Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Kurucz Gábor: Somogy megye demográfiai helyzete az ezredforduló évében

276 KURUCZ GABOR észrevehetjük, hogy nincs kisebb népsűrűségi értékkel rendelkező megye, így megállapíthatjuk, hogy országunkban Somogy a legritkábban lakott megye. D országos I M Somogy 1980 1990 2. ábra A megye népsűrűségének alakulása 1960-2001 között FORRÁS: Népszámlálás 2001 előzetes adatok A népesség számának alakulása Az előző diagramból már következtetni lehetett a népességszám időbeli változására is. (1. táblázat) A vizsgált időszakot tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy az ország lakosságának száma 1960-tól 1980-ig egyenletesen emelkedett. Az ettől kezdődő csökkenés mértéke 1990-től kezdődően lelassult, de a lakosság számának fogyása még napjainkban is tart. Ez a folyamat Európai számos országában hasonlóképpen alakult. Leginkább a Szovjetunióban illetve a belőle önállósult államokban (Oroszország, Ukrajna, a Balti-államok), Bulgáriában, Romániában figyelhetjük meg a népességszám hasonló alakulását. Az utóbbi tíz évben hazánk lakosságának a száma pontosan 3 %kai csökkent. Somogyban 1960-tól kezdődött el a lakosság fogyása, amely 1970-ig tartott. A népesség száma azonban 1970-80 között azonban ismét növekedésnek indult. Az 1980-at követő időszak újra a csökkenés jegyében zajlott. A '90-es években ez a folyamat - hasonlóan az országos trendhez - a megyében is tovább folytatódott, de lelassult. 1990. év végi adataival összehasonlítva 2000-ben a lakónépesség a tíz évvel azelőttinek csak 96,2 %-át tette ki. Ez a dél-dunántúli megyék értékeivel megegyezik, a régióban a lakosságcsökkenés mértéke pontosan ugyanennyi volt. Az országban csak a középmagyarországi statisztikai régióban (Budapest és Pest megye) tapasztalhatunk ennél nagyobb mértékű fogyást. Magas pozitív vándorlási különbözetének köszönhetően a közép-dunántúli régióban a tíz év alatt csak 0,6 %-kal csökkent a lakosság száma, ezen belül Fejér megyében 0,8 %-os növekedést regisztrálhatunk. Somogyban a '60-as évek lakosságcsökkenését az egyenlőtlenül végrehajtott vidékfejlesztéssel indokolhatjuk, amelyből ebben az időben igazából csak Kaposvár részesült. Ugyanakkor politikai okok miatt a Jugoszláviával határos országrészekre nem telepítettek jelentős ipart, így ezek a területek aránytalanul lemaradtak a fejlődésben, népességük egy része a jobb megélhetés reményében a megye illetve az ország más vidékeire vándorolt. A megyeszékhely lakossága 1960 és 1970 között évente átlagosan több mint ezer fővel növekedett és csaknem elérte a hatvanezres lélekszámot. Az 1970-es évek népességszám növekedését a politikai helyzet enyhülésének és a korai '50-es évek népességpolitikájának lehet betudni. Ugyanis az ebben az időszakban (az ún. Ratkó korszakban) születettek gyermekei a 70-es években látták meg a napvilágot és okozták ezt a második demográfiai hullámot. Napjainkig elhúzódóan érezhető - a már nem olyan nagy mértékű - harmadik hullám, amelyet ennek a korosztálynak a gyermekei eredményezik. Az ebben az időben lezajlott gazdaságpolitikai intézkedések; a mezőgazdaság gépesítése, az intenzívebbé váló iparfejlesztés, a tercier szektor élénkülése az életkörülmények javulásához vezettek, amely a lakosság megtartóképességét erősítette. Mindezek mellett nem szabad elfeledkezni az 1967-es és 1973-as népességpolitikai intézkedésekről (anyagi juttatásokról, szociálpolitikai támogatásokról) sem, amelyek szintén hozzájárultak a születések számának emelkedéséhez. Az 1980-tól bekövetkező népességszám csökkenés Somogyot sem kerülte el. A megyén belüli vándorlásban a dél-balatoni térség válik egyre hangsúlyosabbá pozitív értékeivel, amely az egyre inkább fellendülő idegenforgalomnak köszönhető. 1, táblázat A népesség száma a népszámlálások időpontjában Forrás: Népszámlálás 2001 előzetes adatok 1960 1970 1980 1990 2001 ORSZÁGOS 9 961 044 10 322 099 10 709 463 10 374 823 10 197 000 SOMOGY 365 711 357 009 360 270 344 708 335 000