Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)
Király István Szabolcs: Egy évtized a megyei múzeumi szervezet szolgálatában
EGY ÉVTIZED A MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET SZOLGÁLATÁBAN 295 - dr. Magyar Kálmán Kaposvár Város Szolgálatáért-díjban részesült. Munkájuk alapján mások is felterjesztésre kerültek, a döntések ez idáig kedvezőtlenek voltak. Ugyanakkor az egész múzeumi kollektíva elismerését jelentette Somogy Megye Közgyűlésének Alkotói-díja (1996), valamint a NKÖM miniszterének elismerő oklevele, az „Év Múzeuma" pályázat alkalmából (2001). Kedvező, hogy a tudományos munkatársak átlagos életkora: 45 év. Az SMMI alkalmazásában állók névsorát, beosztását az: 1. számú melléklet tartalmazza. (2001. december 31 -i állapot) A megyei múzeum működésének jogszabályi keretei: A rendszerváltást követő, az egész személyi állományt (a humán erőforrást) érintő legfontosabb jogszabály az 1992. évi XXXIII. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról, majd annak közgyűjteményi területre történő adaptálása - a 150/1992. (XI. 20.) korm. számú rendelet volt. Ezek alapján történt meg a közalkalmazotti tanács választása, majd az SMMI Közalkalmazotti Szabályzatának elkészítése, mert az intézményben nem maradt szakszervezet. (Pedig 1990-ben három is volt!) A törvény és a kormányrendelet meghatározta az alkalmazás feltételeit a munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat, a fegyelmi felelősséget, a munkaidő és pihenőidő mértékét. A közalkalmazottakat érintő előmeneteli és illetményrendszer jogilag megalapozta a pályán való előmenetel lehetőségét. Ez alapján nyílt lehetőség a kiemelkedő munka címpótlékkal történő elismerésére 1994. január 1-jétől. Az illetménytábla ekkor 78 fizetési fokozatot tartalmazott. Újszerű volt, hogy az illetménypótlék alapját a kötelező legkisebb munkabér mértéke képezte - igaz, a két évvel előbbi - ti. az 1992. január 1-jei. Ez a viszonyítás később elmaradt, mert a minimálbérek növekedése mindig jelentősebb volt. Az átlagilletmények alakulását az alábbiakban foglaltuk össze E Ft-ban (Vö.: 3. számú táblázat): Az alacsony jövedelmek egyre inkább gátjai a minőségi munkának, a nagyobb követelménytámasztásnak. A minimálbér 40, majd 50 ezer forintra történő emelése komoly feszültség forrása. A múzeumok irányításának, működésének évtizedeken át, nélkülözhetetlen segédeszköze volt az ún. zöldkönyv, amelynek jogforrását az 1963. évi 9. számú, majd azt módosító 1975. évi 6. számú és végül az 1981. évi 19. számú törvényerejű rendeletek alkották. Az ugyanebbe a könyvbe szerkesztett ügyrendi szabályzat igen jó szolgálatot tett a múzeumok mindennapi életében.( 4 °) A rendszerváltást követő változások, mindenek előtt a muzeális értékek (tágabban a kulturális javak) védelme, a különböző tulajdonban és fenntartásban lévő gyűjteményekre vonatkozó egységes követelmények és a szankcionálás lehetősége szükségessé tette az ún. kulturális törvény megalkotását 41 ) Az 1997. december 9-én elfogadott törvény hatálya kiterjed a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra, ideértve a régészeti jelentőségű földterületeket és a műemlékek ingótartozékait, valamint az ezekkel kapcsolatba kerülő minden személyre, szervezetre.( 42 > A törvény a közgyűjtemények számára - az alkotmányos jogok konkrét alkalmazásaként - fontos alapelveket határoz meg, azok működésük során nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallási, világnézeti, politikai irányzat mellett sem. Továbbá mindenkinek joga, hogy megismerhesse a kulturális örökség javait és igénybe vegye a közgyűjtemények szolgáltatásait. Jelentős lépést tett a kulturális javak védelme érdekében, ennek irányítására, ágazati szakmai felügyeletére létrehozta a Kulturális Örökség Igazgatóságot (KŐI). A törvény konkrét előírásokat tartalmaz a régészeti védelem és a régészeti feltárás terén. A megelőző feltárások anyagi biztonságát teremtette meg azzal, hogy kötelezően előírta a beruházók számára azt, hogy „a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét kell erre a célra biztosítani".( 43 ) A nagy volumenű feltárásokat (pl. autópályákat) végző megyei múzeumok számára - a szakmai kihívásokon túl - többek közt lehetővé tette a múzeumi infrastruktúra korszerűsítését. A törvény részletesen szól a muzeális intézményekről, azok szakmai besorolásáról, így a megyei múzeumi szervezetről. Az egyes közgyűjtemények, így a múzeumok részletes működését szabályozó rendeletek megalkotását az ágazati miniszter (NKÖM) hatáskörébe utalta.( 44 ) A tervezett 14 jogszabályból eddig 6 jelent meg. 3. számú táblázat Megnevezés 1991. XII. 31. 1994. XII. 31. 2001.XII. 31. Átlagilletmény összesen (vezetői pótlék nélkül) 13 23 60 Ebből tudományos munkatárs 23 42 104 Egyéb szakember 17 32 72 Szak-alkalmazotti kisegítő 13 26 58 Gazdasági-pénzügyi 20 32 72 Adminisztratív 9 17 43 Fizikai 9 14 44