Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)
Király István Szabolcs: Egy évtized a megyei múzeumi szervezet szolgálatában
EGY ÉVTIZED A MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET SZOLGÁLATÁBAN 305 Dr. Bálint Csanád int. igazgató vitazárója a bodrog-bűi rovásírásos leletről az MTA Régészeti Intézetében. (1999. november 3.) Az egykor nem kis gondot okozó döntést elősegítheti annak a vizsgálata, hogy az adott tárgy (írásos; fotó, filmanyag stb.) Somogy megye kulturális, társadalmi, vagy gazdasági fejlődése szempontjából kiemelkedő-e, vagy sem? A már meglévő gyűjtemény kiegészítésében, gyarapításában - a gyűjtési politika kialakításában (a hasonló gyűjtőkörű múzeumokkal való együttműködésben, a selejtezésben, a nyilvántartásban, a restaurálásban stb.) jó szolgálatot tesz a gyűjteményi terv készítése. ( 6 5) Mindez körültekintő szakmai munkát igényel a muzeológusoktól. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyűjtemények nyilvántartása, tudományos igényű feldolgozása és publikálása terén a múzeumok általában - a Rippl-Rónai Múzeum konkrétan is - megfelelnek a szakmai követelményeknek. Abban a tekintetben, hogy ezeket az ismereteket milyen hatékonyan tudjuk az érdeklődők (és a még nem érdeklődők!) számára közvetíteni, azért hogy eleget tegyünk törvényi kötelezettségünknek („Mindenkinek joga, hogy... megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában..."; 1997. év CXL tv. 4. §), nos ebben a tekintetben újra kell gondolni a múzeum közművelődési tevékenységét. Az elmúlt tíz év eredményei azt mutatják, hogy a múzeum eleget kíván tenni mind a tudományos, mind a közművelődési elvárásoknak. A múzeum vezetője a hangsúlyt az előbbire helyezte. Az utóbbi látványosabb megvalósulását megfelelő szakemberek hiánya is nehezítette. A növekvő követelmények szükségesség teszik, hogy a vezetői stratégia megfogalmazásánál a közművelődési terület rendelkezzék az intézet céljaira épülő, annak megvalósítását segítő, tudatosan átgondolt közművelődési koncepcióval. Ez alapján szükséges elkészíteni a középtávú és éves terveket, szükség szerint egy fontosabb esemény cselekvési programját. Ebben helyet kell kapnia a tágabb értelemben vett közművelődés, a múzeumpedagógia, a közönségszolgálat és közönségkapcsolatok terveinek. A tervekhez - előzetes szakmai egyeztetések, viták után a pénzügyi tervet, a források eredetét is hozzá kell rendelni. A tudatos tervezéshez hozzátartozik a múzeumi szolgáltatás igényének felmérése, a célközönség elvárásainak megismerése, azaz egy gyakorlatilag is alkalmazható marketingtervezés. Ezeknek a terveknek az előkészítéséhez megbízható elméleti ismeretek és tapasztalatok is szükségesek. Ennek alapjait valamennyi muzeológusnak el kell sajátítani. A múzeum számára ezek legalább olyan fontos ismeretek, mint a számítógép alkalmazásával összefüggők. Arról van szó, hogy a múzeumi alapfunkciók működtetését a közönségi igények szolgálatába állítsuk. A múzeum marketingszemléletű átvilágítására már az 1990-es években sor került. Az intézmény céljaira (küldetésére) épített elemzés megmutatta a működés gyengeségeit, erősségeit, a továbbképzés lehetőségeit, veszélyeit.
