján az is nyilvánvalónak látszik, hogy a Dráva egykori árteréből és mocsarából kiemelkedő magaslat a környéken szinte egyedüli lehetőséget kínált a megtelepedésre.

4 A gödörház A jelenség értékelésénél alapvetően abból kell kiindulnunk, hogy Dél - Somogyból eddig nem ismerünk feltárt késő vaskori házat.

5 A megye más területein és a környező megyékben azonban - elsősorban Baranyában és Zalában - számos késő vaskori építményt tártak fel és publikáltak. Ezek területi sajátosságokat nem mutatnak, tehát az építmények beleillenek a Kárpát - medence késő vaskori háztípusainak valamelyikébe. A formák osztályozásánál nincsen nagy szóródás, hisz kevés kivételtől eltekintve a házak téglalap vagy többé-kevésbé lekerekített sarkú téglalap alakúak és részben földbe mélyítettek.

6 Részben feltárt építményünk alakja valószínűleg az oválishoz állhatott közelebb. A földbemélyítés mértékére nézve semmiféle támpontot sem találtam, mivel a bánya megnyitását megelőző szintsüllyesztések, valamint a korábbi mezőgazdasági művelés során alkalmazott altalajlazítás az eredeti szinteket nagyrészt már tönkretette. Mivel egyértelmű oszlophelyet vagy cölöplyukat az építmény feltárt részében nem tudtam megfigyelni, rekonstrukcióról esetünkben csak feltételesen beszélhetünk. Elképzelhető az, hogy a tetőt tartó oszlopok a ház földbe mélyített részén kívül helyezkedtek el, ezt pedig a leletmentés során nem tudtam vizsgálni. Előzőleg utaltam már a házbelsőben talált gödör funkciójának bizonytalanságára. Amennyiben ezt a gödröt cölöphelyként értelmezzük, úgy akár egy centrális tetőtartó oszloppal rendelkező, sátorszerű építményre is gondolhatunk. Ugyanígy csak feltételezés lehet az is, miszerint az objektum a cölöphellyel nem rendelkező, szabálytalan alakú építmények csoportjába tartozik, mely a késő vaskori telepeken nem számít ritkaságnak. Összességében a jelenség egy kb. 3 x 4 m-es, szabálytalan, de az oválishoz közelítő alakú házhoz, vagy más, esetleg ideiglenes tartózkodásra szolgáló építményhez tartozhatott. (2. ábra) A házból származó, de a korábbi terepbejárások és leletmentések során összegyűjtött szórványos anyagban is túlsúlyban vannak a kerámiatöredékek. Ezek többsége a korra jellemzően jól korongolt és égetett, színük szürke, fekete és barna, díszítésük körbefutó bordák és besimított vagy bekarcolt hullámvonalak. A finomkerámiák többsége tál, fazék és urna lehetett. Nem elhanyagolható mennyiségben található olyan kerámia, melynek anyagát több-kevesebb grafittal keverték, olykor a grafit durva zúzalék formájában került az agyagba. Ezeknek a fazekaknak a pereme duzzadt, olykor „D" keresztmetszetű, a perem alatt hornyolat és borda fut körbe, testük pedig függőleges, illetve ferde (esetleg együttesen mindkettő) befésüléssel díszített.

7 Néhány kerámiatöredéken polírozás és grafitos bevonat is megfigyelhető. Érdekes, de nem szokatlan a korabeli javítások nyomainak előfordulása, azaz az edénytöredékeken megfigyelhető átfúrás. A kerámiák másik csoportját az ún. „szkíta" típusú töredékek képviselik. Ezek kézzel formált, barnás színű, durva anyagú töredékek, melyek többnyire kis és közepes méretű edényekhez, fazekakhoz és tálakhoz tartozhattak. Díszítésük a testen illetve vállon elhelyezett bütykök, a perem éle alatt olykor ujjbenyomás-sor vagy bevagdosott halszálkaminta fut körbe. Európában a késő LT telepeken a kézzel készült kerámia és a finom szürke áru rendszerint együtt fordul elő, mint esetünkben is. Egyéb leletek A késői kelta telepeken a kerámia mellett ritkán kerül elő egyéb lelet számottevő mennyiségben. Ezt a tárgycsoportot a feltárt jelenségből előkerült anyagban a fémtárgyak és a fenőkő alkotják. A két előkerült bronztárgy (tű és fibula) annyira töredékes, hogy tipologizálásuk alig lehetséges. Utóbbinál talán a Hunyady által a LT C2 periódusba sorolt típusra gondolhatunk.

8 A kis, hasábos testű fenőkő általánosan használt, kortalan eszközt képvisel. Figyelemre méltó a vas övlánctag, mivel közelebb vihet a település korának meghatározásához. Ez a forma a késő vaskor második felének elején, a LT B2 periódus végén jelenik meg és a C1 periódustól általánosan használatos.

9 Az objektum datálásánál csak feltételesen vehetjük figyelembe, mivel a betöltés tetején, a bolygatott réteg és a betöltés határán került elő. Ennek ellenére jelzés értékű, és felhívja a figyelmet a település lehetséges korábbi, késő vaskori korszakaira. A kerámiák alapján az objektum korát a LT D periódusra tehetjük. írásomban elsősorban a forrásfeltárás szándékával kívántam ismertetni az előkerült jelenséget és leletanyagot, reményeim szerint hozzájárulva ezzel Dél-Somogy késő vaskori történetének jobb megismeréséhez.