Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)
Bondár Mária: A badeni kultúra emberábrázolásának újabb emlékei Somogy megyéből
A badeni kultúra emberábrázolásának újabb emlékei Somogy megyéből BONDÁR MÁRIA A késő rézkori badeni kultúra emberábrázolásának ránkmaradt emlékei jelen ismereteink szerint három fő kategóriába sorolhatók: idolok, női felsőtestet ábrázoló ún. kebles edények, és az ember alakú urnák. Somogy megyéből eddig ez utóbbi típusba tartozók, azaz anthropomorf temetkezési edények nem kerültek elő; idolok és kebles edénytöredékek azonban vannak, s az elmúlt években újabb darabok is ismertté váltak. A megyéből sokáig csak Zamárdiból ismertünk két cserélhető fejű idolt, amelyek egyikét a múzeum kiállítás-vezetőjében publikálták, 1 majd Kalicz N. közölte ezt a két szobrocskát egy görögországi konferencia alkalmával. 2 1)Az 1. számú idol (1. kép 1) majdnem ép, a derekán többsoros, bekarcolt vonalak futnak körbe, amely arra utal, hogy az eredeti viseletnél széles öv fogta össze a ruházatot. Felső testén ívelten bekarcolt vonalak vannak, amelyből arra következtethetünk, hogy az idol átlósan, a vállon átvetetett, redőzött anyagot viselő nőt ábrázol, akinek bal csípőjén is átível a szalag. A szobrocskán a női nemi jelleget két pici bütyök, valamint az altesten a bekarcolt díszítés jelzi. Ez a bekarcolás - a megszokottól eltérően nem háromszög-, hanem majdnem köralakú, amelyből további három vonal fut lefelé. 2) A 2. számú idolnak az alsó része maradt meg (1. kép 3). Derekának két oldalán felfelé ívelt bekarcolt vonalak jelzik a viseletet, amely lehetett gazdagon redőzött keresztszalag, vagy a mellek között megcsavart, nyakba kötött anyag. Közelebbi lelőhelye Zamárdi-Szamárhegy, Horváth István találta 1976ban. A múzeum raktárában felfedeztünk egy újabb idoltöredéket Zamárdiból, közelebbről Zamárdi-Szamárkő lelőhelyről. 3) Barnásszürke, lapos idol felső részéből a jobb oldali vállrész töredéke. A váll ívén bepontozott díszítés van, két helyen, a pontok között bekarcolt vonal indítása is megfigyelhető. Méretek: 4^3,5 cm (1. kép 2). Előkerüléséről mindössze annyit tudunk, hogy ezt is Horváth István gyűjtötte a Szamárkő déli lejtőjén. Nemrégiben terepbejárás során két újabb szobrocska töredéke került elő Szólád-Szőlőhegyen. 3 4) Szürke, helyenként világosbarna foltos, lapos idol felső részének töredéke. A nyak helyén függőleges vájat van a cserélhető fejhez. A felső testen két pici bütyök jelzi a kebleket. Méretek: 4x5,5 cm (2. kép 1). 5) Szürke lapos idol alsó részének töredéke. Lábait két kis bütyökszerű nyúlvány alkotja, ezek egyike részben, a másik teljesen letörött. A női altestet bekarcolt háromszögben további karcolások jelzik. Méretek: 6,2x4,3 cm (2. kép 2). A balatonszárszói Polgármesteri Hivatal kamara-kiállításán is látható egy badeni idol, amelyet Ősz József gyűjtött valószínűleg Balatonszárszón. 4 Az idol sötétszürke, majdnem fekete, egységes felületkiképzésű, lapos testű, de vastag derekú. Valószínűleg a gyűjtő „átalakította" egy kissé, mert derékmegoldása teljesen eltér a megszokottól, és a cserélhető fejhez szükséges vájatot sem lehet látni rajta. Egész felületének egységes színezete, amely elfedi az eredeti égetés foltosságát, valamilyen pasztabevonatra utal. Méretei: M.: kb. 9 cm, Sz.: kb. 6 cm, a deréknál 3 cm. Somogy megyéből az első, ásatásból származó idolok az M7 autópálya építését megelőző feltárások során Balatonszemes-Szemesi berek lelőhelyen kerültek elő: további hat idol gyarapítja az inventáriumot. 5 A felsorolt darabok ismertetéséből is látszik, hogy a Somogy megyei idolok különböző típusokba sorolhatók. A Zamárdiból ismert három idol három különböző típusba sorolható. Az 1. sz. szobor (1. kép 1) átlós szalagdíszű viseletéhez hasonlót az Esztergomban 6 és Sarovcén (Nagysáró) 7 előkerült idolokon találtunk. A 2. sz. idol (1. kép 3) viseletének analógiáját amely lehetett gazdagon redőzött keresztszalag, vagy a mellek között megcsavart, nyakba kötött anyag több helyről ismerjük. Az előbbire jó analógia a Tökölről 8 és a szlovákiai Sarovcéről (Nagysáró) 9 származó töredék, míg a nyakba kötött viselethez jó példa a szlovákiai Besenovról (Besenyő) 10 és Levicáról (Léva) 11 ismert idol. A 3. sz. idoltöredékhez (1. kép 2) csak a Cernavodáról publikáltak között találtam analógiát. Ezeknél az ülő alakokat ábrázoló szobrocskáknál a váll, illetve a felsőtest külső ívét keretezi bepontozott díszítés. 12 Hasonló díszítéssel találkozunk egy, a cobofeni kultúrába sorolható idol fején is, amely Lopodea Veche (Oláhlapád) lelőhelyen került elő. 13 Az 5. sz. töredék (2. kép 1) a díszítetlen lapos idolokhoz sorolható, a felsőtesten sem keresztszalagra, sem átlós szalagra utaló díszítésnyomok nincsenek. Ilyen lekerekített vállú, díszítetlen szobrocskákat ismerünk Aparhantról, 14 Szolnokról, 15 Pilismarót-Szobi révről, 16 Tökölről, 17 a szlovákiai Braneról 18 valamint a romániai Sálaceáról (Szalacs). 19 A szóládi 2. számú töredéken (2. kép 2) sincs olyan díszítőelem, amely valamelyest is utalna az egykori viseletre. Lábtartása alapján hasonlító egy Besenovról 20 és egy Sarovcéről 21 származó darabhoz. Az ún. fejnélküli, pontosabban: cserélhető fejű, idolokat több tanulmányban is összegyűjtötték különböző szerzők. 22 Az eddig ismert 130 idol 59 lelőhelyről származik, ezek közül 6 Somogy megyében van, amely az
