Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Gyurákovics Norbert: Az érdem elismeréséül

AZ ÉRDEM ELISMERÉSÉÜL... 265 nomságukat megtartották. A keresztek mind ezüstből készültek, a szívpajzsok mindig arany foglalatú piros zománc keresztek. Az érmek I. osztálya aranyozott ezüst, a II. osztálya ezüst, a III. osztálya bronz. A hadidíszítményeseknél ezüst és aranyozott bronzot különböztetünk meg. A hadidíszítményes érdemkereszt önfeláldozó munka és veszélyes helyzetben cselekedett harci jellegű áldozatok elismerése, míg az ékítmény nélküli a nagy értékű adományok köszönete. Ez utóbbit akár pénzzel is, s a Vöröskereszt más anyagi támogatásával lehetetett elnyerni. A Vöröskereszt érdemjeleit a kitüntetett halála után vissza kellett szolgáltatni, azonban a díszérmeket az örökösök megtarthatták. Az érdemjelekből általában keveset adományoztak. 1918 végéig 19 csillagot, 184 I. osztályút; tiszti keresztből kb. 800-at a fellelhető adatok szerint. A II. osztályú érdemkereszt és díszérem száma természetesen az előbbiek többszöröse, de mennyiségük így sem hasonlítható más kitüntetések nagy számához. (magánszemélytől vétel) 3. Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadiszalagon A Katonai Érdemkeresztet - Verdienstkreuz - Ferenc József 1849-ben alapította tisztek számára. Eredetileg egy, majd 1914-től három osztálya volt. A szalagos fokozatokat fehér-piros szegélyes, keskeny fehér-piros csíkos szalagon viselték. (Pécsi FEK Gyűjtőklub, gyűjtés) 4. Arany Vitézségi Érem Jelentőségét tekintve kiemelkedik a Habsburg uralkodók által alapított jutalom- és érdemérmek közül. II. József, az általa alapított "Katonai érdempénz"-t 1809-től Vitézségi Érem - a katonák személyes bátorságának elismerésére szánta, hogy az a pénzjutalomnál maradandóbb kitüntetés lehessen. Elnyerésének feltételei között szerepelt: veszélyben forgó bajtárs megmentése, hadi- vagy diadaljelvény, kincstári vagyon megóvása, visszaszerzése. Az aranyból és ezüstből készült - később kisebb ezüst, majd bronz fokozattal bővített - érmet az éppen uralkodó császár-király arcmásával verték. A Vitézségi Érem oly becses kitüntetéssé vált, hogy azt a tisztek is megirigyelték, s 1917-ben hadserege tisztjeinek óhajára IV. Károly Tiszti Arany Vitézségi Érmet alapított. A gyűjteményünkben őrzött Arany Vitézségi Érem korábban Igmándy-Hegyessy Iván tulajdona volt. (magánszemély ajándéka) 5. Katonai Jubileumi Kereszt Ferenc József uralkodásának 60. évfordulójára (1908) Jubileumi Keresztet alapított a hadsereg tagjai, az udvari és polgári alkalmazottak számára. Az igényjogosultság feltétele: 3 évi szolgálat, a 21. életév betöltése, nyugdíjjogosultság, férfiak és nők végleges vagy ideiglenes alkalmazása a birodalom egész területén. Az ideiglenes szolgálatra behivottak nem, viszont a veteránok rang és vallásra való tekintet nélkül katonai szalagon kapták meg. A jubileumi keresztből csak egyet lehetett kapni és viselni. Mintegy másfélmillió példányban adományozták. (Gönczi Ferenc gyűjtése, Kozma-hagyaték) 6. 1912-13. évi Mozgósítási Kereszt A hadsereg azon tagjai számára adományozhatták, akik az 1912-es mozgósításkor tényleges katonai szolgálatra voltak behívva, s négyheti szolgálatot teljesítettek. Az Osztrák-Magyar Monarchia az ekkor fennálló háborús veszély miatt kénytelen volt részleges mozgósítással előkészületeket tenni. Ennek elmúltával leszereltette a tényleges állományon felül behívott katonákat, akik ezután emlékkeresztet kaptak. A mozgósítás gyakorlatilag a sereg minden egységét érintette. Egymillió példányban adományozták. (Kozma-hagyaték) 7. Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal Az I. Ferenc József által alapított Koronás Tiszti Érdemérem volt az első olyan katonai kitüntetés, amely ellenszenvet váltott ki a magyar hadseregben. Az osztrák császári korona alkalmazása a kitüntetéseken közjogi szempontból is sérelmes volt, s többen a hadseregből való távozásukkal adtak nyomatékot véleményüknek, míg másokat koholt vád alapján - a nyilvánosság kizárásával - megfosztották tiszti rangjuktól. Ebből okulva, valamint a szentpétervári 1917. februári forradalom rendkívül nagy hatására, azon év május 12-én IV Károly által kiadott érmeken a császári mellett megjelenik a királyi korona is, s mindkettőt koszorú övezi. Csak a tiszti állomány számára adományozták. (Pécsi FEK Gyűjtőklub, gyűjtés) 8. Károly Csapatkereszt Példásnak nevezhető alapszabálya előírta, hogy a jogosultság megállapításakor csak az arcvonalbeli 12 hetes, folyamatos - szolgálat vehető figyelembe, így talán nem meglepő az a tény, hogy a monarchia 753 tábornoka közül mindössze 27 kapta meg. A kitüntetés az 1813-14-es Hadseregkereszt mintájára készült, de annál lényegesen egyszerűbb formában. Alapítási éve: 1916. (Rózsai Ágnes muzeológus gyűjtése) 9. Vitézi Jelvény A Horthy-kor elsőként létrehozott kitüntető intézménye a Vitézi Szervezet volt. Alapító rendelete a vitéztől megkövetelte, hogy legyen mintapolgár, keljen minden belső és külső ellenséggel szembe a haza védelmére, támogasson minden nemzeti irányú szervezkedést. A vitézzé avatandókat az 1. világháborúban kitűnt tisztek és legénység köréből választották ki. Területi alapon szerveződtek, szervezeteiket az Országos Vitézi Szék fogta össze, főkapitányuk Horthy Miklós volt. A jelvényt 1921-től adományozták, (magánszemélytől vétel)