Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Rózsás Márton: Késő vaskori ház Barcs–Pusztabarcsról

KÉSŐ VASKORI HÁZ BARCS-PUSZTABARCSRÓL 53 Összefoglaló elemzés Kerámia Települési forma A leletmentés korlátozott volta nem teszi lehetővé a késő vaskori település képének megrajzolását, hisz csak egy adott objektum (annak részlete) célzott meg­figyelésére nyílott mód. Az eddig előkerült szórványos, illetve objektum anyag alapján azonban nagyon való­színűnek látszik, hogy a dombon egy kisebb, a Kárpát­medencében tipikusnak mondható folyóparti, nyílt, falu­sias jellegű késő vaskori település létezett. A terepala­kulatok alapján az is nyilvánvalónak látszik, hogy a Dráva egykori árteréből és mocsarából kiemelkedő ma­gaslat a környéken szinte egyedüli lehetőséget kínált a megtelepedésre. 4 A gödörház A jelenség értékelésénél alapvetően abból kell kiin­dulnunk, hogy Dél - Somogyból eddig nem ismerünk feltárt késő vaskori házat. 5 A megye más területein és a környező megyékben azonban - elsősorban Bara­nyában és Zalában - számos késő vaskori építményt tártak fel és publikáltak. Ezek területi sajátosságokat nem mutatnak, tehát az építmények beleillenek a Kár­pát - medence késő vaskori háztípusainak valamelyi­kébe. A formák osztályozásánál nincsen nagy szóró­dás, hisz kevés kivételtől eltekintve a házak téglalap vagy többé-kevésbé lekerekített sarkú téglalap alakúak és részben földbe mélyítettek. 6 Részben feltárt építmé­nyünk alakja valószínűleg az oválishoz állhatott köze­lebb. A földbemélyítés mértékére nézve semmiféle támpontot sem találtam, mivel a bánya megnyitását megelőző szintsüllyesztések, valamint a korábbi mező­gazdasági művelés során alkalmazott altalajlazítás az eredeti szinteket nagyrészt már tönkretette. Mivel egyértelmű oszlophelyet vagy cölöplyukat az építmény feltárt részében nem tudtam megfigyelni, re­konstrukcióról esetünkben csak feltételesen beszélhe­tünk. Elképzelhető az, hogy a tetőt tartó oszlopok a ház földbe mélyített részén kívül helyezkedtek el, ezt pedig a leletmentés során nem tudtam vizsgálni. Előzőleg utaltam már a házbelsőben talált gödör funkciójának bi­zonytalanságára. Amennyiben ezt a gödröt cölöphely­ként értelmezzük, úgy akár egy centrális tetőtartó osz­loppal rendelkező, sátorszerű építményre is gondolha­tunk. Ugyanígy csak feltételezés lehet az is, miszerint az objektum a cölöphellyel nem rendelkező, szabályta­lan alakú építmények csoportjába tartozik, mely a késő vaskori telepeken nem számít ritkaságnak. Összessé­gében a jelenség egy kb. 3 x 4 m-es, szabálytalan, de az oválishoz közelítő alakú házhoz, vagy más, esetleg ideiglenes tartózkodásra szolgáló építményhez tartoz­hatott. (2. ábra) A házból származó, de a korábbi terepbejárások és leletmentések során összegyűjtött szórványos anyag­ban is túlsúlyban vannak a kerámiatöredékek. Ezek többsége a korra jellemzően jól korongolt és égetett, színük szürke, fekete és barna, díszítésük körbefutó bordák és besimított vagy bekarcolt hullámvonalak. A finomkerámiák többsége tál, fazék és urna lehetett. Nem elhanyagolható mennyiségben található olyan ke­rámia, melynek anyagát több-kevesebb grafittal kever­ték, olykor a grafit durva zúzalék formájában került az agyagba. Ezeknek a fazekaknak a pereme duzzadt, olykor „D" keresztmetszetű, a perem alatt hornyolat és borda fut körbe, testük pedig függőleges, illetve ferde (esetleg együttesen mindkettő) befésüléssel díszített. 7 Néhány kerámiatöredéken polírozás és grafitos bevo­nat is megfigyelhető. Érdekes, de nem szokatlan a ko­rabeli javítások nyomainak előfordulása, azaz az edénytöredékeken megfigyelhető átfúrás. A kerámiák másik csoportját az ún. „szkíta" típusú töredékek képviselik. Ezek kézzel formált, barnás szí­nű, durva anyagú töredékek, melyek többnyire kis és közepes méretű edényekhez, fazekakhoz és tálakhoz tartozhattak. Díszítésük a testen illetve vállon elhelye­zett bütykök, a perem éle alatt olykor ujjbenyomás-sor vagy bevagdosott halszálkaminta fut körbe. Európában a késő LT telepeken a kézzel készült kerámia és a fi­nom szürke áru rendszerint együtt fordul elő, mint ese­tünkben is. Egyéb leletek A késői kelta telepeken a kerámia mellett ritkán ke­rül elő egyéb lelet számottevő mennyiségben. Ezt a tárgycsoportot a feltárt jelenségből előkerült anyagban a fémtárgyak és a fenőkő alkotják. A két előkerült bronztárgy (tű és fibula) annyira töredékes, hogy tipolo­gizálásuk alig lehetséges. Utóbbinál talán a Hunyady által a LT C2 periódusba sorolt típusra gondolhatunk. 8 A kis, hasábos testű fenőkő általánosan használt, kor­talan eszközt képvisel. Figyelemre méltó a vas övlánc­tag, mivel közelebb vihet a település korának meghatá­rozásához. Ez a forma a késő vaskor második felének elején, a LT B2 periódus végén jelenik meg és a C1 pe­riódustól általánosan használatos. 9 Az objektum datálá­sánál csak feltételesen vehetjük figyelembe, mivel a betöltés tetején, a bolygatott réteg és a betöltés hatá­rán került elő. Ennek ellenére jelzés értékű, és felhívja a figyelmet a település lehetséges korábbi, késő vasko­ri korszakaira. A kerámiák alapján az objektum korát a LT D perió­dusra tehetjük. írásomban elsősorban a forrásfeltárás szándékával kívántam ismertetni az előkerült jelenséget és lelet­anyagot, reményeim szerint hozzájárulva ezzel Dél-So­mogy késő vaskori történetének jobb megismeréséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents