Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Király István Szabolcs: Egy évtized a megyei múzeumi szervezet szolgálatában

EGY ÉVTIZED A MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET SZOLGÁLATÁBAN 295 - dr. Magyar Kálmán Kaposvár Város Szolgálatáért-díj­ban részesült. Munkájuk alapján mások is felterjesztésre kerültek, a döntések ez idáig kedvezőtlenek voltak. Ugyanakkor az egész múzeumi kollektíva elismerését jelentette So­mogy Megye Közgyűlésének Alkotói-díja (1996), vala­mint a NKÖM miniszterének elismerő oklevele, az „Év Múzeuma" pályázat alkalmából (2001). Kedvező, hogy a tudományos munkatársak átlagos életkora: 45 év. Az SMMI alkalmazásában állók névsorát, beosztását az: 1. számú melléklet tartalmazza. (2001. december 31 -i állapot) A megyei múzeum működésének jogszabályi keretei: A rendszerváltást követő, az egész személyi állo­mányt (a humán erőforrást) érintő legfontosabb jogsza­bály az 1992. évi XXXIII. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról, majd annak közgyűjteményi területre tör­ténő adaptálása - a 150/1992. (XI. 20.) korm. számú rendelet volt. Ezek alapján történt meg a közalkalma­zotti tanács választása, majd az SMMI Közalkalmazot­ti Szabályzatának elkészítése, mert az intézményben nem maradt szakszervezet. (Pedig 1990-ben három is volt!) A törvény és a kormányrendelet meghatározta az alkalmazás feltételeit a munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat, a fegyelmi felelősséget, a munkaidő és pi­henőidő mértékét. A közalkalmazottakat érintő előme­neteli és illetményrendszer jogilag megalapozta a pá­lyán való előmenetel lehetőségét. Ez alapján nyílt lehe­tőség a kiemelkedő munka címpótlékkal történő elis­merésére 1994. január 1-jétől. Az illetménytábla ekkor 78 fizetési fokozatot tartalmazott. Újszerű volt, hogy az illetménypótlék alapját a kötelező legkisebb munkabér mértéke képezte - igaz, a két évvel előbbi - ti. az 1992. január 1-jei. Ez a viszonyítás később elmaradt, mert a minimálbérek növekedése mindig jelentősebb volt. Az átlagilletmények alakulását az alábbiakban foglaltuk össze E Ft-ban (Vö.: 3. számú táblázat): Az alacsony jövedelmek egyre inkább gátjai a minő­ségi munkának, a nagyobb követelménytámasztásnak. A minimálbér 40, majd 50 ezer forintra történő emelése komoly feszültség forrása. A múzeumok irányításának, működésének évtizede­ken át, nélkülözhetetlen segédeszköze volt az ún. zöld­könyv, amelynek jogforrását az 1963. évi 9. számú, majd azt módosító 1975. évi 6. számú és végül az 1981. évi 19. számú törvényerejű rendeletek alkották. Az ugyanebbe a könyvbe szerkesztett ügyrendi sza­bályzat igen jó szolgálatot tett a múzeumok mindenna­pi életében.( 4 °) A rendszerváltást követő változások, mindenek előtt a muzeális értékek (tágabban a kulturális javak) védel­me, a különböző tulajdonban és fenntartásban lévő gyűjteményekre vonatkozó egységes követelmények és a szankcionálás lehetősége szükségessé tette az ún. kulturális törvény megalkotását 41 ) Az 1997. december 9-én elfogadott törvény hatálya ki­terjed a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó ja­vakra, ideértve a régészeti jelentőségű földterületeket és a műemlékek ingótartozékait, valamint az ezekkel kapcsolatba kerülő minden személyre, szervezetre.( 42 > A törvény a közgyűjtemények számára - az alkot­mányos jogok konkrét alkalmazásaként - fontos alap­elveket határoz meg, azok működésük során nem le­hetnek elkötelezettek egyetlen vallási, világnézeti, poli­tikai irányzat mellett sem. Továbbá mindenkinek joga, hogy megismerhesse a kulturális örökség javait és igénybe vegye a közgyűjtemények szolgáltatásait. Jelentős lépést tett a kulturális javak védelme érde­kében, ennek irányítására, ágazati szakmai felügyele­tére létrehozta a Kulturális Örökség Igazgatóságot (KŐI). A törvény konkrét előírásokat tartalmaz a régé­szeti védelem és a régészeti feltárás terén. A megelő­ző feltárások anyagi biztonságát teremtette meg azzal, hogy kötelezően előírta a beruházók számára azt, hogy „a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét kell erre a célra biztosítani".( 43 ) A nagy volumenű feltárásokat (pl. autópályákat) végző megyei múzeumok számára - a szakmai kihívásokon túl - többek közt lehetővé tette a múzeumi infrastruktú­ra korszerűsítését. A törvény részletesen szól a muzeális intézményekről, azok szakmai besorolásáról, így a megyei múzeumi szervezetről. Az egyes közgyűjtemények, így a múzeumok rész­letes működését szabályozó rendeletek megalkotását az ágazati miniszter (NKÖM) hatáskörébe utalta.( 44 ) A tervezett 14 jogszabályból eddig 6 jelent meg. 3. számú táblázat Megnevezés 1991. XII. 31. 1994. XII. 31. 2001.XII. 31. Átlagilletmény összesen (vezetői pótlék nélkül) 13 23 60 Ebből tudományos munkatárs 23 42 104 Egyéb szakember 17 32 72 Szak-alkalmazotti kisegítő 13 26 58 Gazdasági-pénzügyi 20 32 72 Adminisztratív 9 17 43 Fizikai 9 14 44

Next

/
Thumbnails
Contents