Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Kurucz Gábor: Somogy megye demográfiai helyzete az ezredforduló évében

SOMOGY MEGYE DEMOGRÁFIAI HELYZETE AZ EZREDFORDULÓ ÉVÉBEN 279 szám. Az ún. zsáktelepüléseken a legkisebb a népes­ség száma, a legtöbbnél 500 fő körüli vagy az alatti. A városok lakónépessége 2000. januárjáig 12 település kapott városi rangot. (4. táblázat, 4. ábra) A megye lakosságának 47,6 %-a városlakó. A legné­pesebb városok Kaposvár és Siófok, rajtuk kívül még Marcali, Nagyatád és Barcs népességszáma haladja meg a 10 000 főt. A várossűrűség a Balaton déli part­ján a legnagyobb. Az itt található 5 város lakosságszá­ma Siófok kivételével 5 000 fő körül alakul illetve Balatonföldvár esetében jóval kevesebb. Az 1960-as évektől kezdődő vidékfejlesztés So­mogyban elsősorban a megyeszékhelyet és a Balaton­parti településeket érintette. Ennek egyenes következ­ménye volt a népesség átrendeződése is. Kaposvár­nak 1960-ban 47 945 lakosa volt, amely tíz év alatt több mint tízezerrel, 58 546 főre gyarapodott. Korábban láthattuk, hogy a megye népességszáma ebben az idő­szakban csökkenő tendenciát mutatott. A megyeszék­hely a lakosságszám növekedését a jobb munkalehe­tőségek és életkörülmények reményében a községek­ből beköltözőknek köszönhette. A 70-es évek végére Siófok és Nagyatád mutatói is megerősödtek annyira, hogy megszerezhessék a várossá nyilvánításhoz szük­séges mértéket. Ugyanakkor számos kisebb települé­sen máig ható népességszám csökkenés és a vele já­ró elöregedés indult meg. Az elszigeteltségéből kilába­ló Barcs 1979-ben kapott városi rangot. Az 1980-as években tovább fokozódott a városiasodás, és az idő­szak végére újabb városokkal gazdagodott a megye. A szám a '90-es években emelkedett 12-re, mikor is a Boglárlelléből szétváló két újabb város valamint Len­gyeltóti és Balatonföldvár is városi szintre emelkedett. Napjainkra a városok lakosságszámának növekedése megállt, sőt a legtöbb helyen meg is fordult. A Balaton­parti városokra, a tótól nem nagy távolságra lévő Len­gyeltótira és Marcalira még inkább a stagnálás jellem­ző, de a legtöbb városban kimondottam nagymértékű a fogyás. Csurgó és Nagyatád esetében a legnagyobb ennek a mértéke, az 1990. év végéhez képest 2000­ben itt a lakosságnak csak a 90,5 ill. 88,4 %-a élt. Ez a lakosságszám-csökkenés országos viszonylatban is ki­rívónak mondható, bár az utóbbi években mindkét vá­rosban javultak a mutatók. A községek lakónépessége 2000-ben a megye községeinek száma 232 volt. Ezeknek csaknem fele (46,1 %-a) 500 főnél kisebb la­kosú. A megyére tehát egyértelműen a kistelepülések túlsúlya jellemző. A községek lakosainak legnagyobb része 1000-1999 közötti népességszámú települése­ken él. (5. táblázat) A táblázatból kiolvasható, hogy a '90-es években a községekben kisebb mértékben csökkent a lakosság száma, mint a városokban. Az 1,3 %-os csökkenés a megyei 3,8-es átlagnál is jóval kedvezőbb képet mutat. Sőt, a 2-3000 főt számláló településeken a népesség­szám növekedését figyelhetjük meg, amely nagyrészt a bevándorlásoknak köszönhető. Ezek a kedvező voná­sok a vidéki élet olcsóbbságának és a városok körül ki­alakult agglomerációs övezeteknek köszönhető. A nyüzsgő városi élettől megszabadulni vágyók a munka­helyüktől, az iskoláktól, a bevásárlóközpontoktól 10-20 kilométernyire lévő településekre költöztek ki, ahonnan még nem jelent különösebb gondot a bejárás. Napja­inkra a községek infrastruktúrája is egyre fejlődik, lehe­tőséget adva a városokban korábban már megszokott kényelmesebb életre. Fejlődik bolthálózatuk és egyre inkább elérhetővé válnak más jellegű szolgáltatások is. Tipikusan ilyen települések Kaposvár környékén Juta, Kaposhomok, Kaposmérő, Mosdós, Taszár. Tíz év alatt a legnagyobb mértékű csökkenést az egyetlen, legna­gyobb népességszámú községben regisztrálhatjuk. Ez egyébként Nagybajom, amely 2001-ben városi rangra emelkedett. A városban szegény területen a közigazga­tási funkció talán nagyobb lehetőséget nyújt a kedve­zőtlen demográfiai folyamatok mérséklésére. 5. táblázat. A községek lakónépességének főbb mutatói Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyve 2000 Település Terület km^ Lakónépesség az év elején fő a megye %-ában 1990 = 100% -199 25 235 3 206 1 96,7 200 - 499 82 1 231 27 593 8,4 95,9 500 - 999 69 1625 47 526 14,4 97,7 1000-1999 43 1 502 62 016 18,8 97,6 2000 -2999 12 533 29 241 8,9 107,4 3000 -3999 1 109 3 385 1 90,7 községek összesen 232 5233 172 967 52,4 98,7 városok összesen 12 802 157 294 47,6 93,6 megye összesen 244 6 036 330 261 100 96,2

Next

/
Thumbnails
Contents