Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Kurucz Gábor: Somogy megye demográfiai helyzete az ezredforduló évében

286 KURUCZ GABOR 17. táblázat. A belföldi vándorlás Forrás: Demográfiai évkönyv 2000 AZ ÁLLANDÓ BELFÖLDI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET 1980 1990 1996 1997 1998 1999 2000 Dél-Dunántúl -298 -249 -34 -91 ^81 -261 9 Somogy -214 221 210 88 -248 76 360 AZ IDEIGLENES BELFÖLDI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET 1980 1990 1996 1997 1998 1999 2000 Dél-Dunántúl 1 582 -654 -960 -624 -156 49 -314 Somogy 252 -628 -435 2 44 -65 -120 AZ ÖSSZES BELFÖLDI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET ARÁNYA EZER LAKOSRA SZÁMÍTVA 1980 1990 1996 1997 1998 1999 2000 Dél-Dunántúl 1,2 -0,9 -1,0 -0,7 -0,6 -0,2 -0,3 Somogy 0,1 -1,2 -0,7 0,3 -0,6 0,0 0,7 A belföldi vándorlás Az utóbbi évtized állandó belföldi vándorlási különbözete a megyében zömmel pozitív (kivéve 1998) értékeket mutat. Az ideiglenes belföldi vándorlás különbözete inkább negatív (kivétel 1997 és 1998). A regionális adatokhoz képest a megye összes belföldi vándorlási különbözetének aránya kedvezőbb képet mutat az utóbbi években így a bevándorlás aránya meghaladja az elvándorlásét. Ez a tény valamelyest mérsékli a természetes fogyásból adódó nagymértékű lakosságszám fogyást. 2000-ben az ezer lakosra jutó természetes szaporodás - 4,8, a vándorlási különbözet + 0,7 volt. A megyén belüli vándorlás iránya is megváltozott. Az 1990-es évek közepéig a vándorlás a városokba irányult. 1996-tól fordult meg markánsan az irány, a korábban már említett okok miatt. A 2000. évben azonban több város esetében is pozitív vándorlási arányszámokkal találkozhatunk. így a legnagyobb mértékben (a korábban az egyik legrosszabb értékeket felmutató) Csurgó esetében, ahol a vándorlási különbözet értéke igen magas, 10,5. A balatoni agglomerálódó térség somogyi részénél a belső vándorlási különbözet aránya 4,5. A kaposvári urbanizálódó térségben ez az érték szintén pozitív (1,9). (17. táblázat) összegzés A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy megyénk demográfiai helyzete az ezredfordulón igen változatos képet mutat. Sok esetben a számadatok nagy hasonlóságot mutatnak a regionális és az országos értékekkel. Szám szerint pontosan megegyeznek az országos adatokkal az ezer férfira jutó nők száma, valamint a nyers válási arányszámok. Az országos átlaghoz képest alig van eltérés az élveszületések arányszámaiban. Sok vonás magyarázható a megye adottságaival. Gondoljunk arra, hogy a lakosság a jól járható völgyekben futó útvonalak mentén tömörül, míg a dombokkal körülölelt zártabb felszínformák esetében jóval kisebb a népsűrűség és a települések lélekszáma is kevesebb. Ezeken a kistelepüléseken a leggyorsabb a népesség elöregedése is. A megyei átlagnál kedvezőbb a demográfiai helyzet az idegenforgalmi szempontból kiemelkedő adottságokkal rendelkező dél-balatoni térségben. Bizonyos vonások a cigány népesség magas arányának tudhatók be. A kisfalvak gyors elöregedése mellett aggasztóak a megyére általánosan jellemző magas halálozási arányszámok, a felnőtt lakosság romló életkilátásai, az abortuszok magas aránya. Mindemellett észre kell vennünk a kedvező változásokat (a javuló csecsemőhalandóságot, a migráció pozitív alakulását), amelyek hatással lehetnek a jövő népességföldrajzi képére, és meghatározóak lehetnek a gazdasági folyamatokban is. Kurucz Gábor főiskolai adjunktus Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar